Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-16 / 267. szám
2013. NOVEMBER 16., SZOMBAT IS A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Ötvenöt év után találkoztak. Jászberényben a közelmúltban osztálytalálkozót tartottak a Lehel Vezér Gimnázium 55 évvel ezelőtt végzett tanulói. Megnézték a tantermeket, a jól felszerelt technikai berendezéseket, a régi és új oktatási eszközöket, tablóképeket. A tornaterembe belépve emlékeztek arra az időre, amikor a tanári kar minden osztály tanulóit 1956-ban ide menekítették, ez volt az épület legbiztonságosabb helye. Délután a városközpontban sétáltak, és az esztétikus parkosításban gyönyörködtek. Az esemény nagyon jó hangulatban telt, remélik hamarosan találkozni fognak. Szabó Gézáné Híres magyarokat találhatunk Londonban múlt Krassó Györgynek például diófát is ültettek a British Museum mellett Fontos tudni: a népes család tagjai egymást segítik közösség A családi összetartozásról már korábban is rengeteg levelet, írást kaptunk. Bálint István néhány gondolata is ezt a témakört boncolgatja - a nagycsaládosok hozzáállását a mindennapokhoz, illetve azt, miként is élhet együtt több generáció: „Az egyetlen magyarországi szerzetes rend képviselője buzdít búcsújárásra, de a célt is megfogalmazza: „ember és természet szere- tetben” valósul meg az Isten, amely elvezet a családi, közösségi, nemzeti összefogáshoz is. A családi összetartozásból már kisgyermekkorban arra kell buzdítani, hogy a család tagjai egymást segítik. Mindegyik tag munkája szükséges. Például a reggeli gyors felkészüléshez, hogy időben eljussunk az óvodába, iskolába. Fokozatosan egyre önállóbban készítsük össze az uzsonnát, tornazsákot, füzeteket, stb. Nehogy akkor érjen meglepetés, amikor nem kellene. ■ A családi összetartozásból már kisgyermekkorban arra kell buzdítani, hogy a tagok egymást segítsék. Meggyőződésem szerint a nagycsaládosoknál fontos, hogy már kisebb korban lássák gyermekeink, hogy mindent munkával állítunk elő, és annak arányában jár némi jutalom vagy elismerés. A történelemben többgenerációs egy célért dolgozás hozott kiemelkedő eredményeket, társadalmi, vagyoni gyarapodást. A székelyek összefogása, autonómiai törekvése egyre nagyobb nemzetközi elismerésért, és reméljük, hogy önrendelkezést is eredményez a külföldön tanuló diákjainak hazaszeretetének ébrentartása, erősítése is rendkívül fontos, hogy az ott szerzett tudást majd a végleg kinn élő honfitársainkkal a kapcsolattartás is fontos, hogy segítsék az anyaország boldogulását, fejlődését.” Bálint István A közelmúltban adott hírt a rádió arról, hogy az egyik leghíresebb magyarról: Puskás Öcsiről metróállomást neveztek el Londonban. Nemrégiben jártam Londonban, és sétám során fedeztem fel egy másik híres magyarnak, Krassó Györgynek állított emlékhelyet a British Museum mellett, a Russel Squre-n található parkban. Élettársa, a Az első gesztust akkor tette Szolnok város képviselő-tes- tülete gróf Szapáry irányába, amikor 1891-ben az akkor Molnár utcát gróf Szapáry Gyula utcára változtatta. Ez az utca volt az, amely hosszúságában-szélességében méltó volt a névre. A város hálával tartozott Szapárynak, neves értelmiségi családból származó Háy Ágnes ugyanitt egy diófát is ültetett emlékére. Abonyhoz és Szolnokhoz is kötődő Háy Gyula író 1956. november 4-én hajnalban fogalmazta meg az írószövetség felhívását „Segítsetek a magyar népnek !” címmel, amelyet rádió sugározott magyarul, angolul és oroszul országnak, világnak. A szovjet tankok ekmert mint földművelésügyi miniszter 9 ezer kh. földet juttatott szinte ingyen a városnak. A második gesztust akkor tette Szolnok város, amikor 1938-ban kitalálták, hogy gróf Szapáry Gyulának ércszobrot állítanak fel, ezzel is jelezve államférfiúi nagyságát. A szobor megalkotását kor tiporták el hazánk függetlenségét. Nem először. De ki volt Krassó György? Az 1956-os forradalomban részt vett a Rádió ostromában, majd a fegyveres és az illegális ellenállásban. Tíz év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után a rendszer ellenzéki szereplője volt. Szamiz- dat kiadványait sokan olvasták. 1985-ben Londonba emigrált. A BBC és a Szabad Európa Borbereki Kovács Zoltánra bízták. Az 1942 nyarára elkészült művet nagy külsőségek között felavatták Hothy Miklós kormányzó és felesége jelenlétében. Ebben az időben már javában dúlt a II. világháború, amelybe Magyarország is belesodródott. A szövetségesek légitámadásai gyakoribbak volRádió tudósítója volt. Nemcsak objektív híradásait köszönhetjük Krassó Györgynek. Ő fordította le Bill Lomax Magyar- ország 1956, és adta ki többek között George Orwell 1984 és Duray Miklós Kutyaszorító című könyveit is. Tisztán látó, hiteles ember volt. Méltatlan lenne, ha az utókor elfeledné. Aki teheti, keresse fel emlékhelyét! Dr. Nemes András tak. Ha jól emlékszem, 1944. augusztus 20-án egy úgynevezett négyes láncos bomba a szobor közelébe csapódott be, és kidöntötte, megrongálta a szobrot. Hatvankilenc év után 2013. október 23-án gyönyörű napsütésben megtörtént az új Szapáry-szobor felavatása. Szurovecz Pál, Szolnok Felavatták az új, szolnoki Szapáiy-szobrot emlékezés A földművelésügyi miniszter ingyen földet juttatott a városnak AII. világháborúban barátságok szövődtek találkozó A szűkös körülmények között a diákok a sportolásban lelték örömüket A LEVELEKBŐL VÁLOGATUNK. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöket és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a szoljonmk@gmail.com e-mail címre, illetve az Új Néplap, 5001 Szolnok, Mészáros Lőrincz út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még a Szoljon.hu oldalon. 1952-ben érettségizett két osztály A és B, a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközép Iskolában. 1948-52, államosítás, beszolgáltatások, Rákosi korszak, II. világháború utáni nélkülözések időszaka. Nyári szünetekben a nehéz körülmények miatt szinte szükségszerű volt a diákmunka. Szűkös körülmények között éltünk, az osztály nagy többsége a sportolásban lelte örömét. Teniszlabdával fociztunk, kerékpárral naponta jártunk útépítésre dolgozni, éjszaka vagonokat raktunk ki, próbáltuk a szülők és saját anyagi helyzetünket javítani. Vasárnaponként az iskola cserkészcsapata kilencszemé- lyes csónakját nyüstöltük, a Tiszán 8-20 km-es túrákon, nyaranként 40-60 km-es többnapos kirándulásokat szerveztünk. Téli időszakban délutáni táncos teaestek voltak diszkó helyett. A sátoros ünnepeken éltetnünk kellett a rendszert és vezért. Örültünk, hogy vége a háborúnak, békében élhetünk. Hogyan? Nem egészen jól! Négy év alatt annyi mindent átéltünk, annyi változást kellett elviselnünk, talán ezek a körülmények, az egymásra, barátságunkra utaltság hozott annyira össze bennünket, hogy a 2002-es 50. találkozó után elhatároztuk, évente jövünk össze, hisz fogyunk, mint az égő gyertyaszál, mely elhagyott üres szobában áll. És ha már itt tartunk, ha valaki eltávozik az osztályból az örök vadászmezőkre, akkor az osztály képviseletében ketten, hárman mindig elmegyünk a temetésre a búcsú virágaival. Bár volt 10-20-25-40 éves találkozó, melyeken még nagyobb létszámban jelentünk meg, akkor még élő tanárainkkal, volt igazgatónkat, aki betegen feküdt otthonában látogattuk meg. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy olyan kiváló tanárok tanítottak, mint Kemény László, dr. Száz lános, Szurmai Ernő, Ida néni, dr. Százné, Muray Lipót, Nagy Lajos és még sorolhatnánk. Köszönet nekik, hogy a nehéz időkben úgy neveltek és oktattak bennünket, hogy eltudjunk igazodni a világban. Köszönet Török lánosnak, kedves osztálytársunknak, aki az összes eddigi találkozót szervezte. Az 58 év utáni visszatekintés című versének utolsó soraival fejezem be mondandómat: „Mondandómat befejezve szólok ott fenn a mennyekben, ló testvér módjára tartsatok össze, Mert ha lejárt az időnk, mi is megyünk, És akkor örökre ismét együtt leszünk.” Molnár István Nemrég Szarvason kirándultak a nyugdíjas pedagógusok KIRUCCANÁS A Szolnoki Nyugdíjas Pedagógus Klub harminchat fővel kirándult Szarvason. Első megállónk a Bolza család alapította arborétum volt. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, mert délig szitáló esőben néztük a csodálatos kertet, ahol közel 1600 fajta fát, bokrot láthattunk a világ minden részéről, Dél-Amerikától Ázsiáig. Észak-Amerika és Európa különböző tájáig. Sétáltunk a szebbnél szebb színárnyalatú növények között, az ősz színeiben pompázó fák között, a halványsárgától az aranyokkerig, a bordótól a barnáig, a világoszöldtől a sötét árnyalatokig. A színek orgiája a fényre lett igazán csodálatos. Az arborétumban található a Mini Magyarország makettkiállítás, ahol hazánk építészeti remekeit láthatjuk. A legszebb templomok, székesegyházak, várak, kastélyok, hidak, középületek ■ A vidám kapitány érdekes történeteket mesélt, és gyorsan eltelt a hajózóidőnk. mutatják be hazánk építészetét, történelmét, emlékeink gazdagságát. lelenleg 22 makettel rendelkezik a kiállítás. Délután hajózni indultunk a Holt-Körösön. A két parton sorakoztak a híres épületek, üdülők, de láttuk a régi Magyarország közepét jelző emlékművet is. A vidám kapitány érdekes történeteket mesélt, és gyorsan eltelt a hajózóidőnk. Ezután a Szarvas közelében található tanyára mentünk. Itt található a Sárarany Szalmaporta. Ez a Szalma Múzeum gyönyörű, művészi alkotásokat foglal magába. Ügyes kezű népművészek alkotásait gyűjti össze. A népi alkotások a különböző fajta és vastagságú szalmából, kukoricacsuhéból készítettek használati és dísztárgyak változatos, szép, aprólékos kidolgozású tárgyakat. Ez a kirándulásunk is tartalmas, hangulatos volt. Köszönet a szervezőknek. Almási Józsefné, Szolnok Kodály Zoltán Általános Iskola 2. a osztályos tanulója és cicás töklámpása.
