Új Néplap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-11 / 288. szám

LH A HB ilHHHHi \[.\ LU liHwa ftCTffBwffOTriiThiTfT nltii Tin i >■ * KOZELET wffltWtf&MBBUZ--*&&ík^ínkrw 1 rs®Ss .... ^•ffir^Tr^fíwr ~ ‘ tmt 'TriiiiroiiiTirr^'nnri rr-irifr"- '" - * • irr nt" ,'"-TTi,T"~tnT'Ti'Tirrnii[ni ---''Hír • t—***' i*-» ^<****f^™ Ukrajna menti a menthetőt forrongás Igyekeznek elkerülni a gazdasági összeomlást Barrikádot építenek a tüntetők Kijev belvárosában HÍRSÁV Februárban indul az új panelprogram A 700 ezer iparosított tech­nológiával épült lakásból eddig 320 ezer újult meg, a megmaradt 380 ezer lakás felújítását 2020-ig kívánja el­érni a kormány, ezért indítja el jövő februárban a Panel III. programot - jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. A prog­ram 500 milliárd forintba kerül, ennek egyharmada lesz vissza nem térítendő tá­mogatás, a többi részről még tárgyalások folynak. ■ MTI Jelentést kért Orbán a prémiumokról soron kívüli jelentést kért Orbán Viktor miniszter- elnök a mai kormányülésre arról, milyen jutalmakat és prémiumokat fizettek ki a közigazgatásban és az állami cégeknél. A Blikk hétfőn írt arról, hogy havi fizetésük kilenc-tízszeresét kapta prémiumként tavalyi munkája elismeréséül több állami cég vezetője. ■ MTI Szijjártó: a kormány segíti a kkv-ket A kormány több intézkedést hozott, hogy segítse a ma­gyar kis- és közepes cégg^, exportját - hangsúlyozta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitká­ra a Nemzeti Külgazdasági Hivatalban, ahol az Enterpri­se Europe Network követeit mutatták be. Szijjártó Péter emlékeztetett, a kkv-k külpi­aci támogatására külföldön sorra alakulnak a magyar kereskedőházak. ■ MTI Hiába a káosz Kijevben, az ukrán gazdaság vezetői igyekeznek megnyugtatni a hazai közvéleményt és a kül­földi partnereket is. Kedden a jegybank elnöki tanácsadó testületének vezetője nyilat­kozott az állami tévének, és arról próbálta meggyőzni a nézőket: nem fenyeget fize­tési válság, akkor sem, ha a belpolitikai helyzet robba­násközeli állapotba jutott. Sztojcsev Iván Az ukrán jegybank szerint Uk­rajna arany- és devizatartaléka elegendő ahhoz, hogy fennaka­dás nélkül törlessze adósságait. Valerij Litvickij interjújában azt mondta, hogy a tartalékszint je­lenleg több mint 18 milliárd dol­lár, ami elegendő arra, hogy az ország rendben fizesse minden kötelezettségét. Hozzátette: az idei évre Ukrajna már minden esedékes adósságát rendezte, így „senki se üljön fel azoknak a véle­ményeknek, hogy a 18,8 milliárd dollár kritikus határnak számít”. Van is miért hűteni a kedélye­ket: december elsején az ukrán jegybank arany- és devizatar­taléka már csak 18,8 milliárd dollár, november elsején 20,63 milliárd dollár, október elsején 21,64 milliárd dollár volt. Egyes elemzők szerint Ukrajna fizetés- képtelenné válhat, ha az ország arany- és devizatartaléka 20 mil­liárd dollár alá kerül. Ukrajna arany- és devizatartalék csak­nem 9 milliárd dollárral csök­kent az elmúlt másfél évben. A rohamrendőrök eközben kedd délelőttre kiszorították a kijevi kormányzati negyed utol­só utcáiból is a tüntetőket. Az elnöki hivatalnál lévő utcákból pajzsokkal tolták maguk előtt a tüntetőket egészen a Majdanhoz, azaz a Függetlenség teréhez ve­zető Hrescsatik főutcáig. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök szóvivője nem sokkal ezután kö­zölte: újra a megszokott rendben működik a kormány. Hozzátette, hogy most nekilátnak azoknak a feladatoknak az elvégzéséhez, amelyek az ellenzéki blokád mi­att halmozódtak fel az elmúlt na­pokban. A kormányzati negye­viktor JANUKOVics ukrán el­nök beleegyezett a letartóztatott tüntetők szabadon engedésébe - közölte Leonyid Kravcsuk volt államfő Kijevben azt követően, hogy részt vett az ország hiva­talban lévő és három korábbi államfőjének tanácskozásán. Kravcsuk szavai szerint Janu- kovics elismerte, hogyjogtala­det körbezárták a rohamrend­őrök, és csak azokat engedik be, akik igazolni tudják, hogy a kormányhivatalban dolgoznak. Délelőtt a Függetlenség terén a tüntetők havat lapátoltak, hogy járhatóvá tegyék a sátorváros és az ellenzéki szónoklatokhoz használt emelvény körüli terü­letet. A helyszínen lévő hatalmas kivetőn dokumentumfilmet mu­tatnak a kilenc évvel ezelőtti „na­rancsos forradalomról”, időnként pedig a televíziók hírműsoraira kapcsolnak át. Közben mintegy száz demonstráló Olekszandr Popovnak, a kijevi városi admi­nul alkalmaztak erőt a rend­védelmi szervek tagjai. Azelnök a hivatala által adott tájékozta­tás szerint azért ült tárgyaló- asztalhoz a három korábbi ál­lamfővel, Leonyid Kravcsukkal, Leonyid Kucsmával és Viktor Juscsenkóval, hogy