Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-16 / 267. szám
2 2013. NOVEMBER 16., SZOMBAT A NAP TÉMÁJA Zimmer ferenc családjával együtt a háború végén hagyta el Magyarországot. Ha itthon maradnak, az édesapjuk életébe kerülhetett volna, mivel rendőrfelügyelőként tűzharcban ő lőtte le Ságvári Endrét. A vele lévő Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozókat később Ságvári halála miatt kivégezték. ÉDESAPJA LŐTTE LE SÁGVÁRIT A velem szemben ülő idős úrral szinte a véletlen hozott össze. Ügyeit intézni látogatott haza Kanadából Magyarországra a szolnoki Vincze ügyvédi irodába. Ott találkoztunk egymással, és az is időszerűvé teszi történetét, hogy egyik főszereplőjének neve hosszú évtizedek után éppen most került le a szolnoki házak faláról. Szathmáry István- Zimmer úr! A fennmaradt dokumentumok szerint a Ságvári Endrével tűzharcot vívó rendőrfelügyelőt, az Ön édesapját Cseiényi Antalnak hívták. Miből adódik ez a néveltérés?- Engem is Cselényiként anyakönyveztek annak idején, tehát a név stimmel. Sváb származásúak vagyunk, eredeti családnevünk volt a külföldön később a könnyebb kiejtés miatt újra használt Zimmer.- Kérem, szóljon pár szót családi hátterükről is.- Édesapám egyszerű fegyvernek földműves családból származott. Nyolcán voltak testvérek, és mindenki kitanult valami szakmát, ki ács, ki kőműves lett, de ő ezekkel a szakmákkal nem volt kibékülve. Egyik, már a rendőrségnél szolgáló rokonunk példája nyomán elhatározta, hogy ő is rendőr lesz. Amikor bevonult katonának, ennek a rokonnak a segítségével a honvédségtől 1923 körül teljes szolgálati idejének letöltése előtt átengedték a rendőrséghez. Egyenruhás rendőrként kezdett, de nagyon igyekvő volt, így a harmincas évek elején, vagy közepén detek- tívnek léptették elő.- Nyomozóként milyen ügyekkel foglalkozott?- Kezdetben a bűnügyi osztályon volt detektív, és amikor Horthy betütotta a szélsőséges pártokat, a nyilasokat és kommunistákat, áthelyezték a politikai osztályra. Emlékszem, először a nyilasok ellen dolgozott. Az volt a feladata, hogy minden cselekedetüket tartsa szemmel. Jó pár évig dolgozott ellenük, majd azt a feladatot kapta, hogy az illegálisan dolgozó kommunista párt ellen ténykedjen.- Vannak emlékei arról a napról, amikor édesapja Ságvári Endre letartóztatását kapta feladatául?- Hogyne! Tizenkét éves voltam, s akkor este már ágyban voltunk. Úgy tíz óra körül lehetett, amikor valaki jött a házhoz. Anyám átment a szomszédba, megkérte az ott lakó húsz év körüli lányt, hogy jöjjön át ránk vigyázni. Annyit mondott, hogy apánk a közeli Szent János Kórházban van és kocsival jöttek érte. Mire visszajött, mi már elaludtunk, s másnap mesélte, hogy valakit le akartak tartóztatni, lövöldözés volt és aput eltalálta az illető. Aztán apám, amikor két hét múlva hazajött, elmesélte az egész dolgot és úgy belevésődött az agyamba, hogy sohasem fogom elfelejteni.- Hogyan zajlott le a végzetes találkozás Ságvárival?- Apám, aki a nyomozás vezetője volt, heteken keresztül kereste Ságvárit. Mivel Ságvári sokat utazott vidékre, ezért az ott illetékes csendőrséggel dolgozott együtt. Napokon keresztüli kutatás, megfigyelés és követés után megtudták, hogy a budai Szép Ilona villamosvasúti kocsiszín mellett levő Nagy Béla cukrász■ Menekülniük kellett az országból, mert a Ságvári-ügy miatt életük komoly veszélyben volt. dában, a mai Remiz étteremben lesz találkozója egy másik egyénnel. Amikor megállapították, hogy tényleg ott van, apám betelefonált további utasításért, és azt a parancsot kapták, hogy tartóztassák le. Kocsival voltak, Kristóf László, mint csendőrnyomozó, apám, mint rendőr- detektív, Palotás Ferenc csendőrnyomozó és Pétervári János rendőrőrmester, a sofőr. Amikor kiszálltak a kocsiból apám Kristóffal bement, Palotás pedig a kocsi és a cukrászda ajtaja köCselényi Antal detektív korabeli fotója, amit fia bocsátott rendelkezésünkre Zimmer Ferenc: apám a Ságvári-ügyet nem tartotta fontosnak, pedig akkor először kellett fegyverét használnia zött állt. Odamentek az asztalhoz, ahol Ságvári ült egy másik egyénnel, bemutatták magukat, és felszólították őket, hogy igazolják magukat. Ságvári benyúlt az asztalon levő aktatáskájába, mintha az igazolványát akarta volna kivenni, de egy pisztolyt húzott elő és rögtön elkezdett lövöldözni. Az első golyó Kristófot találta - eltörte a combcsontját, a csendőmyomozó elesett, és használhatatlan volt. Apámnak sikerült hátulról átkarolni Ságvárit, megpróbálta lefogni, mert nem voltak arra felkészülve, hogy itt lövöldözés lesz. Neki a zsebében volt a pisztolya, Kristófnál pedig eredetileg még fegyver sem volt, apám kis kaliberű tartalék fegyverét kérte el korábban. Ság- várinak még annyi mozgástere volt a jobb karjával, hogy a hátrafelé visszalőtt apámra, a vállán találta el, de a lövedék úgy ment keresztül rajta, hogy nem ért csontot. Apám elengedte Ságvárit, az meg lövöldözve kirohant a helyiségből. Lelőtte az ajtóban megjelenő Palotást és a kocsiból kiszálló sofőrt is, aki később belehalt a sebébe. Akkor meglátott egy, az utcából jövő katonát, akinek egyébként semmi köze sem volt az ügyhöz, megfordult és visszaszaladt a cukrászdába. Addigra apám annyira magához tért, hogy fegyverével a kezében fel tudott állni, s ahogy Ságvári futott befele, egyet rálőtt. Ságvári összeesett, de nem ott, hanem a mentőkocsiban halt meg.- Ha a lövedék eltörte a csendőrnyomozó combcsontját, Ság- várinak nagy kaliberű fegyvere lehetett, ami nem kifejezetten önvédelmi modell.- A golyó ma is megvan, amivel apámat meglőtte. Apám egész életében a kulcsa mellett hordta, ma a húgom őrzi. Ez egy támadófegyver volt, s ha manapság egy ilyen egyén a kormány ellen uszítana, azonnal letartóztatnák terroristaként. Akkoriban senki nem volt biztos benne, hogy mi volt a pozíciója Ságvárinak a kommunistáknál. Ő nem is volt valami nagy kommunista, de a lakosságot olyan röplapokkal uszította szabotázsra és kormányellenes tettekre, melyeknek egyik szerkesztője volt. Hőst belőle a kommunisták a háború után kreáltak. Pedig nem volt hős.- A Ságvári ügy után hogyan alakult édesapja sorsa?- Amikor felépült, tovább szolgált, kitüntették. Azután 1944 végén elmenekültünk Magyar- országról. ’48-ban sikerült letelepednünk Kanadában, ahol volt egy nagybátyám.- Itthon veszélyben voltak?- Igen! Kristóf Lászlót 1958- ban a megtorlások során Palotás Ferenccel együtt kivégezték Ságvári megölése miatt, holott apám lőtte le. Kirakatpert ugyanis csak 1958-ban csináltak a Ságvári ügyből. Apámat 1946-ban, vagy 47-ben távollétében életfogytiglani kényszermunkára ítélték, de nem adták ki az amerikaiak. Ettől függetlenül apám sokáig volt amerikai vizsgálati fogságban.- Kanadában hogyan alakult édesapja további sorsa.- Imádta a szakmáját, büszke volt rá és jól is csinálta, de kint nem folytathatta, többek között nyelvi nehézségek miatt sem. Cipőgyárban dolgozott hátralévő életében, míg sajnos 68 éves korában gyomorrákkal eltávozott tőlünk. Egyébként nagyon csendes, családszerető ember volt. Jó fizikuma volt, pedig nem volt nagy ember, de szívós volt. A Ságvári ügyet nem tartotta olyan fontosnak, alig volt szó később róla, pedig húszévi rendőri szolgálata alatt ez volt az első alkalom, hogy fegyverét kellett használnia. Ki volt a „Harminckét nevű ember” - Ságvári Endre? SÁGVÁRI ENDRE 1913. november 4-én Budapesten született jómódú középosztálybeli családban, dr. Ságvári (Spitzer) Sándor ügyvéd és Erdős Rozália tanítónő fiaként. Az egyetemen ismerkedett mega marxizmussal, 1935-ben a Haladó Diákok Pártja egyik vezetője lett. Belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, részt vett a baloldali ifjúsági mozgalom szervezésében. 1937-ben a Tompa utcai nyilasház elleni támadásban való részvételéért nyolehavi fogházbüntetést kapott, majd a Népszavánál helyezkedett el. 1940-ben belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, 1942-ben illegalitásba vonult és számos háborúellenes tüntetést szervezett Az ellenállási mozgalom résztvevőjeként 1944. július 27-én rálőtt a letartóztatását megkísérlő nyomozókra, hármójukat súlyosan megsebesítette, közülük az egyik később belehalt sérülésébe. A tűzharc során Cseiényi Antal detektív lövése eltalálta Ságvárit, aki kórházba szállítás közben meghalt. Utólag azt a legendát szőtték személye köré, hogy sebesülten azt válaszolta a személy- azonosságát kérdező rendőröknek, hogy „Harminckét nevem volt, találjátok ki, melyik az igazi.” A háború után a kommunista párt kultuszt épített személye köré, utcákat, iskolákat, intézményeket neveztek el róla. a legfelsőbb Bíróság a kivégzett Kristóf László csendőmyomo- zót 2006. március 6-án jogerősen felmentette a dr. Ságvári Endre letartóztatásában való részvételéért ellene emelt emberölési vád alól. Palotás Ferenc ítéletének felülvizsgálati kérelméről nincs információnk. Szolnokon Ságvári Endre nevét immár nem viseli utca. A körutat októbertől a nemrég boldoggá avatott Sándor Istvánról nevezték el. Az új táblát a szolnoki boldoggá avatási szentmisén mutatja Szalay Ferenc polgármester.
