Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-09 / 261. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. NOVEMBER 9., SZOMBAT Hol van a határa a jogos védelemnek? vélemények Sokan keveslik a lehetőségeket, amelyek a tulajdonukat védők rendelkezésére állnak Egy gazda fagyállót öntött a borába, mert folyamatosan loptak tőle, a minap beisme­rő vallomást tett, szólnak az országos hírek az esetről. Jelenleg emberöléssel gyanú­sítják. Furcsa ez a helyzet, hiszen a hatályos jogszabá­lyok alapján éjjel egy felfegy­verkezett betörőt akár le is lőhetett volna. Hasonló ese­tekben ki hát akkor a sértett: akit megloptak vagy éppen a tolvaj? Munkatársainktól Az üggyel kapcsolatban na­gyon sok észrevétel érkezett szerkesztőségünkbe. A többség nem érti, hogy miért nem azt a kérdést teszik fel sokan ebben az ügyben, ami szerintük a leg­fontosabb lenne. Nevezetesen azt, mit keresett egy tolvaj más valakinek a borospincéjében? Sajnálni kell-e azt az embert, aki meglop egy másikat? Szakemberek szerint azon­ban körültekintően kell köze­líteni a kérdéshez. A közvé­leményt foglalkoztató ügyről dr. Kolláth György alkotmány- jogász lapunknak például el­mondta: a médiában először hallható verziót tekintve alap­helyzetnek (amikor egy gazda pincéjében a borhoz fagyállót kevert) a szándékosság nem kérdőjelezhető meg. Itt az a kér­dés, hogy milyen mprtékű volt a cselekmény. Amennyiben kis mennyiségű szerről van szó - amely emberéletben nem okoz­hatna kárt - de a „megleckéz- tetés” eszközének akarta hasz­nálni valaki, az szándékos testi sértésnek volna minősíthető. A nagyobb mennyiség - amely­ről tudható, hogy alkalmas az emberélet kioltására - már szándékos emberölés, illetve emberölési kísérlet megvalósu­lását jelentené. Az biztos, hogy egy magán­házban, egy ember otthonában az adott tulajdonos a felelős, jelen esetben a gazda feladata, hogy körültekintően járjon el. El kell kerülni a balesetveszé­lyes helyzeteket, így a mérgező anyagokat tartalmazó tároló eszközöket jelölni kell. Ameny- nyiben ilyen jelzés nincsen, ak­kor a gondatlanság, a gondat­A törvények pontosan szabályozzák, mit tehetünk, ha meglopnak bennünket. Akad, aki kevésnek érzi a lehetőségeket. Képünk illusztráció. lan veszélyeztetés esete állhat fenn. A nagy port kavart mostapi ügyben jeleiílégi információk szerint nem aypletlen, egy-egy elfeledett címke okozta a bajt. De vajon helyes dolog, ha valaki így védi meg a tulajdonát? Boldog István, megyénk egyik országgyűlési képvi­selője közismert arról, hogy elsődlegesnek tartja a magán- tulajdop védelmét és az ön: védelemhez való jogot. Ennek érdekében több törvényjavas­latot és módosító indítványt nyújtott már be az elmúlt hó­napok során.- Alapvető jognak tartom az emberek közbiztonsághoz való jogát,, s eöhez kapcsolódóan a magántulajdon védelmét épp­úgy, mint a személyes bizton­sághoz való jogot - hangsúlyoz­Megkérdeztük: Meddig tartja jogosnak a tulajdon védelmét? HORVÁTH MIHÁLYNÉ, KARCAG:- Amíg emberéletet nem követel, jogos a védelem. De nem vezethe­tek áramot a kerítésbe vagy üthe­tem le a tolvajt, ha a lakásom­ban lopás közben tetten érem. Hiába volna, nem foghatnék rá fegyvert, mértén kerülnék bajba. Igazságtalan, hogy azonos el­bírálásba kerülnék a tolvajjal. KÁDI PÉTER, SZOLNOK: - Betörő­vel való találkozáskor vagy köz­vetlen támadás esetén önmaga és tulajdona védelméért szerin­tem bármit megtehet az ember. Hiszen nem lehet tudni, milyen mértékű a veszély. Tolvajjal szem­ben is elfogadható olyan szintű tettlegesség, mint például ha ki­rángatom a kezéből a holmimat. SZÁSZI KÁROLY, JÁSZBERÉNY:- A magántulajdon védelme sze­rintem fontos, de ha az már más emberélete ellen irányul, ha eközben más emberéletére tör valaki, azt már nem tartom el­fogadhatónak. Adott helyzetben nehéz megítélni, hogy értékeink védelme érdekében milyen esz­közöket, erőt vethetünk be. ta a képviselő. - Józan paraszti ésszel gondolkozva nem értem, mi kifogásolnivaló lehet abban, ha mondjuk én a saját lezárt pincémben akár sósavat tartok a boroshordómban. Ha oda be­megy egy betörő úgy, hogy le­veri a lakatot és megissza, amit a hordóban talál, annak min­den következménye legyen az ő gondja és ne az enyém. Hiszen senki sem kötelezi rá, hogy ezt tegye! Számomra mindenkép­pen az számít sértettnek, akihez betörnek, s nem az, aki tiltott dolgot tesz és esetleg pórul jár. Osztja a képviselő vélemé­nyét egyik olvasónk is.