Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-31 / 303. szám
2013. DECEMBER 31., KEDD 3 MEGYEI TÜKÖR Gacsert adna ajándékba egyedül A karácsony után a szilvesztert is jószágaival tölti a férfi u.. , 45. Szalai Imre a világ zajától távol él. A férfi önellátásra rendezkedett be, az ünnepek során sem érzi magát egyedül. HÍREK Kiadványt készít az egyesület több mint kétmillió forintot nyert teljes finanszíro- zásos pályázatnak köszönhetően kiadvány, kitűzők és szórólapok készítésére az „Alföldi Barangolás” Térségi Turisztikai Egyesület. Utófinanszírozásos pályázat lévén, a tagok a minap döntöttek arról, hogy az egyesület hitelt vesz majd fel és a hitel kamatainak megtérítését támogatók révén kívánja biztosítani. A tervek szerint a jövő év elején rendezett Utazás Kiállításon már be tudjuk majd mutatni az új kiadványt a nagyközönségnek is. ■ B. B. Árokba borult egy autó Kunhegyesnél SZEMÉLYI SÉRÜLÉSSEL járó közúti közlekedési baleset történt tegnap délelőtt a 34-es számú főúton, Kunhegyes külterületén - tájékoztatta lapunkat dr. Botkáné Belinszky Nóra megyei rendőrségi szóvivő. A rendelkezésre álló adatok szerint egy Bánhalma irányába haladó gépjármű sofőrje ezidáig tisztázatlan okok miatt megcsúszott az úton, és járművével az út menti árokba borult. A szerencsétlenül járt autóst kórházba szállították, a műszaki mentés idejére félpályás útlezárás volt érve- ényben az út szóban forgó szakaszán. ■ \IA- '****■ Pokrócba csavarták a lopott holmit lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két mezőtúri lakos és fiatalkorú társuk ellen a mezőtúri rendőrség. A fiatalok még szombaton éjszaka jártak egy mezőtúri lakatlan házban, ahonnan különféle háztartási eszközöket vittek magukkal pokrócba csavarva. A járőrök még a helyszín közelében elfogták a két tizennyolc éves fiút és fiatalkorú társukat, akiket bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt elő is állítottak a Mezőtúri Rendőrkapitányságra. ■ Bár őt is támogatják, a szolnoki Szalai Imre úgy döntött: ha kisnyugdíjából nem is futja adományokra, jószágait felajánlja egy rászoruló család számára. Munkatársunktól- Ha ötösöm lenne a lottón, akkor sem költöznék el innen - fogadott Szalai Imre, alap nélküli kis vályogházában a Szolnok közelében elterülő Mihály-laposon. A férfi korábban nyomorúságos körülmények között élt, de elhatározta, mindent megtesz azért, hogy talpra álljon. Az elmúlt években sikerült is élhető körülményeket teremtenie, távol a világ zajától.- Láthatják, jól megvagyok! Vettem egy új televíziót, a szilveszteri műsort már ezen nézem. Évek óta nem iszom, leszoktam a cigarettáról is. Igaz, felszedtem néhány kilót, de nem bánom, legalább jobban bírom a munkát. Mindent elvállalok. Megvettem az ehhez szükséges gépeket is, füvet nyírok, kaszálok, fát vágok, nem szégyellem a munkát. Nézzék, a szigetelés egy rotakapámba került. Ha fát vágni hívtak, előfordult, hogy fizetség helyett elvittem a faanyagot. Nyugdíjas ■ „Most szembesültem azzal, hogy mennyi barátom is van, ez fantasztikus érzés.” vagyok, van időm aprítgatni. És egyébként is, tele vagyok tervekkel. Szeretnék egy kismotort, a házat is szeretném még komfortosabbá tenni. Borzasztóan szeretek élni! Minden apró dolognak tudok örülni. Egyetlen nagy bánat ért az évben: elpusztult a kiskutyám, Atosz. Hároméves volt még csak, de szívbeteg. Az állatorvos várójában, a kezeim között halt meg - mondta. Imre a besenyszögi tanyagondnoktól kapott egy kiskutyát, aki Lüszi névre hallgat. A férfi bízik abban, hogy a most három-négy hónapos kis állat korábbi kutyájához hasonlóan szintén nem bántja majd a jószágait.- Kacsákat, libákat tartok, nem bántotta volna azokat a kutyám akkor sem, ha alá raktam volna a tojásokat - mondta Imre. - Úgy terveztem, hogy vágok két kacsát az ünnepekre, de nem bírtam, mert belső lázam volt. A barátaimnak köszönhetően azonban nem szenvedtem szükséget. Mivel én jól megélek a jószáSZALAi IMRE 1998. szeptember 13-a óta él a Mihályi-laposon. Többen „mobil remetének” hívták akkoriban, mert a környéken egyedül neki volt napkollektora. Azóta már bevezették a villanyt is. - Szépen haladok a ház felújításával. Igaz, amikor leszakadt a mennyezet és elvitte a vihar a cserepeket, kissé elbizonytalanodtam, de gokból, és sokan támogattak engem eddig is, gondoltam, most, hogy már én is megtehetem, adakozom, A tévében láttam egy műsort a lónak lenni jó alapítványról és betelefonáltam, hogy felajánlanék a rászorulóknak egy gácsért és két tojót. Ha hozzám hasonlóan tovább tudnák tenyészteni, meg lenne egy család számára a pecsenyekacsa egész nem adtam fel. A tető azóta már rendben van, ablakokat is raktam az előtérbe, házi vízműrendszert építettem ki. Ajtókat vásároltam, hogy zárt legyen a gang, és azt sem bánom, hogy a macskák olykor ki-be járnak rajta. Van már automata mosógépem, színes televízióm, mikrohullámú sütőm - vezetett körbe büszkén Imre. évre. A tévések visszahívtak, és azt ígérték, ha találnak családot, akinek kellenek a jószágok, jelentkeznek. Megtisztelő lenne számomra, ha elfogadnák a felajánlásomat - tette hozzá a férfi. Megkérdeztük Imrétől, hogyan teltek számára az ünnepek. Őt ismerve nem is lepődtünk meg a válaszon.- Csodálatosan! Igaz, hogy nagyon beteg voltam, de ennek ellenére is - újságolta. - A barátaim felhívtak boldog ünnepeket kívánni, és amikor meghallották, hogy beteg vagyok, sorra jöttek látogatni. Kilószámra kaptam szaloncukrot, rúdszámra a mákos és diós bejglit. Akadt, aki halászlével, rántott hallal lepett meg. Most szembesültem azzal, hogy mennyi barátom is van, fantasztikus érzés - tette hozzá könnyes szemekkel. Mindennapi fogadalmunk ELCSÉPELTNEK TŰNIK az Új életre tett szilveszteri fogadalom, pedig van néha értelme. Persze, nem a pezsgő szülte, hanem a csendes elmélyedés szülte elhatározásoknak. Szép, de szinte lehetetlen, hogy mindenki a változtatás kényszere vagy vágya nélkül élje az életét, mert túl sok nehézség, kihívás vesz körül bennünket ahhoz, hogy így legyen. Legfeljebb azon érdemes vitatkozni, elég-e az év egyetlen napján számot vetnünk magunkkal, a folyamatos megújulás, a problémáinkra adott szerencsés válaszok helyett. mindez nemcsak egyetlen emberre, hanem mindannyiunk közösségére, az országra is igaz. Ráadásul komolyabb feladat és lehetőség, mint amit a csupán magunkért hozott elhatározás jelenthet. Közös döntésünk, ha ilyenről egyáltalán álmodni lehet egy olyan ellentétektől sújtott országban, mint a miénk, nem egy életre, hanem nemzedékekre meghatározó lehet. MIRŐL LENNE SZÓ? A legfon- tosabb, emeljük fel végre, vagy ne horgásszuk le újra a fejünket onnan, ameddig már eljutottunk. Ne higy- gyünk a kicsiségünket, értéktelenségünket hirdető hamis prófétáknak, mert nem értünk, nem ingyen kántálják a mondókájukat. Ne arra gondoljunk, amit nem sikerült véghez vinnünk eddig, hanem arra, amire büszkék lehetünk. Ha valóban mindet számba vesszük, már mindjárt nem olyan sötét a kép, mint ahogy szeretnék velünk elhitetni. Akinek gondot okoz ennek utánajárni, elég ha arra gondol, hogy ha eddig nem tudtunk volna mindig talpra állni, mára a világ már a nevünket is elfelejtette volna. Ennyi pedig önmagában elég, hogy a jövőben egyre jobban merjünk önmagunk - magyarok lenni. Mobil remetének nevezték a férfit □ismerték vidékfejlesztési munkájukat évzáró Immár harmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a vidékért dolgozók kulturális és szakmai programokat is magában foglaló találkozóját. A közelmúltbeli rendezvényen vidékfejlesztésért elkötelezett, a magyar vidékért felelősséget vállaló emberek, valamint közösségek jöttek össze, vetettek számot az elmúlt évről, s közülük néhányan idén is elismerést kaptak. Megyénkből ketten is büszkélkedhetnek elismeréssel, az Év Vidékfejlesztője díjat vehette át Báli István, közösség kategóriában pedig Karcag önkormányzata kapott vidékfejlesztési díjat. ■ R. Á. Együtt emlékeztek a focisták találkozó Egykori szolnoki labdarúgók köszöntötték egymást Óvodások adtak műsort időseknek Tíszaszőlősön Névtelen adományozó segíti a klubot A Tiszaligeti Stadion főépületének klubhelyiségében tar- fc' tották meg tegnap hagyományos évzáró találkozójukat a Szolnoki MTE, a MÁV és a MÁV-MTE egykori labdarúgói, edzőik és hozzátartozóik. Rengeteg egykori szolnoki focista érkezett az eseményre: a hétfői rendezvényen újra előkerültek a megsárgult fotók, és egy időre ismét mindenki a parádés cselekre, a remekbe szabott gólokra, illetve a hajmeresztő védésekre, vagy éppen a félresikerült szituációkra, taktikákra emlékezett vissza. A vidám hangulatú összejövetelt közös vacsora zárta. ■ M. G. Jó hangulatban telt a találkozó, bizonyíték erre az ünneplők egy csoportja is meglepetés A tiszaszőlősi református egyházközség énekkara előadásában, Kerekes Eliza irányításával, klasszikus téli és ünnepi dalok csendültek fel a minap az Idősek Klubjában. Muliterné Bertók Gyöngyi szakmai vezető fogadta a klubtagokat, valamint Kerekes András polgármestert, Fodor Gusztáv lelkész igazgatót, Kalmárné Nagy Erzsébet szakmai igazgatót. Az ünnepségen az óvodások szép versekkel, dalokkal szereztek örömet az idős embereknek. A klubtagok sem maradtak azonban adósak: dallal, a gondozók pedig versekkel készültek. ■ B. B. ► Folytatás az 1. oldalról jótékonyság Pont ezért bizony nagy segítség a felajánlás. Az első havi adomány ma délelőtt érkezett meg a Prizma Klubba, ahol Modla Dezső klubvezető vette át a száraztésztával megpakolt dobozokat. A szervezet vezetője elmondta azt is, hogy az adakozó megmozdulása ezidáig egyedülálló, hiszen a Prizma Klub kapott ugyan alkalmanként tartós élelmiszert a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettől, azonban rendszeres, ráadásul egy éven át tartó támogatásra még nem volt példa. ■
