Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-07 / 285. szám

3 2013. DECEMBER 7., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Szeretetten nincs hiányuk család Gyertya világít a hosszú, téli estéken Sárik Józseféknél Az omladozó kis házban nincs víz és áram sem. Sárikák a lehetőségeikhez mérten megpróbálják rendben tartani. HÍREK Adventre készültek Túrkevén rengeteg szép ajándéktárgy készült a túrkevei Fekete Ist­ván Oktatóközpontban tartott foglalkozáson a minap. A kéz­művesházban a gyerekek és szüleik kerámiacsengőket festhettek vagy dekupázs technikával díszíthették fel azokat. A program sztárja egy műanyag poharakból készült hóember volt, melyet egy ötle­tes anyuka készített és aján­lott fel a programra. ■ B. B. Megkezdődött a téli közfoglalkoztatás jászjákóhalmán a helyi és jászdózsai érintettek számára a Gubicz András Gazdakör­ben indult be a téli közfoglal­koztatás. A két községből 20 beiskolázott személy kezdte meg a tanulást e hónap elején a négy hónapig tartó országos program keretében. ■ Új autót kapott az igazgatóság megérkezett a megyei katasztrófavédelmi igazga­tóság legújabb gépkocsija, egy Skoda Yeti. Negyvenhat, különféle célra szolgáló gép­járművet adott át december ötödikén a hivatásos kataszt­rófavédelemnek Budapesten a belügyminiszter. Minden megyei igazgatóság egy-egy darabot vihet haza, tíz pedig a Gazdasági Ellátó Központhoz került. A katasztrófavédelem új arculatát is bemutató autók elsősorban a hatósági munkát segítik. ■ Megebédeltették a közmunkásokat A karcagi Városi Sportcsar­nokban ebéddel vendégelték meg a Startmunka program­ban résztvevő, több mint há­romszáz karcagi közmunkást. A rendezvényen részt vett Kovács Sándor, a megyei köz­gyűlés elnöke mellett több intézményvezető, képviselő is. Az idei közmunkaprog­ramban végzett munkáról Molnár Pál igazgató számolt be, majd dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Dobos László polgármester köszönte meg a programban résztvevők munkáját, mellyel nagyban hozzájárultak a vá­ros szebbé tételéhez. ■ Lehet, hogy szegénységben élünk, de legalább szere- tetben nincs hiány nálunk. Együtt vagyunk, ez a leg­fontosabb! - mondja elfúló hangon Sárik József. A családapa leginkább fele­ségét félti. Szilvási Zsuzsa Kicsiny ház árválkodik Szol­nok határában az Ugaron, vaksi szemeivel már az alföldi tájat kémleli. Lakói a mostoha körülmények ellenére is sze­retnek itt élni, hiszen olyan szabadságot biztosít számuk­ra, amely a belvárosi bérhá­zak zsúfoltságában elképzel­hetetlen lenne.- A feleségem és a sógorom öröksége ez a ház, ők itt nőt­tek fel - meséli Sárik József, a családfő.- A lehetőségeinkhez mér­ten megpróbáljuk javítgatni, minél lakhatóbbá tenni. De nincs könnyű dolgunk, hi­szen a körülményeink nem éppen kedvezőek. József és Melinda, a felesé­ge két gyermekükkel, a tíz­esztendős Gáborral és a há­roméves Timikével, valamint Csabával, Melinda öccsével élnek a városszéli házban. Fás kályhával fűtenek, tüze­lőt szerencsére kapnak József munkahelyéről, egy tüzépte- lepről. Víz sosem volt, azt a közeli közkútról hordják, a villanyt hét évvel ezelőtt ki­kötötték náluk egy régi tar­tozás miatt. Azóta esély sin­csen rá, hogy újraindítsák a szolgáltatást, hiszen egy ösz- szegben kellene kifizetniük a több tíz ezer forintos hátra­lékot. KOMOLY