Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-07 / 285. szám

V D. EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu ^ -4— IV. évfolyam, 12. szám U 'i; 2013. december Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK ADVENT ÜZENETE: „Téged vár a népek lelki sötétsége, Isten: Nincs, ki nékünk harcainkban segítene itt lenn. Ha szentséges arcod ragyog vándorutunk végén: Megnyugosznak egymás mellett a nemzetek békén...” (Hozsanna - népénekeskönyv: Adventi ének) A Hit Évének lezárása November 24-én este a Miskolc- mindszenti templomban hálaadó szentmise keretében zárták a Hit Évét. A szentmisét Palánki Fe­renc egri segédpüspök, miskolc- mindszenti plébános mutatta be, aki Krisztus Király ünnepére utalva fogalmazta meg, hogy ez a nap a szeretet, a jövő, a remény­ség győzelme. Előző nap, szombaton este telt­házas, nívós gálaműsorra ke­rült sor a Miskolci Művészetek Házában, amelynek kezdetén Palánki Ferenc segédpüspök köszöntötte a közel 600 vendé­get. Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke gondolatait idézve fogal­mazta meg, hogy bár gyakran a hit válságáról beszélünk, sok a megnyilvánulása a jónak, a re­ménynek, a hitnek. A Hit Évében is átélhettük mindezt az össze­tartozásban, a Krisztussal való találkozásainkban. Felidézte a hit évének miskolci eseményeit, köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek a programok szervezésében. A gálaest során dr. Csókay András agysebész tett tanúságot arról, hogy mit jelentett számára a Hit Éve. Az est során kerültek átadás­ra a gyermekek, fiatalok számára meghirdetett rajzpályázat díjai is. Hatvan éves Ternyák Csaba egri érsek Hatvanadik születésnapja al­kalmából, december 4-én kö­szöntötték Ternyák Csaba egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnökét Egerben. Az eseményen jelen voltak az egyházmegye papsága valamint az egyház és a közélet jeles képviselői. Palánki Ferenc segédpüspök köszöntötte és méltatta az ünnepeltet. Az Egri Főegyházmegye 81. főpásztora 1953. december 4-én született Fertőszentmiklóson. Teológiai tanulmányait a győri Egyházmegyei Szeminárium­ban, majd Budapesten, a Köz­ponti Szemináriumban végezte, ahol a Hittudományi Akadémia hallgatójaként teológiai dokto­rátust (PhD) szerzett. Győrben szentelték pappá 1979. június 21-én. 1986-tól 1988-ig Rómában végzett dogmatikai tanulmá­nyokat. A római Pápai Magyar Intézet rektoraként működött 1988-tól 1992-ig. A Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia titkára 1992-től 1997-ig. Eszter­gomi segédpüspöki kinevezést kapott 1992. december 24-én. II. János Pál pápa 1993. január 6-án szentelte püspökké Rómában. Címzetes eminentianai érsekké és a Papi Kongregáció titkárává nevezték ki 1997. december 11- én. Ettől kezdve Rómában élt és dolgozott. XVI. Benedek pápa 2007. március 15-én nevezte ki egri ér­sekké. Beiktatása az Egri Bazili­kában 2007. június 9-én volt. Jel­mondata: „Ipsi gloria in saecula!” (Dicsőség Neki mindörökké!) 2010-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke. Ternyák Csaba számos könyvet és cikket írt. Érseki tevékenységének egyik fontos eredménye, hogy az Egri Főegy­házmegyében negyven egyházi iskola működik. Nyugdíjba vonul Katona István segédpüspök A Szentatya, Ferenc pápa no­vember 25-vel elfogadta Katona István lemondását az Egri Főegy­házmegye segédpüspöki szol­gálatáról, az Egyházi Törvény- könyv 411. kánonja és a 401. ká­non 1. paragrafusa értelmében. Katona Istvánt 1989 decem­berében szentelték püspökké a Váci Egyházmegye szolgálatára. A püspöki konferencia őt bízta meg az újjászerveződő katoli­kus iskolák munkájának segí­tésével és koordinálásával. Ezt a feladatot 1996-ig látta el a Kato­likus Iskolai Főhatóság elnöke­ként. Eredményes munkásságát az MKPK a Pro Paedagogia Christiana kitüntetés arany fo­kozatával ismerte el. 1997 óta volt egri segédpüspök. Püspöki jelmondata: „Mane nobiscum Jesu!” (Maradj velünk, Jézusunk!) Az Egyházi Törvénykönyv előírása szerint már 75. élet­évének betöltéskor, 2003-ban benyújtotta a pápának lemon­dását. Az akkori Szentatya, II. János Pál pápa válaszában arra kérte, hogy továbbra is lássa el hivatalát. A 85 éves Katona Ist­ván volt mostanáig Európában a legidősebb aktív főpásztor. Az egész világot átfogja a Karitász Krisztusi lelkületű segítség a bajban a karitász az egyik legnagyobb segélyszervezet a világon. Hazánk 800 településén tevékenykedik plébániai csoport, közel 10.000 ön­kéntessel. Egyházmegyénkben jelenleg 62 működik. Az egyes nem­zeteknél országos központ fogja össze az egyházmegyei és plébáni­ai munkát. Magyarországon Budapesten van a Katolikus Karitász országos központja, míg a Caritas Intemationalis Rómában 162 ország tevékenységét koordinálja. December 15-én jónak lenni jói címmel az MTV A egész napos tematikus adománygyűjtő műsorral mutatja be a Katolikus Karitászt. A Katolikus Karitász a Katoli­kus Egyház hivatalos segély- szervezete. Nemzetközi felépíté­se miatti szerteágazó kapcsolat- rendszere sok előnnyel jár. Ha valamelyik országban súlyos természeti csapás történik, ak­kor a nemzetközi csatornákon át a helyi vagy az adott országhoz közeü szervezeteken keresztül a legrövidebb időn belül tudnak segíteni. így történt 2010-ben hazánkban a borsodi árvíz és a vörösiszap katasztrófa esetében is, vagy a novemberi, a Fülöp- szigeteken pusztító tájfun után.­- Hogyan készülnek térsé­günkben az idei télre? - kérdez­tük Árvái Ferenc atyát, egyház- megyei karitászigazgatót.- Télen külön figyelünk azok­ra, akik ki vannak téve a fagy­nak. Ide tartoznak a hajléktala­nok, elsősorban azok, akik er­dőben, romos épületekben húz­zák meg magukat. 2012-ben, a rendkívüli hidegben ideiglenes krízismenedéket működtet­tünk egy hónapon át, nem csak hajléktalanoknak, hanem olya­noknak is, akik a lakásukat nem tudták fűteni. Ha idén is szükség lesz rá, újra igyek­szünk segíteni. Egerben ősszel nyílt egy karitász konyha, ahol naponta kaphatnak meleg ételt, akik máshonnan nem remélnek segítséget. Ebben az évben a magyar ál­lam 2 milliárd forint értékű tű­zifát ad a rászorulóknak a helyi önkormányzatokon keresztül, ami a tavalyi program folyta- J tása. Tehát az Önkormányza­tokhoz kell fordulni az idén tüzelőért, nekünk most nincs országos tűzifa akciónk. Ami nem évszakfüggő: a ka­tolikus egyház segélyszerveze­teként alkalmi támogatást nyújt­hatunk azoknak, akiknek az élete kátyúba került. A lehető­ségeinkhez mérten évente egy­szer segíthetünk, hogy a csa­lád kikerüljön a zsákutcából. Kisebb családi vészhelyzetek­ben kerülhet erre sor, például ha betegség miatt nem jut már közüzemi díjra, de felhívom a figyelmet, hogy ez a banki tartozások teljesítésére nem vo­natkozik. Tavaly 450 családot tudtunk így támogatni, idén őszre már a 600 kérelmet is meghaladtuk. Az elmúlt évben élelmiszersegélyt ezer helyre juttattunk, idén ennek a több­szöröse lesz.- Milyen kapcsolatban állnak más segítő szervezetekkel?- Szervezetünk nyitott az együttműködésre, kiveszi a ré­szét az állami szociális ellátórend­szer munkájából is. Az Országos Katasztrófavédelemmel közösen készülünk a kritikus helyzetek­re. Idén ünnepeltük a RÉV Szen­vedélybeteg-segítő Szolgálatunk alapításának 15. évfordulóját, ami állami feladatot is ellát, országos hálózatba szerveződve. Amikor valaki hozzánk for­dul, rászorultságáról hivatalos igazolásokat kell beszereznie. Ebben is, de más téren - példá­ul a vetőmagprogramban - is jó az együttműködésünk az önkormányzatokkal. Jelenleg az Egri Autista Alapítványt se­gítjük azzal, hogy fél évre - míg építkeznek - bérleti díj nélkül befogadtuk őket a Szvorényi úti Szent Erzsébet Házunkba. A diósgyőri futballklubbal egy sajátos együttműködés szüle­tett: adományokat gyűjtenek a mérkőzéseken, amelyeket a Ka- ritászon keresztül juttatnak el a rászoruló gyermekekhez.- Sokan tevékenykednek önkéntesként a Katolikus Ka­ritász keretén belül. Aki szíve­sen csatlakozna még hozzánk, az jelentkezzen a plébánosá­nál. Aki külső támogatást ad­na, adományt küldhet. A cím: Caritas Hungarica Eger Alapít­vány. Számlaszám: 10700282- 66655013-51100005 (A pénz­adományokról kérésre igazolást is küldünk). Egész évben hívha­tó a 1356-os adományvonalunk, ami hívásonként 500 forinttal támogatja munkánkat. Idén új­ra megszervezzük Adventben az Egymillió csillag a szegénye­kért elnevezésű adománygyűjtő akciónkat is. Gábor László JEGYZET z adventi időben nem­csak az Isten igéje, ha­nem még az adventi ko­szorú rózsaszínű gyertyája is a hitből fakadó öröm fontosságá­ra figyelmeztet bennünket, Ka­rácsonyt váró keresztényeket. Már előtte lehet és kell is örül­ni, mert az „Úr jön”, közeledik hozzánk, és azt akarja, hogy a vele való találkozásból igazi és maradandó öröm fakadjon az életünkben. Szükségünk is van erre a figyelmeztetésre, mert egyre töb­ben vannak olyanok, akik már a Karácsonynak sem örülnek, nem akarják vagy valamilyen okból nem tudják jó kedvvel várni a Karácsonyt. Sokan van­nak olyanok, akik bosszankod­nak vagy fanyalognak, amikor hallják, hogy jön a Karácsony. Szerintük nem sok értelme van az adventi készülődésnek és az ünnepi ajándékozásnak. Az idősebb testvéreink között pe­dig akadnak, akik szomorúan mondogatják, minek örüljön az ember, ha egyedül él, ha a há­zastársa már meghalt, gyerme­kei pedig még ilyenkor sem lá­togatják meg. Egyedül, betegen, magányosan nem nagyon lehet örülni még az ünnepnek sem. Mindezek ellenére a rózsa­színű gyertya arra figyelmeztet bennünket, hogy legalább mi, akik a hit és a keresztség által a megváltónkhoz kapcsoltuk az életünket, készülődjünk szívesen és örömmel Jézus első eljövelének emlékünnepére. Ha a Szentírást olvasgatjuk, azt látjuk, hogy már az első Karácsony is a hitből fakadó örvendezés légkörét teremtette meg az ószövetségi, Messiást váró, istenfélő emberek között. Izaiás próféta, már néhány év­századdal Jézus születése előtt örömre ösztökéli a Megváltót várókat. Az angyali köszöntés is - Üdvözlégy Mária, kegye­lemmel teljes - tulajdonképpen Máriát örvendezésre szólítja fel. Szűz Mária, amikor meglá­togatja Erzsébetet, érkezésekor a magzat Keresztelő János megremeg az örömtől anyja méhében. Ettől az érzéstől visszhangzik Mária hálaéneke, a Magnificat: „Magasztalja lel­kem az Urat, és szívem ujjong az én üdvözítő Istenemben”. Jézus születését is így hirdetik az angyalok a betlehemi pász­toroknak: „Ne féljetek, nagy örömet hirdetünk nektek, és az egész népnek. ” Már Keresztelő János azt tanítja, hogy igenis örülhetünk, mert a megváltó Jézusban elérkezett hozzánk az Isten országa, különleges módon megvalósul közöttünk az Isten uralma, ennek a jele, hogy a vakok látnak, a sánták járnak, és mindenkinek hirde­tik az örömhirt. A felnőtteknek is tanulságos meséskönyvében Saint-Exupéry részletesen leírja, hogy a főhős, a kis herceg összebarátkozik egy rókával, és mindketten örülnek ennek a kapcsolónak. Elég gyakran találkoznak. Egy alkalommal azt mondja a róka a kis hercegnek: „Ha délután négy órakor érkezel majd, én már három órakor elkezdek örülni; minél előbbre halad az idő, annál boldogabb leszek”. V 'alahogyan így kellene nekünk is gondolkodni és érezni a Karácsony közel­ségében. Jön az Úr, közeledik fe­lénk, még akkor is, ha mi nem igyekszünk hozzá, még akkor is, ha keveset teszünk azért, hogy befogadhassunk lelkűnk­be a karácsonyi kegyelmeket. A keresztény embernek is lehet ezer oka a szomorúságra, de mint mindig, legalább egy oka az örömre: Jézus Krisztusban velünk az Isten. Dolhai Lajos Adventi öröm

Next

/
Thumbnails
Contents