Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-14 / 291. szám

2013. DECEMBER 14., SZOMBAT SZOLNOK ES KORNYÉKÉ 5 A szolnoki Príma-gálák atyját díjazták kitüntetés A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta meg dr. Lits József A vállalkozók érdekkép­viselete megyénkben ösz- szeforrott dr. Lits József nevével. Mint ahogyan az ő neve fémjelzi a Príma- gálákat is térségünkben. Bár bejárta a világot, ma is Szolnok jelenti az otthont számára. Szilvási Zsuzsa- Rendkívül büszke vagyok rá, hogy szolnoki vagyok. Mindenhol Európában, ahol megfordultam, elmondtam, hogy Magyarországról, Szol­nokról, egy csodálatos folyó mellől érkeztem - meséli.- Szeretem ezt a várost, Bu­dapestet viszont nagyon nehe­zen szoktam meg, pedig kitű­nő egyetemre jártam. Egyike voltam a legfiatalabb dokto­roknak, amikor elvégeztem az egyetemet.- Több mint húsz esztendőt töltött az Állami Építőipari Vállalatnál, majd önálló céget alapított. Miként tekint vissza arra az időszakra?- Végigjártam a szamárlét­rát az ÁÉV-nál, ez nagyon jó iskola volt számomra. Aztán a cég a rendszerváltáskor ösz- szeomlott, én pedig úgy dön­töttem, megpróbálok saját lá­bamra állni. Szerencsém volt, kijutottam Hamburgba. Az el­ső munkát becsülettel és tisz­tességgel, jó minőségben és határidőre elvégeztünk, s utá­na még 105 munkát kaptunk. Összesen 106 szerkezetet sze­reltünk össze. Volt közte hatla­kásos társasháztól kezdve 250 lakásos lakótelepig mindenfé­le. A németországi 11 eszten­dőben jórészt a bizalmon ala­pult a munka. Volt egy olyan időszak, amikor nagyon meg kellett küzdenünk, és volt olyan öt­hat év, amikor már kézről kéz­re adtak. Az utolsó időben sajnos már elő­fordult, hogy az élő szerző­dések ellenére sem fizettek ki, így több millió márkát nem kaptunk meg, arra azon­ban büszke vagyok, a munka­társaimat ki tudtuk fizetni és mindenki rendben haza tu­Dr. Lits József több évtizedes, magas színvonalon végzett tevékenységét ismerték el a lovagkereszttel dott jönni. A válság ott jóval hamarabb jelentkezett, s első­ként a beruházócégek tönkre­menetelében nyilvánult meg. A válság legjobb szemléltetője ugyanis mindig az építőipar. Ha szétnézünk egy városban, s darukat látunk, egyértelmű, hogy jól megy a gazdaság. Ha nincsenek daruk, nem műkö­dik a gazdaság. Ez rendkívül egyszerű, kézzelfogható és nyomon kísérhető.- Immár 15 esztendős múltra tekint vissza a VOSZ megyei szervezete Szolno­kon, melyet ön irányít. Hogyan emlékszik visz- sza a kezde­tekre?- Annak idején Demján Sándor, a Vál­lalkozók és Munkáltatók Or­szágos Szövetségének elnöke Szolnokon tartott egy előadást, amelyen arról beszélt, hogy mi, vállalkozók egymást segít­hetjük ebben az érdekvédelmi ÁHét Embere szövetségben. Amikor felme­rült a kérdés, hogy ki legyen az, aki ezt összefogja a megyé­ben, valahogy én maradtam.- Valóban képesek segíteni egymást a megye vállalkozói?- Nyíltabban nézünk a másik szemébe, és amikor egy közös feladat adódik, fel­emeljük a telefont, kikérjük a másik véleményét. Úgy gon­dolom, a VOSZ szolgáltató jel­legének erősödésével mind biztosabbá válik a vállalkozók pozíciója, érdemes tehát kap­csolatba lépni velünk. Siker- történetnek tartom például az Új Széchenyi Kártyát. Ennek tulajdonosa már eleve hiteles ember, hiszen saját vagyoná­val, presztízsével felel a hite­léért, s óriási dolog, hogy nem kell fedezet hozzá. Vagy ott van a VOSZ-BESZ Zrt., amely számos területen biztosít ked­vezményeket, s az utóbbi évek­ben már önfenntartóvá vált. Ugyanakkor nem szabad elfe­lejteni, hogy a válságból való kilábalás nagyon sok halottat, sebesültet hagy maga után. Ha nem megy a lakosságnak, nem megy a vállalkozásoknak sem. A jelenlegi helyzetben egyszerű a képlet: ha van piac, akkor van termelőmunka és akkor van szolgáltatásbővü­lés. Sokat beszélünk manap­ság arról, hogy egyszázalékos a GDP bővülése. Természetesen nagyon fon­tosak a mérőszámok, de én annak idején Kupa Mihálytól azt tanultam, hogy ez még csak statisztikai növekedés. Ahhoz, hogy az emberek sa­ját életükben, saját bőrükön érezzék a növekedést, ennél nagyobb mértékű bővülésre van szükség.