SZÍVBILLENTYŰ-PROBLÉ­MÁVAL küzd az édesanya, Melin­da. Bár veleszületett betegségről van szó, az állapota három évvel ezelőtt, a kislánya születésekor kezdett rohamosan romlani. Je­lenleg is műtétre vár, amelynek azonban bizonytalan az időpont­ja, annak ellenére, hogy orvosi papírjain életmentő beavatkozás­ként szerepel a billentyűcsere. Ezért azután esélye sincs rá, hogy munkát vállaljon, sőt, azoperáci­- Gyertyával világítunk, de megpróbálunk azzal is spórolni, hogy ne sok fogy­jon - magyarázza József. - A hosszú téli estéken azonban nemigen van erre lehetőség, hiszen nagyon korán sötéte­dik. De legalább összeülünk a gyertya lángja mellett, együtt vagyunk, szeretetben, békes­ségben. A szobakonyhás kis épü­let belsejét szépen rendben tartják, a falakat a családapa rajzai díszítik. Gyönyörűen formált mesefigurákat vará­zsolt a gyermekeinek, hogy ót követően leszázalékolás várrá. A jelenlegi körülmények között azonban nem könnyű betartania a szigorú orvosi utasítást, mely szerint a legkisebb megterhelést is kerülnie kell. Ennek ellenére nem panaszkodik, csak szeretne már túllenni a műtéttel kapcsola­tos tortúrán. És hálát ad az ég­nek, amiért az elvégzett vizsgála­tok azt igazolták, hogy gyermekei nem örökölték tőle a súlyos beteg­séget. legalább ilyen formában lás­sák a kis kedvenceket. A gázpalackos tűzhelyen paprikás krumpli fő, az lesz a vasárnapi ebéd. Persze jó sok nokedlivel, hogy kiadósabb le­gyen.- Megpróbálunk úgy gaz­dálkodni, hogy mindenre jus­son egy kicsi, de nem könnyű - veszi át a szót Melinda, az édesanya. - Nekem már lejárt a gyesem, hiszen a kislány elmúlt hároméves, a férjem fizetésének felét még évekig letiltják egy évek óta húzódó banki tartozás miatt, és az öcsémnek sincs munkája, hi­ába végzett számítógép üze­meltetői tanfolyamot. A nyílt tekintetű, barátságos Timiké lelkesen mutatja, ki hol alszik a csöppnyi szobában, testvére, Gábor az atlétikaver­senyeken nyert érmeit szedi elő. Jól érzik magukat szerény otthonukban, hiszen ebben nőttek fel, számukra ez a ter­mészetes. Pedig mindketten jól tudják, hogy bölcsis, iskolás társaiknak sokkal fényesebb, gazdagabb karácsony jut, mint nekik. Szerétéiből azonban ők sem szenvednek hiányt. A gyertya fénye mellett milyen természetes manap­ság, hogy felkapcsoljuk a vil­lanyt, hogy meleg víz folyik a csapból, és jól fűtött lakásba térünk háza! A legtöbbünk számára automatikus a moz­dulat, amivel a hűtő ajtaját nyitjuk, a televízió távirányí­tója felé nyúlunk, vagy ép­pen elindítjuk a mosógépet. Gyertyát pedig legfeljebb azért gyújtunk, hogy meghitt hangulatot idézzünk. pedig alig néhány évtizede ezek a ma már alapkomfort­nak tűnő dolgok még nem is voltak olyan természetesek, sőt sokfelé bizony még most sem azok. Nem is kell túl messzire menni, akár Szol­nok városszéli utcáiban is találunk olyan házat, ahol csak gyertyák fénye pislákol a korán sötétedő decem­berben, s az út menti köz­kútról kell hordani a vizet a mosakodáshoz, főzéshez. S amíg ezekben a hetekben az emberek többségének az a legnagyobb gondja, hogy mi kerüljön a karácsonyfa alá, meg az ünnepi asztalra, sokan sajnos inkább azon kénytelelnek törni a fejüket, hogy miből vegyenek kenye­ret holnapra, gyermekeik pedig csak sóvárogva nézik a játékboltok díszbe öltözte-' tett kirakatait. S nem biztos, hogy tehetnek arról, hogy így alakult az életük. ILYENTÁJT, KARÁCSONY előtt ezerféle jótékonysági szer­vezet indít akciót, tartós élelmiszereket, játékokat, ruhaneműt gyűjtve a rá­szoruló családok számára. Bízom benne, hogy akár rajtuk keresztül, akár tő­lük függetlenül, de sokan nyújtanak segítő kezet a nehéz sorsúaknak. Persze tisztában vagyok vele, hogy néhány ajándékcsomag nem varázsolja hirtelen jobbá az életüket, de talán az ünne­pet szebbé tehetjük számuk­ra. S amikor mi gyújtunk gyertyát a karácsonyfán, az ő csillogó szemüket is látjuk majd fényében. Életmentő szívműtét vár Melindára Egy szolnoki lehet az év hegymászója Régóta várták a mellékút rendbetételét fejlesztés Biztonságosabb és kényelmesebb közlekedést biztosít az ú] aszfaltcsík Megújult a szandaszőlősi általános iskola jelölés A szolnoki Szlankó Zoltán is indul az „Év hegy­mászója” címért. A versenyt hét kategóriában hirdette meg egy hegymászó portál, az idei teljesítményeket figyelembe véve. A jelölteket az olvasók nevezhették be, ezt egy szak­mai zsűri értékelte. Zoltán az expedíciós hegymászás kate­góriájában indul, többek kö­zött a májusban elhunyt Erőss Zsolt és Kiss Péter mellett. A megyénkben sportoló azzal ér­demelte ki a jelölést, hogy egy nepáli lavinabaleset során 12 embert mentett ki a hó fogsá­gából. A címet az nyerheti el, akire a legtöbb voks érkezik, a szavazás tegnap indult. ■ Újabb megyei úton fejeződött be a felújítás. Tegnap délelőtt Jászfelsőszentgyörgyön adták át hivatalosan a Jászberény-Szent- lőrinckáta között megújult, 8,9 kilométeres útszakaszt. Ezen program keretében idén megyénkben 45,1 kilométer­nyi mellékutat tettek rendbe. A szentgyörgyi útra összességé­ben közel 640 millió forintot köl­töttek el. Ennek keretében dupla aszfaltréteget kapott az út, meg­erősítették a teherbírását, rend­be tették azt útpadkát, valamint < a vízelvezető rendszert. Az útátadáson köszöntötte * a megjelenteket Boldog István J útügyi miniszteri biztos, Pócs £ János országgyűlési képviselő, Harminc évet vártak az útfelújításra Felsőszentgyörgyön Zelenai Tiborné Jászfelsőszent- györgy polgármestere. A kivi­telezésről Kovács Károly, a Ma­gyar Közút Zrt. megyei igazga­tója szólt. A felszólalók megköszönték a türelmet, amelyet a jászfelső- szentgyörgyiek a beruházással kapcsolatban mutattak. Egy­részt épp harminc éve annak, hogy utoljára komolyabb felújí­tást hajtottak végre a forgalmas mellékúton, másrészt pedig a településen az útépítéssel pár­huzamosan a szennyvízcsator­na-hálózat kiépítése is zajlik, a két beruházás összeegyeztetése pedig nem volt egyszerű feladat. Az új utat Szántó József apát plé­bános szentelte meg. ■ beruházás Több mint négy- százmillió forintos fejlesztésnek köszönhetően újult meg a Szan- daszőlősi Általános Iskola Szol­nokon. A beruházás keretében akadálymentesítették az egész épületet, illetve egy akadály- mentes mellékhelyiséget alakí­tottak ki. Kiépítették a tűz- és füstelvezető rendszert, de az iskolai taneszközök beszerzésé­re is jutott támogatás. A tanulói asztalok és székek, számítógép- asztalok, Pitagorasz-asztalok és konferenciaszékek beszerzésé­vel jelentősen javult az iskola eszközellátottsága. Az ünne­pélyes átadásra és a megújult intézmény bejárására pénteken délután került sor. ■

Next

/
Thumbnails
Contents