Új Néplap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-13 / 10. szám

2014. JANUÁR 13., HÉTFŐ A NAP TÉMÁJA 15 ítéletidő Sarkvidéki havazás és szélvihar tombol Amerikában. Egy szolnoki fiatal pár, Lenner Ádám és Nádudvari Fanni testközelből élhetik át a kemény téli napokat Észak-Dakotában, hiszen egy ideje már ott töltik gyakorlati idejüket. Az ott szerzett élményeikről, viszontagságokról meséltek lapunknak. •• mínusz harminc fokkal küzdenek Észak-Dakotában megszo­kottnak számít a mínusz 17-18 fok. Azonban most olyan szélsőséges hideg csapott le Amerikára, amelyre az ott élők korább­ról nem nagyon emlékez­nek. Ebben a sarkvidéki környezetben dolgozik a szolnoki Lenner Ádám és párja, Fanni, akik nem mindennapi kalandokat él­nek meg egy távoli farmon. Erdős Csaba „Észak-Dakotába fújt minket az élet szele, egy farmra, ahol húsmarhákkal foglalkozunk. Itt a tél rendesen tombol, hul­lámokban komoly északi lég­áramlat ér el minket, aminek köszönhetően sokszor kutya hidegek vannak. Kutya hide­gek, mert a kutyák sem jön­nek elő házaikból. Az itt élők sem emlékeznek ilyen hideg­re...” így kezdődött az a levél, amelyet Lenner Ádám, a tehet­séges szolnoki fotós küldött szerkesztőségünknek néhány fotó társaságában, amelyek a dakotai tél mozzanatait örö­kítik meg. Ádám jelenleg egy- évgg gyakorlatát tölti'a tenge . rentúlon,' ahol mostvs^rkvidé- ki hideg tombol. Olyan komoly fagyok vannak, hogy még a híres Niagara-vízesés is be­fagyott.- Múlt vasárnap volt az éle­tem eddigi legkeményebb nap­ja - mesélte Lenner Ádám, akinek a neve ismerősen csenghet olvasóinknak, hi­szen korábban már írtunk a fiatalemberről, aki hosszú hó­napokon keresztül fényképe­zőgépével követte nyomon egy vércsepár fiókáinak fejlődését „tojáskoruktól” egészen kifej­lett, ragadozómadárrá csepe- redésükig.- Félreértés ne essék, nem burokban nőttem fel, és nem is panaszkodásképpen mon­dom, de számomra soha nem tapasztalt hideg csapott le ránk, aminek hatására a hő­mérséklet óriási zuhanásba kezdett - folytatta. - Jelenleg Nádudvari Fannit a végtelenbe nyúló, hóval borított úton kapta lencsevégre Lenner Ádám. Ilyen szélsőséges időjárásra még az ott lakók sem emlékeznek.-28 fok van, de a rádió szerint a jeges, sarkvidéki szél miatt 45-nek érezhető. - A hideg er­refelé mindig nagyon hirtelen jön, legalábbis erről meséltek az itteniek. Pár óra alatt plusz 3 fokról mínusz 30-ra zuhan. Mindig erős szél kíséretében érkezik, amitől még hidegebb­nek érezzük. December eleje óta tart ez az ítéletidő. Az it­teni emberek is azt beszélik, nem emlékeznek arra, hogy valaha is ennyire szélsőséges lett volna az időjárás - tette hozzá. Összehasonlításul: Ma­gyarországon a valaha mért leghidegebb még 1940-ben volt, akkor -35 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. így el lehet képzelni, hogy a nálunk kemény zimankónak számí­tó -10 foknál háromszor hide­gebb van ott. Ádám és párja, Fanni jelen­leg állatgondozóként dolgozik Észak-Dakota állam egyik kis települése, Moristown mellett egy farmon, amely minden más lakott helytől 200 kilo­méternyire fekszik. Közel ezer marháról kell gondoskodnia a fiatal párnak és harmadik munkatársuknak, aki Brazí­liából érkezett az északi ál­lamba. Ahogy Ádám mesélte, a fiatalember sem élt még meg ilyen kemény telet.- Az állatok nagyon nehe­zen viselik a hideget - folytat­ta élményeit a fiatalember. - A legelőn és a hizlaldában az ál­latok bőgve rohannak a fájda­lomtól melegebb helyet keres­ve, de sajnos nincs, mert ez a kemény tél nem jellemző még itt északon sem. Nemrég két egészséges tehén tetemét talál­tuk meg a legelőn. Egyszerűen megfagytak. Amikor látjuk őket szenvedni, bennünket is rossz érzés tölt el. Legszíveseb­ben megölelgetnénk őket, de mi sem viseljük jól a helyzetet. Nemrég befagyott az orrom. Nem is gondoltam, hogy lehet­séges ilyen, de megtörtént. És ez csak egy dolog. Amikor a kezem, lábam megfagy, mert a kaput 20 percig sem tudom kinyitni, mivel beragad a fagy­tól, és a széltől könnyes szeme­met egyszer csak nem tudom kinyitni, mert az is befagyott. Egyszerűen hihetetlen, embert próbáló - jegyzi meg. De milyen is az élet a messzi Amerikában, hogyan telnek a hétköznapok, milyenek az em­berek? - tettük fel a kérdést, miközben arra is kíváncsiak voltunk, a farmerek való­ban mindig cowboykalapban, kockás ingben és farmerben járnak-e, és egy farm tényleg olyan-e, mint amilyennek a filmekben láthattuk?