- A VOSZ által életre hívott Príma-gálát a legnehezebb időkben is magas színvonalon rendezték meg.- Büszke vagyok rá, hogy a Prima-gálánk elismerten a legjobb. Úgy vélem, ha vala­mit csinálunk, akkor azt a leg­jobban kell csinálnunk. Már az ÁÉV-nál erre törekedtem, de a nyugat-európai munka- kultúra is erre nevelt. És nem igaz, hogy nem lehet meggyőz­ni a másikat egy nemes cél érdekében. Bármilyen furcsa ugyanis, a Prima-gálákat nem a nagy cégek tartják el, hanem a kisebb vállalkozások adják össze a szükséges összeget. Nagy dolognak tartom, hogy mi találtuk ki a tiszteletbeli Príma-díjat, amely pénzzel ugyan nem jár, de olyan em­berek elismerésére nyújt lehe­tőséget, mint Kautzky Ervin, aki gyakorlatilag megmentette Szolnokot 1956-ban, Markó Iván balettművész vagy éppen Dajka Miklós főorvos, aki vi­lágszerte párját ritkító műtétet végzett el Szolnokon.- A napokban vehette át az egyik legnagyobb Magyar- országon adható kitüntetést, a Magyar Érdemrend Lovag­keresztjét. Mit jelent ez az ál­lomás a pályáján?- Természetesen nagyon nagy megtiszteltetések tar­tom. A legtöbbet mégis az je­lentette, amikor az ünnepség előtt várakozva Demján Sán­dor azt mondta: „ha mindenki így csinálná, mint te, akkor nem itt tartanánk”. Számomra ez a legnagyobb elismerés, hi­szen attól az embertől kaptam, akit a példaképemnek tartok. Névjegy SZÜLETETT SZOLNOK, 1946. OU- gUSZtüSZ VÉGZETTSÉG: KÖZGAZDASÁGTUDO­MÁNYI Egyetem, egyetemi doktor, okleveles könyvvizsgáló karrier: 1969-1992 a megyei ÁÉV pénzügyi osztályának veze­tője, gazdasági igazgatóhelyettes, igazgató, 11 évig meghatározó építési vállalkozó Észak-Német- országban, 1991-ben megalapítot­ta az Auditor Kft-t, a VOSZ fel­ügyelő-bizottságának elnöke, a megyei VOSZ elnöke, a megyei Príma díjátadó-ünnepség atyja kitüntetések: magyar Köztársa­ság Ezüst Érdemkeresztje, a Ma­gyar Érdemrend Lovagkeresztje család: hét unokája van, büszke rá, hogy mindannyiukat ő tanítot­ta sakkozni hobbi: búvárkodás, ejtőernyőzés HIRDETÉS Mindenki előtt nyitva áll a szeretetház martfűn is megkezdte tevékenységét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, helyi önkéntes segítők kö­zösségével megalakítva a rászorulók támogatásá­nak lehetőségét. Az ön- kormányzat felajánlott egy épületet, ahol az advent jegyében tartottak nyitó­ünnepséget, már az év végi karitatív munkák idején is csatlakozva a szolnoki sze­retetszolgálat munkájához. A szeretetszolgálat martfűi tevékenysége a helyi segítő szándékú emberek mun­káját összefogva, a nehéz sorsú emberek támogatását felkarolva, Vass Éva kezde­ményezése nyomán indul útjára. - Azért jött létre ez a ház, hogy összefogja azo­kat az embereket, akik sze­retnének részt venni ebben a hivatásban és elkötele­zettségben - emelte ki Vass Éva, a martfűi csoport ve­zetője a megnyitón. Ahogy az a város honlapján is olvasható, a szeretetszolgá­lat martfűi háza december 11-étől nyitott az adakozó és rászoruló martfűi lako­sok számára. A településrendezési terv lesz a téma KÖZMEGHALLGATÁST tart az érdeklődő lakosok ré­szére az önkormányzat Tószegen december 18-án. A jövő szerdán, 15 órakor kezdődő rendezvénynek a község településrendezé­si tervének felülvizsgálata lesz a téma. Tüzelővel segítenének a rászorulóknak néhány napig még be lehet nyújtani a tűzifa iránti ké­relmeket, a szociális célú széntámogatást pedig ja­nuár 15-ig lehet igényelni Szajolban. Mindkét támo­gatási formánál vannak feltételek, melyeknek meg kell felelni, például ugyan­arra a lakóingatlanra csak egy alkalommal állapítható meg a támogatás. Az ön- kormányzat bízik abban, hogy ezzel segíteni tudnak a rászorulóknak, azoknak, akik nem tudnak vásárolni téli tüzelőt. Az alkotások kerüljenek méltó helyükre, értő tulajdonoshoz értéket minden alkalomra! A Szoboszlai Galéria festményekkel, szobrokkal, iparművészeti alkotásokkal várja a vásárlókat- Az értékek nem vesztek el! Néha ta­lán kallódnak, s ennek számos érthe­tő oka van. A valódi polgárosodással bővül azok köre, akik érdeklődéssel tekintenek a művészeti alkotások­ra, melyek mindenkor gyönyörköd­tetnek és nem csak negyven, ötven vagy száz évvel ezelőtt, de újabb ötven vagy száz év múlva is értéket képviselnek - hangsúlyozta Szobosz­lai Zsolt. A szolnoki Szoboszlai Galéria tu­lajdonosa elmondta, azt látja, hogy Szolnokon van értelme bemutatni a szépet. Biztos abban, hogy a polgári és értelmiségi lakásokhoz, minősé­get képviselő vállalkozások irodái­hoz egy-egy szép festmény, grafika, kisplasztika, valamint például egy formatervezett kávés- vagy teáskész­let is egyre inkább hozzátartozik. Az egyedi alkotás ráadásul mindig és egyre inkább értékes.- A mai polgárságnak és az értel­miségnek, a helyi elitnek értékőrző és értékközvetítő szerepe is van. Nagy a felelősségük, mert van lehe­tőségük a művészek támogatására. Erről beszél a híres francia festőmű­vész, Renoir is, aki szerint „Az egyet­len, amivel a művészt igazán meg­jutalmazhatjuk, ha megvásároljuk a műveit.” - idézte Szoboszlai Zsolt, aki a megfizethető művészi minőség szé­les skálájú szolnoki közvetítésével ebben kíván részt vállalni.- Szeretném, hogy az örökösödés vagy más ok miatt jelenleg kallódó színvonalas alkotások a Szoboszlai Galéria közvetítésével új gazdára lel­jenek, „megfelelő helyre", értő tulaj­donoshoz kerüljenek. Úgy tűnik, töb­bekhez eljutott októberi felhívásom - elsősorban az Új Néplap hasábjain keresztül, amit itt is köszönök -, hi­szen sokan kerestek meg képekkel, szobrokkal - mondta Szoboszlai Zsolt, utalva a galéria napokban nyílt újabb tárlatának eredetére.- A 20. századi szolnoki művészek című kiállításon tizenhárom művész közei húsz alkotását mutatom be, akik jórészt a plein air kitűnő kép­viselői. Frissek ezek a festmények, üdék és erőteljesek, mintha most kerültek volna le egy-egy festőáll­ványról - szólt a kiállított képekről Szoboszlai Zsolt. A Szoboszlai Galériában az idősza­kos kiállítás mellett 12 Munkácsy-dí- jas művész alkotásai is láthatók. Új­donság Kohán György Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas festőmű­vész megejtően szép Anya gyermeké­vel festménye, Kun Éva pazar kerá­miái. A hosszú névsorban Nádas Ale­xandra, Lóránt János Demeter, Tenk László, a szolnoki Fazekas Magdolna, Verebes György, Pogány Gábor Benő és Simon Ferenc művei mellett meg­találhatók Kligl Sándor szobrász- művész főtéri szobrainak belső térbe kívánkozó változatai is. A galériában gyönyörű grafikákat, iparművészek által készített ékszereket, porcelán­készleteket, fa- és üvegplasztikákat, Tiffany lámpákat, bronzszobrokat és kisplasztikákat is kínálnak.- A karácsonyhoz közeledve a szokásos keddtől szombatig nyit­va tartás mellett ünnepi nyitva tar­tással, vasárnaponként egy óráig is szeretettel várom az érdeklődő­ket és a vásárlókat - tette hozzá Szoboszlai Zsolt. ■ R. Á. Szoboszlai Galéria SZOLNOK, JÓKAI UTCA 1. NYITVA TARTÁS: KEDD-PÉNTEK: 10.00-17.00 SZOMBAT 10.00-13.00 )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents