Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-27 / 276. szám
KOZELET Szigorodó támogatási szabályok cégek Budapesten megszűnik a telephely létesítéséhez, bővítéséhez adható szubvenció Támogatásintenzitás mértéke* <%> 2007-2013 2014-2020** Észak-Magyarország 50 50 Észak-Alföld 50 50 Dél-Alföld 50 50 Dél-Dunántúl 50 50 Közép-Dunántúl 40 35 Nyugat-Dunántúl 30 25 Pest megye 30 35/20/0*** Budapest 10 0 A százalékos mutató azt írja le, hogy a beruházás költségének hány százaléka finanszírozható állami támogatásból, kisvállalkozások esetében 20, míg középvállalkozások esetében 10 százalékponttal magasabb ** 2014. július 1-jétől. *** Eltérő a megye egyes településein. FORRÁS: VG-GYC]TÉS HÍRSÁV Skócia: részletes terv a függetlenségre SKÓCIA FÜGGETLENEDÉSE után is megtartaná a fontot és elismerné alkotmányos államfőjének a mindenkori brit uralkodót - többek között ezt tartalmazza a skót kormány függetlenné válásról szóló részletes tervezete. A 670 oldalas Fehér Könyv tegnapi publikálása előtt azonban vita bontakozott ki a brit és a skót kormány között. London egyértelművé tette, hogy az elszakadás után Skócia nem alakíthatna automatikusan valutauniót Nagy-Britanniával. A függetlenségről szóló referendumot 2014. szeptember 18-ára írta ki a hétvégén. ■ MTI Ellenzékbe vonult Berlusconi pártja a forza Italia (FI) kilépett az olasz nagykoalíciós kormányból és ellenzékbe vonul. Enrico Letta miniszterelnököt már értesítették az FI döntéséről, a párt a kormány gazdasági csomagjának sem szavazott bizalmat. A Silvio Berlusconi által november 16-án újraindított FI néhány röviddel azelőtt lépett ki a kormányból, hogy a felsőház ma az adócsalásért elítélt Berlusconi parlamenti kizárásáról szavaz. ■ MTI Moszkvára mutogat az ukrán kormányfő EGYÉRTELMŰEN MOSZKVA javaslatára függesztette fel Ukrajna a társulási szerződési folyamatot az Európai Unióval - mondta Kijevben újságíróknak Mikola Azarov. Az ukrán kormányfő nem kívánta megnevezni, hogy kire gondol, de tény, hogy a döntés előtt Moszkvában tárgyalt az ukrán államfő és Azarov is. Hírek szerint december elején megbeszélések kezdődhetnek a Kremlben az orosz-ukrán gazdasági kapcsolatok erősítéséről és egy nagyobb összegű orosz hitel folyósításáról. ■ VG Budapesten és a Pest megyei települések többségében a vállalatok nem kaphatnak majd regionális állami támogatást telephely létesítésére vagy bővítésére 2014. július 1-jétől. A beruházást tervező cégeknek így érdemes mihamarabb benyújtani támogatási igényüket, hogy még a jelenlegi kedvezőbb feltételekkel hajthassák végre beruházásaikat. Tar Gábor Budapesten nem kaphatnak majd regionális állami támogatást a vállalatok a 2014- 2020-as uniós költségvetési ciklusban telephely létesítésé- J re vagy bővítésére vonatkozó beruházásokhoz - derül ki a Magyar Közlönyben november közepén megjelent kormányhatározatból, amely a következő hétéves időszak új regionális támogatási térképének koncepcióját fekteti le. Az új szabályozás az Európai Bizottság jóváhagyását követően válhat érvényessé 2014. júliustól. A jelenlegi hétéves ciklus támogatási térképének szabályai szerint - amit 2014. június 30-ig meghosszabbított a brüsszeli testület - a fővárosi beruházások elszámolható költségeinek még 10 százaléka finanszírozható állami támogatás keretében. A kormányhatározat alapján 2014-2020 között Pest megye - amely Budapesttel együtt alkotja a közép-magyarországi régiót - egyes településein lehet még beruházási célú állami támogatást nyújtani. Jelenleg Pest megyében 30 százalék a támogatásintenzitás mértéke, azonban a követező hétéves ciklusban a megye 187 települése közül 101-ben a fővároshoz hasonlóan már nem adható szubvenció. Olyan városokban szűnik meg az állami támogatás lehetősége, mint például Százhalombatta, Dunakeszi, Budaörs vagy Törökbálint. Továbbra is lesz mód állami támogatásra azonban például Vácott, Gödöllőn, Érden, Dunaharasztiban, Ve- csésen, Üllőn vagy Gyálon. A támogatásra továbbra is jogosult települések túlnyomó többségében, így az utóbb felsorolt városokban a támogatásintenzitás mértéke 35 százalékra emelkedik a teljes megyére jelenleg érvényes 30 százalékos arányról. Négy Pest megyei településen (Pi- liscsabán, Pilisjászfalun, Pi- lisvörösváron és Solymáron) azonban csak 20 százalék lesz a támogatásintenzitás szintje. A többi hazai régió esetében a mostani kormányhatározat megjelenése előtt már nyáron tudni lehetett, mekkora lesz a támogatásintenzitás mértéke 2014-2020 között, ugyanis az Európai Bizottság új regionális iránymutatása már meghatározta a konkrét arányokat. A legkevésbé fejlett négy magyar- országi régióban (Észak-Ma- gyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) a jelenlegi hétéves ciklushoz hasonlóan 2014-2020 között is 50 százalékos marad a maximális támogatásintenzitás mértéke a nagyvállalatok számára, vagyis a beruházás költségének fele továbbra is finanszírozható állami támogatásból. A másik két dunántúli régióban azonban 5 százalékponttal csökken a szint, így a második legfejlettebb hazai régióban, Nyu- gat-Dunántúlon az eddigi 30 helyett csak 25, míg Közép-Du- nántúlon 40 helyett csupán 35 százalékos lesz a ráta. A főváros, illetve a 101 Pest megye településén azért szűnik meg az állami támogatás, mert Budapest és a megye alkotta közép-magyarországi régióban az egy főre jutó GDP a hazai régiók közül egyedüliként meghaladja az uniós átlag 75 százalékát. „További szigorítás a 2014. július 1-jétől érvényes szabábudapesten És az érintett Pest megyei településeken a nagy- vállalatok mellett a kkv-k sem kaphatnak majd állami támogatást telephely létesítésére vagy bővítésére. Pest megye továbbra is támogatásra jogosult lyozásban, hogy abban a régióban, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlag 75 százalékát csak olyan beruházásra nyújtható a szubvenció, amely meglévő létesítmény tevékenységének diverzifikálására vagy új termelő létesítmény létrehozására irányul” - mondta lapunknak Végső Andrea, a PwC Magyarország támogatási csoportjának vezetője. Eszerint Pest megye még állami támogatásra jogosult településein a szubvenciót egyszerű kapacitásbővítésre már nem lehet felhasználni. A regionális jogcímen adható szubvenciók közé tartozik a legalább 10 millió euró értékű kapacitásbővítő, vagy zöldmezős beruházáshoz egyedi kormánydöntéssel (EKD) megítélhető vissza nem térítendő településein, illetve a többi magyarországi régióban a kisvállalkozások esetében 20, míg a középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető a nagyvállalatoknál alkalmazott támogatási intenzitás. állami támogatás is, amelynek jelenlegi szabályai 2013 végéig érvényesek, azonban várhatóan meghosszabbítják a lehetőséget 2014. június 30-ig, és ebben az esetben a szabályozása szintén 2014. július 1-jétől változik meg. „Érdemes a következő hetekben beadni igényüketazoknak a nagyvállalatoknak, amelyek még a 2014. június 30-ig fenm álló kedvezőbb támogatás- intenzitási szabályok mellett szeretnének EKD-támogatás- hoz jutni, mert a kérelmek elbírálása akár 4-6 hónapot is igénybe vehet” - figyelmeztetett Végső Andrea. Ez főként azokat a cégeket érinti, amelyek a fővárosban, vagy olyan Pest megyei településen szeretnének beruházni, ahol 2014. július 1-jétől megszűnik a 10, illetve 30 százalékos állami támogatás. De a közép- és a nyugat-dunántúli régióban beruházást tervező nagyvál- latoknak is érdemes mihamarabb beadni igényeiket, hiszen 2014. június 30-ig e két régióban is 5 százalékkal magasabb támogatásintenzitásra jogosultak, mint az azt követő időszakban. Optatae corersp Magasabb támogatásintenzitás a kkv-knak Csúcs. Magyarország célja, hogy a kínai vasútépítő vállalat itt alakítsa ki regionális központját - mondta Szijjár- tó Péter, a Miniszterelnökség államtitkára a Bukarestben zajló KKE-Kína csúcstalálkozó után. A zárt ajtók mögött zajló második KKE-Kína csúcstalálkozón a házigazda Románia és Kína miniszterelnöke, Victor Ponta (jobbra) és Li Ko-csiang mellett a régió 15 országának vezetője, köztük Orbán Viktor magyar kormányfő vett részt. Közel a kamatvágás végéhez MNB Újabb húsz bázisponttal csökkentett az alapkamat Új történelmi mélypontra, 3,2 százalékra csökkentette az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A 20 bázispontos lazítás összhangban volt a várakozásokkal. A lazítási ciklus 16 hónapja tart, ám lehet, hogy a jövő hónapban várható kamatcsökkentéssel megszakad a sorozat. „A pénzbőség és a magyar gazdasági konjunktúra lehetővé tette a kamatcsökkentéseket az elmúlt időszakban” - mondta lapunknak Bőd Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Szerinte ugyanakkor a magyar gazdaság szerkezete - és a nem forint devizák elterjedtsége - miatt a kamatcsatorna gyenge, így alig hat a növekedésre. „A jegybanki kamatszint sem a megtakarításokat, sem a beruházásokat nem érinti nagymértékben” - tette hozzá a volt jegybankelnök. A jövőben nehezen folytatható a ciklus. „Már nem lehet sokáig kamatot vágni. Ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elindítja likviditásbővítő programjának a csökkentését, az kellemetlen hatással járhat a piacokon. Veszélyes esetben nem 10-20, hanem 100 bázispontokkal kell növelni a kamatot” r véli a közgazdász. Az infláció ugyan most 1 százalék alatt áll, de az egyszeri hatásokat kiszűrő maginfláció nincs a 3 százalékos célszint alatt - hangsúlyozta Bőd Péter Ákos. A kamatvágás megállítását lassan az is indokolja, hogy a gazdasági növekedés meghaladhatja a feltételezett, 1 százalékos potenciális szintet. Decemberben újra 20 bázisponttal, 3 százalékra csökkenhet a kamat. A Monetáris Tanács kiemelte, az ország kockázati megítélésének figyelembe vételével „sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre”. A szakértők többsége szerint 3 százalék körül megállhat a ciklus, ám egyes közgazdászok úgy vélik, hogy kedvező külpiaci környezetben akár 2,5 százalékig csökkenhet a ráta. ■ H. J.
