Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-13 / 290. szám
2 MEGYEI TÜKÖR 2013. DECEMBER 13., PÉNTEK 4 PERCES INTERJÚ Nálunk is alakulnak már a helyi értéktárak kultúra Egy tavalyi jogszabály alapján Szolnokon és megyeszerte is létrehozzák a települési és a megyei értéktárakat. Egy részük már meg is született, a többit jelenleg szervezik. Dr. Horváth László, a Damjanich János Múzeum igazgatója mindkét szervezet munkájában részt vesz, így őt kérdeztük az új gyűjteményekről.- Mit takarnak ezek az értéktár elnevezések?- A Magyar Értéktáron, a hungarikumok gyűjteményén belül a települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárakat, valamint a külhoni közösségek értéktárainak összességét. Fontos jellemzője, hogy alulról fölfelé szerveződő gyűjteményről van szó, s olyan értékeket foglalnak magukban, melyeket egy-egy közösség valóban értéknek tekint a saját területén.- Konkrétan mik tartozhatnak ebbe a körbe?- A tárgyi emlékektől kezdve a népszokásokon, helyi gasztronómiai, építészeti, irodalmi hagyományokon át, egy-egy életművön keresztül gyakorlatilag minden, ami értékeinket gazdagíthatja.- Mi a mérce, ahhoz, hogy valóban maradandó értékeket tartalmazzon majd az értéktár?- Az első és legfontftTiin'» sabb szűrő mega a közösség, ahonnan származik a javaslat. Ez már jórészt kizárja az önjelölteket a versengésből. A következő lépcső pedig a szakemberekből álló bíráló bizottság, amely már érzelmi megfontolásoktól mentesen, csupán szakmai mércével igyekszik közreműködni a válogatásban. ■ SZ. I. Levélben kért bocsánatot a robbantó Joó Zsuzsa évforduló A lakók csak tíz hónap után költözhettek vissza otthonaikba Levélben ajánlotta fel segítségét és kívánt nyugodal- masabb karácsonyt egykori lakótársainak az a férfi, aki éppen egy évvel ezelőtt, 2012. december 13-án vágta el vélhetően öngyilkossági szándékkal lakásában gáz- konvektora csövét. Tette hatalmas robbanást idézett elő.- Hosszú, fárasztó szerdám volt aznap, korán ágyba bújtam - eleveníti fel annak a bizonyos éjszakának az eseményeit Eszes Györgyné. - Valamikor éjfél körül hatalmas robbanásra riadtam. Első gondolatom az volt, itt a világvége. Igen, valahogy ilyennek képzelem el az apokalipszist... - mereng el Nórika néni, és egy pillanatra elcsendesül. - Majd befutott a férjem a szobába és azt kiáltotta, valaki betörte az ablakot! Mondtam neki, ennél sokkal nagyobb a baj, szaladjunk ki azonnal a lakásból. Felkaptam a fürdőköpenyemet, belebújtam a papucsba és úgy, pizsamában rohantunk ki az utcára, a mínusz fokba. Az út túloldalán már többen álltak, mindannyian megdöbbenve nézték a házat, otthonukat, melyet az akkor még ismeretlen eredetű robbanás szinte teljesen megsemmisített.- A jelzés a robbanásról éjfél után húsz perccel érkezett a katasztrófa ügyeletére. - mondja S. Tóth Anikó, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság sajtószóvivője. - Emlékszem, a detonáció akkora volt, hogy még mi is hallottuk a dübörgést. A tűzoltók azonnal kivonultak a helyszínre és légzőálarcban kezdték el a mentést, olyan nagy volt a füst. A ház majdnem teljesen romba dőlt. A pusztítást és a sérült épületet látva a lakók már akkor sejtették, nem térhetnek egyhamar vissza otthonukba.- Betondarabokon és üvegszilánkokon szaladtunk keresztül a gyerekeinkkel, akiket ösztönsze- rűen kaptunk fel. Nem láttunk ép falat, egyben maradt nyílászárókat. Hihetetlen volt a látvány. Több percnek kellett eltelnie, hogy egyáltalán tudatosuljon bennünk, mi történhetett. Meg sem fordult a fejemben, hogy a A robbanás után ki kellett költöztetni a lakókat a Mikszáth úti házból.. lakásokat helyre lehet állítani valaha is - meséli az egyik földszinti lakásban élő családanya, Búsi Elvira. Nórika néni hozzáfűzi, az ő lakásának födémje teljesen elgörbült, attól félt, bármelyik pillanatban rájuk szakad. A társasházban élő tíz felnőttet és négy gyermeket a lánglovagok kimenekítették, egyetlen ember került csak kórházba. Méghozzá az a fiatalember, akinek albérletében keletkezett a tűz. A lakók már akkor tudni vélték, valami köze lehet a robbanáshoz. Ez később valóban be is bizonyosodott.- Amikor elhagyta a barátnője, már akkor hangoztatta, hogy öngyilkos lesz. Nagyon mérgesek voltunk rá, hogy tettével mások életét veszélyeztette - árulja ...egy évvel később a felújított háznál mutatja a robbantó levelét Eszes Györgyné el egy hölgy, aki nem szeretné nevét adni véleményéhez, ő még egy év után is dühös, ezt nem palástolja előttünk. Egy másik asz- szony hozzáfűzi, az elmúlt egy esztendő borzalmas volt, dobozokból élt, a bútorok egy pincében voltak, ő egy kis lakásban húzta meg magát. A társasházban élő családok■ „Egy általam (is) a mai napig érthetetlen tragédia ugyanolyan áldozata vagyok, mint önök.” nak valóban nem volt egyszerű az elmúlt tíz hónap. Ennyi idő kellett ugyanis arra, hogy a lakásokat teljesen rendbe hozzák. A felújítás hónapokat csúszott...- Tavasszal szerettünk volna visszaköltözni lakásunkba. Aztán ez a dátum júliusra, majd augusztusra módosult. Végül október elsején adták csak át otthonainkat - jegyzi meg Elvira, aki szerint az, hogy egyáltalán visszamehettek a lakásokba, a szolnoki Zsidai Emilnének is köszönhető. Ő tervezte meg a házat 1969-ben. „ - Hatalmas ablakokat építettünk az épületbe, hogy egy esetleges robbanáskor, tűzesetkor a nyílászárók vezessék el a légnyomást. Akkor még nem sejtettem, hogy egyszer ez tényleg bekövetkezik... - magyarázza a ma már nyugdíjas szakember.- Otthonaink nagyon szépek lettek, új nyílászárókat kaptunk, Dr. Szarvák Tibor, az egyik lakó Letöltendő szabadságvesztést kértek a jász-nagykun-szolnok Megyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző közveszély okozás bűntette miatt emelt vádat azzal a szolnokiférfival szemben, aki a Mikszáth Kálmán úti társasházban történt robbanást előidézte. A detonáció és a tűz miatt a lakókat 71 millió forint vagyoni hátrány érte. a vádlott nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Dr. Varga Árpád megyei főügyész elmondta, hogy az ügyészség a vádiratban fegy- házban letöltendő szabadság- vesztés kiszabását kérte a Szolnoki Törvényszéktől még novemberben. a házat kívülről szigetelték. Vannak apróbb hibák, de egy ilyen nagy pusztítás után egyszerűen csoda, hogy így néznek ki a lakások! - bólogat elismerően Nórika néni, majd előhúz egy levelet. Az írás annak a fiatalembernek a tollából származik, aki vélhetően öngyilkossági szándékkal vágta el parapetének csövűt.- Bocsánatkérő levél ez, amiben-a férfi elmondja, sajnálja, hogy ilyen sok kellemetlenséget okozott nekünk. „Higgyék el, én nem egy bűnöző vagyok, csak egy általam (is) a mai napig érthetetlen tragédia ugyanolyan áldozata vagyok, mint önök. Soha nem akartam volna senkinek sem ártani! Boldogabb jövő évet kívánok!” - idéz a levélből a nyugdíjas nő. - Hát... úgy tűnik, ennek a borzalmas dolognak most vége van, bár azt gyanítom, az éppen egy évvel ezelőtt történt robbanás mindörökre emlékezetébe vésődött a lakóknak.- És nem csak nekünk - fűzi hozzá Búsi Elvira férje, Szarvák Tibor. - Az elmúlt egy esztendőben sokszor jutott eszünkbe a szerelmes fiatalember ballépése, én nem haragszom rá, sajnálom viszont tette miatt, hiszen ez egy életen át kíséri majd őt. Igazi kincsek is akadnak az érmék között numizmatika Másfél száznál több verettel gazdagította városunk értékeit Több helyen is embereket mentettek meg a kihűléstől Páratlan, igazi ritkaságszámba menő éremgyűjteményt őrző kiállítást nyitottak meg tegnap a szolnoki Damjanich János Múzeumban. Szolnok kulturális életének jeles alakja, Hunya Zoltán magángyűjtő tárta nyolcvanadik születésnapja alkalmából páratlan éremkollekciójának legszebb darabjait a város érdeklődő közönsége elé. Hunya Zoltán a helyi éremgyűjtő egyesület régóta meghatározó alakjaként a magyar Éremgyűjtő Egyesület szolnoki és megyei munkásságának is oszlopos tagja. Mecénásként pedig nem csak a szép érmek és helyi vonatkozású festmények megőrzését tekinti hivatásának, hanem több, mint másfél száz ilyen kisméretű, jórészt megyei vonatkozású műremek születése is köszönhető értékteremtő buzgalmának. A mostani kiállításon e munkák legnagyobb részét meg is tekinthetik a kiállított kilencvenhat érem között a látogatók. Maga a helyszín, a múzeum pedig egyúttal tisztelgés is Hunya Zoltánnak a múzeum- | ügy terén kifejtett tevékeny- § sége előtt, melyet a Múzeumi | Baráti Kör örökös titkáraként í végez immár hosszú évtize- s dek óta. ■ SZ. I. Hunya Zoltán egyik, a kiállításon szereplő féltett kincsét mutatja ► Folytatás az 1. oldalról hideg A helyszínre érkező járőrök a férfi állapotára illetve a hideg időjárásra való tekintettel hozzá mentőt hívtak, akik gyorsan kórházba vitték az átfázott szajoli lakost. Járőrök találtak rá egy a földön ülő, reszkető férfira Szolnokon, a vasútállomás környékén szerdán a délutáni órákban. A negyvenhat éves férfi elmondta, hogy nagyon fáj a lába, és rettentően fázik. A rendőrök azonnal mentőt hívtak hozzá, akik a kihűlés veszélye miatt kórházba vitték az otthontalan férfit. Szintén a megyeszékhelyen szolgálatot teljesítő járőrök vették észre azt a negyvenhét éves férfit és a szintén negyvenhét esztendős nőt, akik a szolnoki vasútállomáson, a hideg betonon, feküdtek. Egyikük sem tudott kommunikálni a rendőrökkel, így hozzájuk biztonsági intézkedés keretében mentőt hívtak. A mentőszolgálat helyszínre érkező munkatársai mind a két személyt kórházba vitték, mivel a kihűlés jegyeit állapították meg náluk. ■ ■ A férfi elmondta, hogy nagyon fáj a lába, és rettentően fázik.