- Errefelé más az élet, mint azt otthon megszokhattuk - kezdte a választ Ádám. - El­sőként a legközelebbi lakott település harminchét kilo­méterre van tőlünk. Moris­town nem egy metropolisz. Itt egy bank, egy posta, egy kocsma, egy templom és pár házikó áll. Ha nagyobb be­vásárlást akarunk megejteni, akkor tovább kell mennünk, körülbelül 200 kilométert, Bismarcba. Havonta egyszer vásárolunk, és ha akkor el­felejtünk megvenni valamit, akkor egy hónap múlva lesz rá újra lehetőségünk. Nemrég is eléggé kalandosra sikerült a bevásárlás. Bismarcban es­te kilenckor végeztünk a vá­sárlással, és nem indult el az autó a nagy hideg miatt. Kér­tünk segítséget, sajnos azon­ban indítókábele senkinek sem volt, így vettünk egyet. Hamar segített is egy úriem­ber, John, de sajnos a kocsi így sem indult. Két órán át pró­bálkoztunk, majd felhívtuk a munkaadónkat. Szerencsére a testvére Bismarckban lakik, így ott tudtunk aludni, majd másnap reggel vettünk új ak­kumulátort, és beindult az au­tó. Nem kívánom senkinek, azt a hideget, amit aznap átél­tünk. Nagyon remegtünk, pe­dig rengeteg meleg ruha volt rajtunk - mondta, majd hoz­zátette, arrafelé az emberek nagyon segítőkészek, hiszen tudják, ha ők bajba kerülnek, nekik is segíteni fognak. Lenner Ádám szerint a far­mok valóban olyanok, mint amilyennek korábban ő is látta a tévékben - végtelen le- ggjkjk, karámok mindenfelé. A férfiak valóban farmerben, kockás ingben és kalapban járnak, nagy szakállat, poca­kot és az elengedhetetlen cow- boycsizmát viselik.- A hétköznapjaink szor­galmas munkával telnek, hi­szen ezer marha gondozása nem kis feladat - folytatta. - Esténként összeülünk és be­szélgetni szoktunk, de az is megesik, hogy ellátogatunk egy-egy szomszédos farmra vendégségbe. Errefelé nagyon kedvesek az emberek, de néha az az érzésünk, hogy száz évet visszautaztunk az időbe. Igaz, hogy mindenféle modern esz­közt, gépet használnak, de a miliő nem a 21. századot idézi. Eleinte nehéz volt megszokni mindezt, ezt az életvitelt, fő­ként az óriási távolságokat. De úgy tűnik, sikerült beillesz­kednünk - mondta. l-flcs 1 j Észak-Dakotában megszokott a mínusz 17 fok és a sarkvidéki szél. Egyedülálló képei bejárták a világsajtót LENNER ádám nevét közel két évvel ezelőtt ismerhették meg lapunk olvasói. Akkor egyedül­álló fotósorozatát mutattuk be, amelyet egy vörösvércse párról és azok fiókáiról készített a te­hetségesfotós. Képei és írásai nemcsak az Új Néplap hasáb­jain, hanem a világsajtóban is megjelentek, többek között a National Geographie is leközöl­te azokat. Később különösen ritka hüllők megmentésén fára­dozott a fiatalember. A különle­ges faligyíkok egyik élőhelye a felújítás előtt álló szolnoki, Ti- szaparti sétány kövekkel kira­kottoldala volt, ahonnan a munkálatok előtt áttelepítették az apró hüllőket. A kivitelezővel közösen kialakítottak az eredeti élőhelyhez közel egy kisebb kö­ves területet, ahová átszállítot­ták a kis élőlényeket, amelyek eszmei értéke tízezer forint. A természetvédelmi mérnökként végzett fiatalember lelkes termé­szetvédő, ahol tud, próbál segí­teni a bajba jutott állatokon, rendezi környezetét, fákat ültet. Később fürge gyíkokat nevelt fel egy terráriumbán, miután a to­jásokat véletlenül kertásás köz­ben a felszínre emelte. A termé­szetszépségeit próbálja megörö­kíteni, mindenhová magával vi­szi fényképezőgépét, így a tenge­ren túlra is. Ott is folyamatosan készít képeket. Egy korai fotó­sorozatával bemutatta az Alföld különleges növényvilágát, ame­lyekről később cikket is írt. Egyébként írásai rendszeresen s jelennek meg különböző termé- •< szettel foglalkozó kiadványok- J ban, magazinokban. Nemrég a r Szeretem Szolnokot pályázat ke- £ rétében díjjal is jutalmazták. Kemény a munka a farmon, ahol Ádáméknak ezer marhát kell ellátniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents