Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-16 / 267. szám

2013. NOVEMBER 16., SZOMBAT GAZDASAG 7 Élénkülésre számítanak büdzsé Kockázat: az áfa-, az szja- és a társaságiadó-bevétel túltervezése Jelentősebb költségvetési bevételek (milliárd forint) Gazdálkodó szervek befizetései 1451 1351- Társasági adó 320 358- Pénzügyi szerv, különadója 144 144- Éva 108 67- Kisvállalati adó 130 45 Fogyasztáshoz kapcsolható adók 4286 4302- Áfa 2953 3000- Jövedéki adó 947 931 Lakosság befizetései 1657 1700- Szja 1501 1550- Illetékek 110 110 [Bevételek összesen 15325 15 958 FORRÁS: 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE A BUX index alakulása (pont) 19000 VGKTRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft DANUBIUS 5105 7,47 81 RICHTER 4450 1,13 3118 FHB 368 1,09 16 SYNERG0N 308 0,98 2 APPENINN 217 0,93 18 EGIS 27940 0,84 71 ANY 619 0,48 4 Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) ___(%)___ Ft CIGPANN0NIA 226-2,16 10 MTELEK0M 278-2,11 506 RABA 1295-1,14 31 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.15.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. dec. 50000 Malmi búza index 2013. dec. 50 000 Takarmánybúza 2013.dec. 48000 Takarmánykukorica 2013. dec. 44 500 Tak.kukorica index 2013. dec. 44 500 Takarmányárpa 2013.dec. 46500 Olajnapraforgó 2013. dec. 96100 Olajnapraforgó index 2013. dec. 96100 Repce 2014. márc. 107000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. november 15-én: >| €/Ft 298,20 0,08 Ft A$/Ft 221,21 0,11 Ft j CHF/Ft 241,65-0,16 Ft </> 1,3479-0,0003 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 11.15.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 287,98 305,80 CIB Bank 286,08 309,92 Citibank 286,35 310,21 Erste Bank 214,42 228,60 FHB Bank 289,21 306,49 K&H Bank 290,16 306,88 MKB Bank 288,87 306,73 OTP Bank 290,34 307,06 Raiffeisen Bank 289,01 306,89 Jövőre több mintegy 633 milliárd forinttal több be­vételre számít az állam. Növekményt várnak a lakos­sági fogyasztásból származó adókból és befizetésekből, ke­vesebbre számítanak viszont a gazdálkodó szervezetektől. Éber Sándor A költségvetés jövőre mintegy 633 milliárd forinttal több bevé­telt vár az idei évi előirányzathoz képest - áll a 2014. évi büdzsé tervezetében. A hiányt így 16 ezer 888 milliárd forintos kiadás mellett 15 ezer 958 milliárdos bevétellel 924 milliárd forintra tervezik. A Költségvetési Tanács (KT) a büdzsé tervezetét úgy a bevételekkel kapcsolatban úgy véleményezte, hogy túlzottan optimistának látnak több bevé­teli előirányzatot, különösen az áfáét és a frekvenciaértékesíté­sét. így pedig korrekciót igény­lő hiánynövekedés is lehet, ha a nincsenek megfelelő tartalékok. Samu János, a Concorde makroelemzője lapunknak azt mondta: a bevételi oldalon túl­tervezés főként az áfabevételek­nél és a társasági adónál látha­tó, kisebb mértékben az szja és a tb-járulék esetében. így akár 200-250 milliárdos többletintéz­kedésre is szükség lehet majd, hogy a hiány nagy biztonsággal 3 százalék alatt maradjon majd. Az államháztartás jövőre mintegy 100 milliárd forint­tal kevesebbet vár a gazdálko­dó szervezetek befizetéseitől a 2013-as évhez képest. Az idén például mintegy 108 milliárdot várnak az evából, de jövőre már csak 67 milliárdot, mivel a vára­kozások szerint sokan átállnak majd a kisvállalati adóra (kiva) és a katára. Az idén jelentősen túlbecsülték a kivából befolyó bevételeket (130 milliárd), jö­vőre ezért már csak 45,4 mil- liárddal számolnak. A cégautó állomány csökkenése miatt az idei cégaütóadó bevételéből 39 milliárd helyett 34,5 milliárdot várnak. A rezsicsökkentéssel indokol­ják, hogy jövőre az idei 80 mil­liárd helyett 61 milliárd folyhat be az energiaellátók adójából. A bányajáradékból szárma­zó adók 30 milliárddal csök­A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS pénz­ügyi alapjaiban jövőre összesen 4848 milliárdos bevételt várnak 197 milliárdos növekménnyel. Eb­ből a Nyugdíjbiztosítási alapban jövőre 117 milliárddal több, össze­sen 2964 milliárd folyhat be. Ebből a szociális hozzájárulási adó és járulékok 2923 milliárdot tehetnek ki. Az Egészségbiztosítási alapba az idei évhez képest 80 milliárddal kennek jövőre, 65 milliárdra. A játékadó bevétele az idei 47 milliárdról jövőre 21 milliárdra csökken, az elmaradást az onli­ne szerencsejátékot üzemeltető vállalkozások piacon való meg­jelenésének késésével, illetve a pénznyerő automaták kaszinón kívüli üzemeltetésének tiltásá­val magyarázzák. A közműadó bevétele 60 milliárdról 53 milli­árdra csökken. Növekedést várnak viszont a társasági adónál mintegy 38 milliárd forint értékben, így 358 milliárd folyhat be jövőre. Jelentős növekedés az egyéb központosított bevételeknél (környezetvédelmi termékdí­jak, rehabilitációs hozzájárulás, bírságok) van, ahol 250 milli­árd helyett 343 milliárdos be­vételt remélnek. Ebben ilyen, új tétel a az e-útdíj bevezetése 133,9 milliárddal. többet 1884 milliárdot remélnek. Ennek jelentős része itt is a szociá­lis hozzájárulási adóból és járulé­kokból folyik be 647 milliárddal. az ehótól 157 milliárdot remél­nek, a népegészségügyi termék­adóból 19 milliárdot, a baleseti adóból 23 milliárdot. A költség- vetési támogatások, térítések az idei 103 milliárdról 108 milliárdra nőnek. A bankokat sújtó különadó jövőre is 144 milliárd marad, míg az egyéb ágazatokat terhelő különadóval jövőre nem számol­nak, ami az idén 5 milliárdot hozhat. A fogyasztással kapcsolatos adóknál 16 milliárd forintpluszt terveznek az idei évhez képest. A lakossági fogyasztás növeke­désével számolnak így jövőre 47 milliárd forinttal több áfabevé­telt céloztak meg, összesen 3000 milliárd forint értékben. A jöve­déki adónál csökkenésre számí­tanak. Többet várnak jövőre a távközlési adóból (57 milliárd) és a regisztrációs adóból is (16,3 milliárd). A pénzügyi tranzak­ciós illetékből jövőre az idei 301 milliárd helyett már csak 269,4 milliárddal kalkulálnak. A lakosság befizetéseiből jö­vőre 43 milliárd forinttal többel számolnak. Az szja bevétel 50 milliárddal 1550 milliárdra nő­het, mivel bértömeg növekedni fog. A gépjárműadónál viszont mintegy 5 milliárddal keveseb­bet, 39 milliárdot remélnek töb­bek között az e-útdíj befizetése miatt is. Külön 200 milliós bevé­telt várnak a pálinkafőzésekből származó befizetésekből. A központi költségvetési szer­vezetek saját bevételéből 2901,8 milliárdot várnak. Ebből az uni­ós támogatás mértéke 1711,6 milliárd forint, az intézmények­től 1160 milliárdos bevétel jöhet. Közel 200 milliárddal több a tb-ben JÓ TANÁCS Ajándékoknál őrizzük meg a blokkot KÉSZÜLŐDÉS Olvasóink közül sokan bizonyára már meg­kezdték a karácsonyi ajándék­vásárlást. Érdemes tehát újra végigvenni az alapvető tudni­valókat a fogyasztóvédelmi törvényből. ajándékvásárlásnál még akkor is meg kell őrizni a bizonylatot, blokkot, szám­lát, ha az ember szinte biztos benne, hogy a kiszemelt hol­mi tetszeni fog. Az ugyan­is meghibásodhat, vagy előfordulhat az is, hogy a megajándékozottnak nincs is rá szüksége, és ezért ki­cserélné. hibátlan terméket a fo­gyasztóvédelmi törvény szerint a kereskedőnek nem kötelező kicserélnie. Ezért, mielőtt bármit megvesz az ember, meg kell tudakolni, a forgalmazó hajlandó-e ki­cserélni azt, akár azért, mert nem tetszik a színe, vagy nem jó a mérete. A nagyobb kereskedő cégek határidőt szabnak, azaz üzletpolitikai okokból lehetővé teszik a cserét. De csak a blokk elle­nében. a tartós fogyasztási cikkek­re egy év jótállás és két év szavatossági idő van. A nem tartósaknál két év szavatos­ság. Ha tehát a termék meg­hibásodik, akkor az előbbi esetben egy éven belül díj­mentesen meg kell javítani, de ha ez nem lehetséges, kell helyette adni egy ugyan­olyan jót. Amennyiben az sincsen, vissza kell adni a pénzt. A szavatosságnál ugyanezek a szabályok, az­zal a különbséggel, hogy vita esetén a vásárlást követő fél éven belül a kereskedőnek, utána a fogyasztónak kell bizonyítania az igazát. A minőségi panaszt illetően fontos megjegyezni, hogy az adásvétel polgári jogügylet, így, ha jogvita van, akkor a felek között a polgári bíróság dönthet. Előtte érdemes a díjmentes békéltetőkhöz for­dulni. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Periavinát indíthat el az új bejelentővédelmi törvény KORRUPCIÓ elleni harc A jogszabály az állami szféra mellett a cégekre is kiterjed - Ügyvédi garancia a titoktartásra 2014. január elsejétől lép ha­tályba a közérdekű bejelenté­sekről szóló törvény. A törvény- tervezet eredeti formájában a fejlett országok gyakorlatának megfelelően kizárólag az álla­mi szerveknél tapasztalt kor­rupció ellen felállítandó be­jelentői rendszerrel szemben fogalmazott meg előírásokat, ám az elfogadott törvény már két, vállalatokat is érintő pasz- szust is tartalmazott. Ezek ko­moly adminisztrációs terheket róhatnak a cégekre. „Magyar- országon ilyen bejelentőrend­szereket jellemzően multina­cionális cégek üzemeltetnek saját hálózatukon belül. Ezek a rendszerek jellemzően ugyan­olyanok minden olyan ország­ban, ahol a társaságnak érde­keltsége van” - világítja meg a problémát Antalóczy György, a KPMG csalásmegelőzési és -fel­derítési üzletágának vezetője. Egy jogszabály szerinte szük­ségképpen nem veheti teljes körűen figyelembe a nemzet­közi szokásokat, így sok cég gyakorlatának ellentmondhat. „Számos multinacionális cég bejelentővédelmi rendszerének alapja a névtelenség. A magyar jogszabály ezzel szemben a név és a cím megadását preferálja, hiszen a névtelen bejelentések kivizsgálása a jogszabály sze­rint nem kötelező” - hívja fel a figyelmet a szakértő. A név­vel-címmel tett bejelentéseket ezzel szemben nagyon gyor­san, 30 napos határidővel kö­telező kivizsgálni. „A 30 napos határidő legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható, de ez sem segít akkor, amikor a bejelen­tett cselekmény csak ismétlő­dés esetén leplezhető le, ám ez mondjuk fél év múlva követke­zik be újra” - említ egy tipikus helyzetet a KPMG szakértője. Ennél is nagyobb problé­ma, ha a vizsgálat büntethető mértékű, azaz például 50 ezer forintot (a büntetőjogi érték­határt) meghaladó értékű visz- szaélést állapít meg, a vállalat köteles feljelentést tenni. „Ez a rendelkezés jelentéktelen pe­Antalóczy György rek százait zúdíthatja a bíró­ságokra, és a feljelentőnek sem jó, ha például egy mobiltelefon ellopása miatt vállalnia kell a feljelentéssel kapcsolatos admi­nisztratív terheket, a beadvány megírását, a meghallgatáso­kat, az ügyvédi költségeket és a bíróságra járást” - mondja a KPMG szakértője. A cégeknek ez biztosan nem éri meg: nem véletlen, hogy a kisebb kelle­metlen ügyeket a vállalatok jel­lemzően házon belül intézik el. „Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy komoly ügyeket ne lehessen eltussolni, az ilyesmiben részt vevő veze­tők ne távozhassanak „közös megegyezéssel” a cégtől, hogy azután másutt magas pozí­cióban elhelyezkedve ismét visszaéléseket kövessenek el” - mondja Antalóczy György. Éppen ezért szerinte nem ma­gával a feljelentési kötelezett­séggel van probléma, hanem azzal, hogy azt a törvény a bün­tethetőség határához igazítja. Pozitívumnak tartja viszont, hogy a jogszabály meghonosít­ja a bejelentővédelmi ügyvéd jogintézményét. Ez feltehetően erősíteni fogja a bejelentők bi­zalmát, hiszen az ügyvédet szi­gorú titoktartás köti: a bejelen­tő hozzájárulása nélkül csak a bejelentés tartalmát közölheti az őt megbízó vállalattal, a be­jelentő személyét nem. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents