Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-16 / 292. szám

6 GAZ DASAG 2013. DECEMBER 16., HÉTFŐ-Irirgifi}1» A Magyar Telekom EIB-mtelt vesz fel A magyar Telekom 200 mil­lió eurós (közel 60 milliárd forintos), ötéves futamidejű hitelt vesz fel az Európai Beruházási Banktól (EIB) a Deutsche Telekom AG-n, mint pénzügyi közvetítőn keresztül. A pénzből 2014- 2016 között bővíteni fogja ve­zetékes és mobil szélessávú infrastruktúrájának elérhe­tőségét, és növeli a hálózatok kapacitását. Fejleszteni is fogja az érintett informatikai rendszereket a felhasználók számának emelkedése mi­att, és hogy megbirkózzanak a 4G-képes okos eszközök gyors terjedésével a közeli években várható adatforga­lom-növekedéssel. ■ MTI Új Forest-Papír-gyár Lábatlanon átadták A Forest-Papír Kft. új toalettpapír-gyártó üze­mét Lábatlanon. A 2,5 mil­liárd forintos beruházással felépült üzemben évente 10 ezer tonna terméket állíta­nak elő. A beruházás révén a társaság évi 20 ezer ton­nás tekercses kapacitása 10 ezer tonnával bővült és 20 új munkahely jött létre. A vállalat tervei szerint a fejlesztéssel középtávon 10 milliárd forinttal nőhet az árbevétel. Az új üzemet a ko­rábban csődbe ment piszkei papírgyár egykori karban­tartó részlegében alakítot­ták ki, 6800 négyzetmétert építettek be. Ebből 2000 négyzetméteren folyik a ter­melés, 4300 négyzetmétert pedig raktárként használ­nak. ■ MTI Nagyobb exportot tervez a porcelángyár EXPORTBEVÉTEL-NÖVEKEDÉST tervez 2014-ben a Hollóházi Porcelángyár, amelynél az idei 60 millióról 100 millió forint fölé szeretnék emel­ni a kivitelt. A közel ötven százalékos bővülést a német Kahla porcelángyártói no­vemberben érkezett új, váza­rendelésekkel érik el. A két éve 100 százalékos állami tulajdonba került porcelán- gyár ezenfelül a SAS légi- társaságnak szállít edényt, de exportál még Szlovákiába és Olaszországba is. A társa­ság a tavaly elért 500 millió forintos nettó árbevételét 2013-ban több mint 10 szá­zalékkal, 560 millió forintra növelte. ■ MTI Befejeződött fejlesztés a Hübnernél BEFEJEZŐDÖTT A 800 millió forintos, vissza nem téríten­dő európai uniós támogatás­sal megvalósult, 3,2 milliárd forintos műszaki és infra­struktúra fejlesztés a német- országi Hübner csoport nyír­egyházi gyárában - jelen­tette be a cég. A pénzből új üzemcsarnokot építettek, két meglévő egységet bővítettek, továbbá korszerű termelő berendezéseket és informa­tikai eszközöket vásároltak. A társaságnál íven főnek te­remtettek munkahelyet, ez­zel pedig ötszázra növelték a gyárban foglalkoztatottak számát. ■ MTI Az Északi-tengeren a Mól kockázatcsökkentés Biztonságosabb lesz a termelés környezete A Mól csoport olajtermelése (2013.1-III. negyedév, ezer hordó/nap) Oroszország Magyarország täHMBBIll 4 Horvátország HHHMJ Egyéb nemzetközi |3,7 VGCRAFIKA FORRÁS: MÓL A beruházás révén növekedhet a Mol-csoport olajtermelése Az Északi-tengeren száll be a szénhidrogén-termelésbe a Mól. 14 kutatási-termelési engedélyt vásárol várhatóan 375 millió dollárért. Az eladó német Wintershall egyben az új partnere is lesz, amely- lyel a Közel-Keleten, később Oroszországban is együtt­működhet. B. Horváth Lilla Az Északi-tengernek az Egye­sült Királysághoz tartozó kon­tinentális talapzatán kíván szénhidrogén-kutatásba és ter­melésbe fogni a Mól csoport. Bejelentése szerint 375 millió dollárt (82,5 milliárd forint) szán arra, hogy 14 ottani kuta­tási-termelési lelőhelyben sze­rezzen részesedést. A vásárlást a működési cash-flow-jából kí­vánja finanszírozni, a tranzak­ció 2014 első negyedében zárul­hat le, addig még módosulhat az ár. Az eladó a német BASF csoporthoz tartozó Wintershall társaság, amellyel a Mól egy­úttal stratégiai partnerséget is indít. Ennek egyik területe éppen az Északi-tenger, ahol a magyarországi társaságnak még jártasságot kell szereznie