- Senkinek semmi keresni­valója más ingatlanán. Senki­nek nincs köze más tulajdoná­hoz. Úgy gondolom, valamennyi ilyen esetben ennek kellene len­ni az alaphelyzetnek. Minden más csak ezután következhetne - mondta a telefonba. Rajta kívül sokan fogalmaz­tak meg hasonló véleményt. S hogy miért? Hasonló esetek máskor is történtek már megyénkben sem ismeretlenek a hasonló ügyek. Hiszen tragé­diával végződött egy italozás Jászberényben két évvel ezelőtt. A város külterületén, a Neszűr­ben két ember halt meg, egy pe­dig életveszélyes állapotban ke­rült kórházba, miután mindany- nyian egy bizonytalan eredetű folyadékból ittak. országszerte NAGY port kavart egy öt évvel ezelőtti eset. Egy em­ber meghalt és ketten megsérül­tek, miután egy olyan ház udva­rára akartak bemenni, ahol a tulajdonos áramot vezetett a ke­rítésbe a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kesznyétenen. A három férfi azért akart bemászni a kert­be, hogy uborkát lopjanak, és eközben érte őket áramütés. A kertet már több alkalommal megdézsmálták tolvajok, ezért a tulajdonos, egy idős férfi áramot vezetett ingatlana köré. A ház tulajdonosa a jogos önvédelem­nek gondolt áramosításáért há­rom hónapot volt előzetesben, és egyéves fogházbüntetést kapott két esztendőre felfüggesztve. Az ítéletet végül megrovásra enyhí­tette a Debreceni ítélőtábla.- Jó néhány, az üggyel kap­csolatos hozzászólást olvastam az interneten- mondta Szar- vák Tibor, szolnoki szocioló­gus. - Érdekes módon többen védték a borászt. Ennek az is lehet az oka, hogy beleélték magukat a helyzetébe, esetleg úgy vélték, velük is megtör­ténhet hasonló. Ennek a hoz­záállásnak a vizsgálata volta­képp már a szociálpszicholó­gia területére tartozik. A régi, kollektív tudatban is benne élt a szemet szemért, fogat fogért elv, ami most is benne él az ösztönökben. A jog pedig azért van, hogy ezeket az ösztönöket kordában tartsa. ■ Ön meddig tartja jogosnak a tulajdon védelmét? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SZOUON.hu A szavazás eredményét a következő számunkban közöljük. A felzárkóztatást tűzték ki célul a tanodában program Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Con­tact Tanodát a szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtárban tegnap. A tanoda jelképes kul­csát Szalay Ferenc polgármes­ter nyújtotta át az eseményen. A Széchenyi városrészben élő hátrányos helyzetű, ötö­dik-nyolcadik osztályos gyer­mekek számára indított tano­dát délutánonként a Malom úton a Contact Mentálhigié­nés és Konzultációs Szolgá­lat. Új feladatvállalásként két éven át tartó programot indí­tottak: 2013. május 1. és 2015. június 30. között harminc fő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatásának segítését, iskolai lemorzsolódásának csökkentését megvalósító program megvalósítását tűz­te ki célul a szolgálat. A prog­ram rendszeres iskola utáni elfoglaltságot jelent az abban résztvevő gyerekeknek. Sze­mélyes helyzetükre szabott neveléssel lehetőséget teremt képességeik és érdeklődésük alapján szervezett tehetségki­bontakoztatásra a két éven át tartó délutáni foglalkozások alkalmával. A fő fejlesztési területek a természetisme­reti, idegen nyelvi és humán tárgyak, de a képzőművészet és a zene sem maradhat ki a mindennapokból. ■ B. B. Együtt szórakoztak. Immár a 24. vőfélytalálkozót és bált rendezték meg tegnap este a szolnoki Tiszti Klub Étteremben. A bemutatkozással egybe­kötött programon 25 vőfély és 170 vendég vett részt. Felvételünkön balról jobbra: Hack Norbert, Major József és Szabó József vőfélyek láthatók. Összesen 182-en tartoznak tízmillió felett a megyében nagyadósok Ismét nyilvános­ságra hozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nyilvántartott, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, tízmillió forintot meghaladó adótartozás­sal rendelkező magánszemé­lyek, illetve egyéni vállalkozók listáját. A harmadik negyed­éves, tehát szeptember végi álla­potot tükröző adatok szerint me­gyénkből száznyolcvanketten kerültek fel a lajstromba - eny- nyien rendelkeznek legalábbis Jász-Nagykun-Szolnok megyei lakcímmel (az év elején még ti­zenkettővel többen szerepeltek a nyilvántartásban). A korábbi, hasonló listákkal összhangban a legtöbb nagy­adós ezúttal is a megyeszék­helyről „érkezett” a listára: harminchét magánszemély, illetve egyéni vállalkozó neve mellett található szolnoki cím. Huszonkettő tartozóval Jászla- dány ezúttal is megelőzi a listán Karcagot (tizennyolc), Jászkísért (tíz), Jászberényt (kilenc) és Túrkevét (nyolc nagyadós). Ösz- szesen negyvenkét településről kerültek adózók a listára, olyan kistelepüléseken is találunk tartozókat, mint például Öcsöd, Tiszatenyő vagy Zagyvarékas, a kevesebb mint ezerhatszáz lel­kes Kőtelekről például hatan is szerepelnek az adóhivatal által közszemlére bocsátott nyilván­tartásban. ■ G. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents