Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-30 / 302. szám

Cél a költségcsökkentés? közmunka A kulturális közfoglalkoztatásra 2,5 milliárdot szánnak A Kulturális közfoglalkoztatási program 4gg Időtartam 2013. nov. 1.-2014. ápr. 30. A teljes programban a közfoglalkoztatottak létszáma 4000 fő Közmunkások foglalkoztatási ideje heti 40 óra Képzés 40 óra Képzés időtartama 2 hét Bérezés (bruttó)* Asszisztens (összesen 134 fő) 96 800 Ft Közösségi munkás (összesen 3706 fő) 96 800 Ft Közösségi koordinátor munkás (összesen 160 fő) 106 480 Ft •Minimum középfokú végzettséggel. FORRÁS: WWW.NM1.HU HÍRSÁV Új finanszírozást vár Bölcskei Gusztáv újra kell gondolni az egy­házfinanszírozási rendszert, mert a személyi jövedelem- adó egyszázalékos felajánlá­sához és az annak évenként változó kiegészítéséhez kötött rendszer nem nyújt stabil, kiegyensúlyozott és tervezhető gazdálkodást az egyház számára - hang­súlyozta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Megjegyezte: erre már csak azért is szükség van, mert a kormány célja, hogy az szja-t csökkentse, ami szűkülő lehetőséget ad­na az egyháznak. ■ Pénztárgépek: az MSZP könnyítene a jogszabályok azonnali megváltoztatását követeli az MSZP, hogy megoldják az online pénztárgépek be­szerzése körül kialakult problémákat - mondta Bu- rány Sándor, az MSZP or­szággyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus szerint biztosítani kell, hogy azok a vállalkozások is hozzájussa­nak az állami támogatáshoz, amelyek időben beadták igénylésüket, de még nem kapták meg a pénztárgépet. Azt is követelte, hogy a kor­mány vállaljon törvényi kö­telezettséget arra: március 31-ig semmilyen szankció nem éri a vállalkozásokat a pénztárgépek beszerzésének anomáliái miatt. ■ Szmogveszély több városban a magas szállópor-koncent- ráció miatt Sajószentpéter le­vegőjét veszélyesnek, öt tele­pülését - Putnok, Kazincbar­cika, Miskolc, Salgótarján és a főváros - egészségtelennek minősítette az Országos Kör­nyezetegészségügyi Intézet. A levegőben lévő szálló por miatt a légzőszervi beteg­ségben szenvedők panaszai jelentősen súlyosbodhattak. Mintegy 4000 főt alkalmaz­nak a 2,5 milliárd forintos keretű kulturális közmunka­programban. A PM szerint a forráshiányos intézmények a költségcsökkentés miatt alkalmazzák majd őket, ami jogsértő. Éber Sándor A kulturális közmunkaprog­ramra való jelentkezések nagy számából az is egyértelműen látszik, hogy a pénzügyileg ki- véreztetett intézmények vezetői kapni fognak az alkalmon, hogy olcsó és képzett munkaerőre te­hernek szert - írta a parlament honlapján Scheiring Gábor. A PM társelnöke „Miért közmun­kával, és nem a képzettséget és gyakorlatot megbecsülő munka­helyekkel kívánja biztosítani a kormány az ország kulturális értékteremtő képességét?" cím­mel intézett kérdést a kormány­zathoz. Scheiring a kormányzat megszorításainak legnagyobb vesztesének a kultúrát tartja, melynek támogatása 2010 óta csökken a GDP arányát tekintve. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának parlamenti ál­lamtitkára válaszában közölte: a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) által novemberben indí­tott Kulturális közfoglalkoztatási programban 3706 fő jut munká­hoz közfoglalkoztatottként. Don- csev András leírta, hogy a 4000 főre tervezett, 2,5 milliárdos kerettel induló programot egy felmérés előzte meg, amelynek során 15 ezer közművelődési in­tézmény és önkormányzat, civil és művészeti szervezet jelezhette javaslatait. A résztvevőknek leg­alább érettségivel kell rendelkez­niük, s 40 órás képzésben része­sülnek. Az államtitkár szerint a program a települések fejlődését is szolgálja majd, a közfoglalkoz­tatottak a képzéssel, a munka során szerzett tapasztalatokkal az elsődleges munkaerőpiacon A közmunkások Szálszer­vezetének társelnöke, Kom- játhi Imre lapunknak azt nyi­latkozta, hogy a közmunká­sok tevékenységét kormány- rendelet szabályozza, és nem vonatkozik rájuk a Munka törvénykönyve. A PM-s Schei­ring Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közfoglal­koztatásban nincs lehetőség arra, hogy akár a munkálta­hasznosítható kompetenciákra tesznek szert, közmunkájuk re­ferenciaként lesz használható. A PM elnökségi tagja szerint a program látszatmegoldás, az öt hónapos program nem bizto­sít sem folytatást, sem tovább­lépési lehetőséget. Példaként hozza fel a Magyar Nemzeti Di­gitális Archívum (MaNDA) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) digi­talizálási mintaprogramjait, ahol képzett embereket tömegesen közfoglalkoztatottként foglalkoz­tattak. Egy kutatás szerint fontos és megbecsült munkát végeztek, de a válaszadók 97 százaléka nem tartotta elfogadhatónak a bérezésüket. A PM társelnöke tó, akár a munkaadó legáli­san, komoly indokkal meg­szüntesse a munkaviszonyt. Életkortól függetlenül min­denki ugyanannyi szabad­ságnapot kap, nincs differen­ciálás az egyes munkakörök között a végzettség alapján sem. Hiába dolgoznak ugyanannyit, mint a főállá­súak, mégsem kapják meg ugyanazokat a juttatásokat. szerint amíg a nyílt munkaerő- piac a középfokú végzettségűek­nek minimum 114 ezer forintot garantál, addig a több diplomás, több nyelvvizsgával rendelkező munkavállalóknak nettó 49 ezer forint körüli összeget kínáltak. Szabó Máté korábbi ombuds­man több jogsértést is megállapí­tott a közfoglalkoztatás kapcsán. Kiemelte: a közfoglalkoztatás rendszere nem válhat az elsődle­ges munkaerőpiac alternatívájá­vá, nem eredményezheti a meg­lévő álláshelyek megszüntetését, ahogy nem szolgálhat alapul a bérek csökkentéséhez sem. így nem lehet alapvető közszolgál­tatásokban költségcsökkentés végett közmunkásokat alkal­mazni. Doncsev szerint a digitalizá­lási mintaprogramban azoknak is munkalehetőséget nyújtottak, akik középfokú, illetve felsőfokú szakképesítéssel rendelkeznek, azonban segítség nélkül még át­menetileg sem tudnak elhelyez­kedni az elsődleges munkaerőpi­acon. Jelentős számban vesznek részt azok a fiatal diplomás és 25 év alatti szakképzett álláskere­sők, akiknek nagy része álláske­resési ellátásban sem részesül, mivel nem rendelkeztek még munkahellyel. Vámos György: fordulat jöhet a hazai kereskedelemben értékelés Vámos György sze­rint a kereskedelem számára fordulatot hozott a 2013-as év, kisebb bővülés indult meg az ágazatban, az Országos Ke­reskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára azonban jövőre még nem vár gyors növekedést. A főtitkár az évet értékelve el­mondta: a kereskedelemben dolgozó vállalkozások többsége azzal számol, hogy a tavalyinál jobb évet tud zárni, egyértel­műen javulásra számítanak az idén. Emlékeztetett arra, hogy a kereskedelemben a 2008-as válság kezdetétől általánossá vált a csökkenés, csak 2011- ben volt stagnálás. Vámos György szerint tavaly az év legerősebb hónapjában, decemberben 832 milliárd fo­rintot ért el a költés a kereske­delemben, becslések szerint az idén az év utolsó hónapjában 860-870 milliárd forintra nő a forgalom. Kiemelte, hogy nemcsak folyó áron növekszik a lakossági fogyasztás, hanem volumenében is, például de­cemberben 1-2 százalék volu­menbővüléssel is számolnak. Éves szinten 0,5-1 százalékos lehet a mennyiségi növekedés, mivel az első félévben még nem nőtt az eladott mennyiség. Összességen az, alacsony infláció a kereskedelem számá­ra előnyös, az élelmiszereknél például lassult az áremelkedés - mondta Vámos, hozzátette ugyanakkor, hogy a vásárlók az átlagos élelmiszer-árszintet még mindig magasnak tartják. Vámos György elmondta: a kereskedelem helyzete a jövő évben is függ majd a GDP ala­kulásától, a gazdaság növeke­dése ad alapot a több lakossági jövedelemre. Előrejelzések az­zal számolnak, hogy 2014-ben egyértelműen bővülni fog a magyar GDP, és bár az infláció magasabb lesz az ideinél, ezzel együtt is van esély arra, hogy a fogyasztás volumene tovább nőjön. Ha jövőre is tud nőni a fogyasztás, 2013 és 2014 igazi fordulatot hoz a kereskedelem­ben - tette hozzá. ■ MTI Nincs differenciálás a szabadságban Alkotmányos a francia szupergazdagok adója Gyilkos támadás történt Volgográdban Oroszország Öngyilkos merénylő robbantott a pályaudvaron különadó Jóváhagyta a francia alkotmánybíróság a legmaga­sabb jövedelmekre kivetett 75 százalékos különadó bevezeté­sét. Az Alkotmánytanács egy éve elvetette a különadó ere­deti tervét, amely az egymillió euró fölötti éves jövedelmeket terhelte volna, és amely miatt Oroszországba költözött Gérard Depardieu is. Francois Hollan­dé államfő kampányígéretét eltérő formában nyújtották be újra: e szerint a 75 százalékos adót nem jövedelemadóként fi­zetik be, hanem a munkáltatót terheli a 2013-ban és 2014-ben történő kifizetések egymil­lió euró fölötti részére. Ezzel a kormány kihúzta a törvény méregfogát - a bíróság azzal utasította el a törvényt, hogy a járulékokkal együtt 90 száza­lék fölé emelkedne az adótar­tam, ami aránytalanul magas -, ám a javaslat ettől nem lett népszerűbb. A leghangosabban a franciaországi klubokban ját­szó labdarúgók tiltakoztak. A francia 75 százalékos kü­lönadó tervét a magyarországi politikusok is megirigyelték. A végkielégítéseket terhelő, 98 százalékos különadó szintjét csökkentette le nemrég az Or- szágggyűlés 75 százalékosra, ezt Lázár János, a Miniszterel­nökséget vezető államtitkár épp a francia példával indokolta. Tíz kilogramm trotil robbanó­erejét is meghaladta a volgográ- di központi vasútállomáson va­sárnap délelőtt működésbe ho­zott robbanószerkezet pusztító hatása. Az öngyilkos merénylő által felrobbantott szerkezet fémreszeléket is tartalmazott, amely erősíti a pusztítás ha­tását. A nőt, akinek a marad­ványait egyes sajtójelentések szerint megtalálták a pályaud­var előcsarnokában, egy fiatal rendőr akadályozta meg abban, hogy tovább mehessen. A rend­őr meghalt a robbantásban, hét másik társa megsérült. A merényletben legalább J 15-en haltak meg, köztük egy £ anya, aki testével védte gyér- A merénylet után lezárták a vasútállomást, egy nőt gyanúsítanak mekét a robbantástól; 33 em­bert vittek kórházba. Az épület bejárati oldalánál a földszin­ten és első emeleten minden ablak üvegét betörte a detoná­ció ereje. Idén október 21-én ugyaneb­ben a városban hét ember életét oltotta ki egy muzulmán nő, aki egy városi buszon robbantotta fel magát. Az Oroszországi Fö­derációhoz tartozó köztársasá­gokban szinte mindennaposak a szélsőségesek merényletei. Doku Umarov csecsen hadúr idén júliusban arra szólította fel az iszlamista fegyvereseket, hogy tegyenek meg mindent a Szocsiban február 7-én nyíló té­li olimpia ellen. ■

Next

/
Thumbnails
Contents