a helyi körülmények közötti olaj- és gáztermelésben. Ebben a Wintershall mellett más tár­saságokra - leendő tulajdonos­társaira is számíthat. A Mólnak ugyanis 17-75 százaléka lesz a megszerzendő 14 kutatási-ter­melési területben, amelyeken az Enquest, az Itacha Energy, a TAQA, a Sterling Resources, a Premier Oil, a Cairn Energy, a Statoil, a Tullow, az MPX és a Dyas társaságokkal fog együtt dolgozni. Az érintett lelőhelyek kö­zül jelenleg csak a Broom két licencterületén folyik terme­lés, ebben a Mólnak 20 száza­léka lesz. A Cladhan terület, amelyben 33,5 százaléka lesz, 2015-ben ígéri számára az el­ső olajat, néhány további 2017- ben, illetve még később. Nyolc mező van a feltárás, négy a fejlesztés szakaszában. A Mól elsősorban olajat, kisebb meny- nyiségben földgázt remél fel­hozni 90-150 méteres mélység­ből, az új északi-tengeri eszkö­zeinek köszönhetően. A beruházás révén a csoport egyrészt arra számít, hogy új készletekhez jut, és középtávon növelheti a termelését, más­részt arra, hogy a politikai és gazdasági szempontból a meg­lévő érdekeltségeihez képest biztonságosabb környezetben csökkenni fog tevékenységé­nek a kockázata. Az üzlet ré­vén rövid távon 28 millió hordó olaj-egyenértéknyi 2P minősé­gű olajkészlethez fér hozzá a Mól, amelynek nagyjából ennyi a 2013-as készletpótlási rátá­ja is, erről Alexander Dodds, a csoport kutatás-termelési ügy­vezetője nyilatkozott a londo­ni merchantcantos.com által a médiának elküldött interjúja szerint. Dodds ebben elmondja, hogy a megszerzendő portfolió legnagyobb eszköze a Catcher termelési egység lesz, amely­ben a Mól 20 százalékhoz jut, és amely a most megvásárolt 2P készletnek mintegy kéthar­madát teszi ki. A víz alatti ter­melő egységről egy úszó fino­mítóba kerül majd a nyersolaj, ahol azt feldolgozzák, majd az előállított készterméket tartály­hajók juttatják el a partra és a piacokra. Az igazgató kiemelte a Clad­han és a Broom mezőt is. Az utóbbiról a Mól már napi 1000 kőolajhordó-egyenértéknyi szénhidrogént remél, a Clad- hanon pedig, amelyben 33,5 százaléka lesz, várhatóan 2015- ben indul meg a termelés. Az ezt követő években, 2018-ig a termelés elérheti a napi 16-18 ezer kőolajhordó-egyenértéket, érni várhatóan, az elkövetkező négy-öt éven belül. Közel-keleti és oroszországi lehetőségek a társaság és a Wintershall stratégiai együttműködésé­nek másik fontos területe a Közel-Kelet lehet, erről Rainer Seele, a Wintershall vezérigazgatója nyilatkozott az előbbi interjúban. A tér­ségben a Mólnak már ma is erős pozíciói vannak, de je­len van a Wintershall egyik részvényese is. „A Winter­shallnak érdeke, hogy a Közel-Keletet egyik kulcs ré­giójává fejlessze” - jelentette ki. Harmadikként megemlí­tette Oroszországot is, ahol cége együttműködik a Gazprommal, így hagyomá­nyosan jók a pozíciói. Ezért, ha lesz lehetőség rá, a páros kiterjesztheti együttműködé­sét Oroszország felé is. Növelte idén árbevételét és nyereségét a Graboplast ipar Növelte az idén árbevéte­lét és nyereségét a Graboplast Zrt. - közölte a padlótermé­keket gyártó győri székhelyű társaság elnök-vezérigazgatója egy pénteki sajtórendezvé­nyen. Jancsó Péter prognózisa szerint az árbevétel 5-7 szá­zalékkal haladhatja meg a 2012-es 16,3 milliárd forintot. A végső szám jelentősen függ majd ugyanakkor az év végi devizaárfolyamoktól, hiszen a cég termékeinek 93 száza­léka külföldön talál gazdára. A nyereség 30-40 százalékkal haladhatja meg a tavalyit az elnök-vezérigazgató előrejelzé­se szerint. ■ A végső szám jelentősen függ majd ugyanakkor az év végi devizaárfolya­moktól Jancsó Péter jelezte, hatmilli­árdos beruházással készülnek üzemfejlesztésre Tatabányán, egyes folyamatok Győrből való áttelepítésével rugalmasabbá tennék a termelést, ugyan­akkor új termékek gyártásába kezdhetnek. Utóbbi kapcsán az elnök-vezérigazgató