megvitas­sák a politikai válság rendezé­sének lehetőségeit. nisztráció vezetőjének háza elé vonult. Azt követelik, hogy a ha­tóságok ne alkalmazzanak erő­szakot a békés tüntetők ellen. A városvezető a demonstrálok érte­sülése szerint ugyanis a belügyi szervektől kért segítséget, hogy távolítsák el a tüntetőket a város­háza épületéből. A demonstrálok a hivatali épület alsó szintjét vet­ték birtokukba, ahol melegedőt, ételosztót és elsősegélynyújtó pontokat rendeztek be. David Stulik, a külképviselet sajtóatta­séja pedig arról írt a Facebookon: nem az EU-párti tüntetőkhöz tar­tozó, vélhetően felbérelt provoká­torok vették blokád alá kedden az Európai Unió kijevi képvise­letének épületét. A csoport nem engedi be az ott dolgozókat az épületbe. Szavai szerint a fiata­lok az „Ukrajna belügyeibe való beavatkozás” ellen tiltakoznak. Azt írta, hogy csak három rend­őr áll az épületnél. Hírportálok beszámolói szerint mintegy 150 ismeretlen, kisportolt testalkatú fiatalember állta el az épület be­járatát, kezükben kék-sárga uk­rán nemzeti lobogókkal. Elbukott a verespataki bánya terve a román parlamentben szavazás A román képviselőház is elvetette az új bányatörvény tervezetét. Ennek alapján en­gedélyezhették volna a veres­pataki ciántechnológiás arany­bánya-projektet is. A tervezet mellett 160, ellene 105 képviselő szavazott, 22-en tartózkodtak, így nem volt a meg az a 204 voks, amely a minősített többséget igénylő törvény elfogadásához szükséges lett volna. A törvény- tervezet korábban a szenátusban sem kapta meg a szükséges tá­mogatást. A tervezet alapján a straté­giai ásványi kincsek esetében kiemelt fontosságú közhasznú projektnek lehetne nyüvánítani Romániában az olyan beruházá­sokat, amelyeknél az állam által megszerezhető haszon meghalad­ja a környezeti károk mértékét, azzal a feltétellel, hogy a kiterme­lés végeztével „helyreállítják” a környezetet. így a magántársasá­gok számára is közvetett lehető­ség nyílna a bányászathoz szük­séges terület kisajátítására. A kisajátítást továbbra is az állam végezné, de az ehhez szükséges pénzalap előteremtését magára vállalhatja a kitermelési licenc tulajdonosa. A végszavazás idején Bukarest több pontján és Kolozsváron is tüntettek á verespataki ciántech­nológiás bányaprojekt ellenzői, akik szeptember óta rendszere­sen demonstrálnak a beruházás ellen. Hétfőn a Greenpeace ak­tivistái csákányokkal hatoltak be a román parlament udvarára, jelképesen bányaterületté nyil­vánítva a térséget, és elkezdtek „aranyat ásni”, amíg a csendőr­ség el nem vitte őket. ■ Janukovics elismerte a jogsértést HIRDETÉS . • ■ i ’ . Áram és gáz egy kézből Kérje kedvező ajánlatunkat vállalkozása részére! ©1423 www.eon.hu/ajanlat Európai uniós támogatás a magyar menekültügynek mintegy 440 millió forintos sür­gősségi támogatást nyújt az Európai Bizottság (EB) Magyar- országnak a menekültek és menedékkérők számának ug­rásszerű növekedésével járó ter­hek enyhítésére - közölte a Bel­ügyminisztérium kedden az MTI-vel. Míg 2011-ben csak­nem 1700, 2012- ben pedig mintegy 2100 menedékké­rőt regisztráltak Magyarországon, addig az idén az év végére ez a szám elérheti a 20 ezret is. Mint a közleményben is leszö­gezik, a magyar menekültügyi rendszernek rendkívüli terhet jelent ilyen nagy számú mene­dékkérő elszállásolása, ellátása, valamint menedékjogi kérel­mének minél gyorsabb és szak­szerűbb elbírálása. Májusra a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által fenntartott befogadó intézmények kapacitását jelen­tős mértékben meghaladta az ott elhelyezettek száma, ezért Ma­gyarország sürgősségi igénnyel az Európai Bizottsághoz fordult. Az Európai Bizottság - sua­kérőti küldöttségének ma­gyarországi látogatása után - november 29-én elfogadta a magyar kérelmet a támoga­tás azonnali növelésére, így a terhek enyhítése, illetve az el­használt készletek pótlása ér­dekében az 2013. október 1. és 2014. március 31. közöt­ti időszakra több mint 440 millió fo­rintos sürgősségi támogatást nyújt Magyarországnak az Európai Alapból. A több mint 350 mil­lió forintos európai uniós és a csaknem 90 millió forintos ma­gyarországi forrás segítségével többek között új munkatársa­kat fognak felvenni, ezzel is biztosítva a nagyszámú ügyirat folyamatos és megfelelő időben történő feldolgozását. Bicskén és Vámosszabadi­ban a menekülteknek kialakí­tott szállásokon felújítják a le­romlott állapotú közös helyisé­geket, ezenkívül Debrecenben újabb férőhelyeket alakítanak ki, továbbá valamennyi befoga­dó intézményben készletpótlás­ra is jut majd az összegből. ■ ■ Az év végére a menekültek száma elérhe­ti már a húszez­ret is

Next

/
Thumbnails
Contents