arról beszélt: olyan válaszúton van a társaság, mint fél évszázada volt, amikor a PVC-alapú tech­nológia bevezetéséről döntött. Elmondta: az új beruházáshoz vagy részvénykibocsátással, vagy az állam, esetleg az Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (ÉBRD) bevonásával te­remtenének elő forrásokat. Az eddig megkeresett potenciális partnerek visszajelzése alap­ján kijelentette, vége a válság­nak a Graboplastnál. A győri székhelyű Gra­boplast tavaly csaknem egy- milliárd forintos üzleti és 900 millióhoz közelítő adózás előtti eredményt ért el. Az adatok­ban csaknem 300 millió forin­tos javulást hozott az egy éve minden gyárban és az admi­nisztrációban végrehajtott át­szervezés, eközben a forgalom 1-2 százalékkal múlta felül a 2011-es 16 milliárdos összeget. A viszonylag kis növekedés oka a cég szerint az volt, hogy a második félévben - főként az utolsó negyedévben - a Magyarországon és Európában tapasztalható visszaesés ron­totta az adatokat ■ MTI Európai középmezőnyben a pesti szállodák trend A régiós versenyben a szlovák és a lengyel piac mutatói már gyengébbek a magyarnál Bár az osztrák és a cseh szállo­dák teljesítményével változatla­nul nem veszik fel a versenyt a hazaiak, de a szlovák és a len­gyel piac már nem erősebb a magyarnál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövet­ségének (MSZÉSZ) pénteken publikált októberi trend riport­jából. A vizsgált öt ország kö­zött 2013 első tíz hónapjában a legjobb teljesítményt Ausztria szállodái érték el 69,8 százalé­kos szobafoglaltsággal és 93,7 euró nettó átlag szobaárral. „A második helyen a csehországi hotelek végeztek 68,3 százalé­kos kihasználtsággal és 70,1 euró nettó átlag szobaárral. A magyarországi szállodák pedig idén októberig szobafoglalt­ságban 67,2 százalékkal, net­tó átlag szobaárban pedig 61,5 euróval a harmadik helyen vé­geztek” - áll a dokumentum­ban. A szállodaipar nagyjából már túl van a válságon, amit jól mutat, hogy idén októberig a magyarországi szállodák ösz- szes bruttó árbevétele 254,8 milliárd forint, míg összes bruttó szoba árbevétele 144,6 milliárd forint volt. Előbbi 28,9, utóbbi pedig 19 százalékkal múlja felül az 5 évvel korábbi 2008 évi bevételeket. Ugyan­akkor 2008 és 2013 között a szállodai szobaszám mintegy 15 százalékkal nőtt, és az inflá­ció meghaladta a 25 százalékot. Az MSZÉSZ szerint október­ben is folytatódtak az elmúlt egy évben tapasztalható, az alacsonyabb kategóriájú szál­lodák felé eltolódó keresletben megmutatkozó változások. Fon­tosnak tartották megjegyezni, hogy a beutazás szempontjából meghatározó 10 legfontosabb piacunk közül, Nagy Britannia, Oroszország, Franciaország, Olaszország, Csehország, az Egyesült Államok esetében nö­vekedés, míg Ausztria, Német­ország, Románia és Spanyol- ország esetében csökkenés tör­tént a szállodai vendégéjszakák számában. Az európai nagyvárosok mu­tatóitól természetesen nagyon messze vagyunk, az MSZÉSZ riportjában szereplő 31 város között szobafoglaltságban az el­ső 3 helyet London, Edinburgh és Párizs szállodái szerezték meg 80 százalék feletti telített­séggel. Nettó átlag szobaárak esetében viszont Párizs, Genf és Tel-Aviv a sorrend. Budapest a maga 68 százalékos foglalt­ságával a huszadik helyen áll, megelőzve például Pozsonyt, Brüsszelt, Bukarestet, Mad- ridot és Milánót. A szálloda- szövetség szerint Budapest turizmusa nem kapja meg azt a marketing támogatást, ami szükséges lenne. Úgy látják, hogy a fővárosi szállodák telje­sítménye várhatóan csak 2013 végére éri el a 2007-es szintet. Jövedelmezőségük azonban messze elmarad az akkoritól az időközben bekövetkezett költ­ségemelkedések, magasabb he­lyi adók és áfa miatt. ■ V. M. Szállodák kihasználtsága (2013. január-október, százalék) London Párizs Prága Bécs Budapest FORRÁS: MSZÉSZ

Next

/
Thumbnails
Contents