Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-15 / 266. szám

2 2013. NOVEMBER 15., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Az éppen százéves eseményre emlékezve koszorúztak emlékezés A napokban a fél évszázada alakult jászjákó- halmi Horváth Péter Hon­ismereti Szakkör tagjai meg­koszorúzták egy száz évvel ezelőtti eseményre emlékezve Ady Endre emléktábláját és az Ady-szobrot. Jeles költőnk, Ady Endre ugyanis egykor egy szanatóriumban együtt gyógyult egy jászberényi kis­asszonnyal, Koller Klarisszal. A hölgy többekkel együtt meghívta egy herényi látoga­tásra. Ez a látogatás egy száz évvel ezelőtti őszi napon meg is történt. Az 1950-es években Németh Ferenc kutatta fel az esemény részleteit, mely szerint az átmulatott éjszaka után kiko- csiztak Jászjákóhalma külső Tarna-hídjáig, majd a herényi piacra mentek. A látogatás helyszíne ma székház, ahol hajdan emléktáblát helyez­tek el, az előkertben pedig a költő mellszobrát állították fel. Közel húsz évvel ezelőtt a jászjákóhalmi Horváth Pé­ter Honismereti Szakkör is elhelyezett egy emléktáblát a község szélén. A százéves eseményre emlékezve koszo­rúztak a honismeretesek az említett helyszíneken. ■ Ingyen parcellát kapnak a családok > támogatás Átfogó szociális programot indítottak Kun- szentmártonban tíz, nehéz anyagi helyzetben lévő család megsegítésére. A programot az ökumenikus segélyszervezet koordinálja, több egyházi és civil szervezet, magánszemély támogatásával. A részt vevő családok mindenek előtt állat­tenyésztési-növénytermesz­tési elméleti képzést kapnak, családterápián vesznek részt, majd megmutatják nekik, milyen módszerekkel lehet elhelyezkedni a munkaerőpia­con. Egy helyi gazda nagyobb földterületet ajánlott fel a csa­ládoknak, melybe tavasszal a családok vetőmagot szórnak, a növényeket természetesen ők gondozzák majd. ■ J. ZS. Egymástól sokat tanulhatnak közfoglalkoztatás Tiszatenyőre és Jánoshidára látogattak a mátraverebélyiek ► Folytatás az 1. oldalról- És mi lesz a savóval?- kérdezte Seres Mária Ka- zinczi Istvántól, amikor a szarvasmarhatelepről, az ott nyert tejről és annak felhasz­nálásáról, a sajtkészítésről beszélgettek. Nos, Tiszate- nyőn ricottát készítenek be­lőle, Mátraverebélyen pedig különleges módon hasznosít­ják a kecsketej feldolgozásá­ból származó savót.- Mézet készítünk belő­le - mondja Petre Róbertné. A mátreverebélyi közfoglal­koztatott hölgy szavait min­denki érdeklődéssel figyelte, Tiszatenyőn ugyanis ez az el­járás különlegesség.- Cukorral felfőzzük, ami egy idő után besűrűsödik. Ezt édesítésre használjuk fel- avatta be Magdika a tenyői sajtüzem munkatársait. Közben mindenki kóstolt, ízlelt, a finom sajtokról be­szélgettek, tapasztalatokat cseréltek, ötletekkel látták el egymást. Egyéb témakö­rökben is egyeztettek, hi­szen ahogy Tiszatenyőn, úgy Mátreverebélyen is a közfog­lalkoztatás középpontjába került már a mezőgazdaság, sokan ebben tevékenyked­nek. Kérdések és válaszok záporoztak.- Tiszatenyőn a polgár- mester a saját és az őt körül- VÚVÁK tudására,1 hdzzáérté­■ A polgármesterek szerint a motiváció révén jobban dolgoznak a közfoglalkoztatottak. sükre tudnak alapozni. Ez óriási előny. Szeretnék ta­nulni, ötleteket gyűjteni, ho­gyan lehet ezt hosszú távon az itt látott színvonalon vé­gezni. Mi még az elején va­gyunk, három éve csináljuk, szeretnénk minél jobban tenni a dolgunkat - mond­ta el Seres Mária, aki, mint mondandójából is kiderül, hisz a gazdálkodó település- modell létjogosultságában, bár az ennek megvalósítása során leküzdendő nehéz­ségekkel is tisztában van. Ahogy Tiszatenyő vezető­je, Kazinczi István is. A két polgármesternek mégis más A mátraverebélyi közfoglalkoztatottak jobbagyféltekés rajztréningen vettek részt. Bercsényi Zoltán saját alkotását mutatta meg a tenyőieknek. akadályokkal kell szembe­nézni. " - Tiszatenyővel ellentét­ben nálunk a lakosság fe­le kisebbséghez tartozik. A közfoglalkoztatottjainknak pedig hetven százaléka az. A problémát nem azok je­lentik, akik szívvel-lélekkel teszik a dolgukat, még csak nem is azok, akik elvégzik a munkájukat, hanem akiket nem lehet rábírni arra, hogy tegyenek a lakóhelyükért, építsék a közösséget - mond­ta Seres Mária. Mindezzel Kazinczi István mélyen egyetért. - Érdekelté teszem az embereket. Min­denkinek azt mondom, hogy én adok munkát neki, de ak­kor ő is akarja, tegyen mind­ezért! - hangsúlyozza.- Motiváció - vette át a szót a mátraverebélyi polgár- mester. - Ez is nagyon nagy szerepet játszik abban, hogy a közfoglalkoztatottak jól dol­gozzanak. Például tréninge­teket tartunk a dolgozóknak, ami összekovácsolja a1 csapa­tot, s emellett sikerélményt is hozhat a dolgozóknak - tette hozzá Seres Mária. Mátraverebély polgármes­tere és a vele érkező közfog­lalkoztatottak a tiszatenyő lá­togatás, tapasztalatcsere után Jánoshida felé vette az irányt, ahol a fentiekhez hasonló cél­ból találkozott Eszes Bélával, Jánoshida polgármesterével. Ott -szintén jó gyakorlattal működik a közfoglalkoztatás. Például arról van szó, hogy az önkormányzat létrehozott egy üzemet, pontosabban egy malmot. Egyelőre a közmun­ka program keretében kap­tak arra lehetőséget, hogy felépítsék a malmot három hónap alatt. Erre az időszak­ra dologi kiadásokra 18,2 milliót fordíthatnak, míg az itt dolgozó - jelenleg nyolc ember - munkabérére 2,2 milliót. Szeptember óta a fel­tételek megteremtése zajlik. Mostanra elkészült a malom, az utolsó simításokat vég­zik az épületen. A napokban lezajlott az egyhetes próba- üzem’lá: ,orf ■ R. Á. - B. Cs. Rajzolni is tanultak a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatást na­gyon sok tényező alakítja. Ahogy az érintettek mondják, ki kell használni a lehetősége­ket, megkell találni a megfele­lő, alkalmas személyeket és nem utolsósorban motiválni kell őket, a dolgozókat. Mátra­verebélyen utóbbi érdekében tréningeket tartanak a foglal­koztatottaknak, a közelmúltban például jobbagyféltekés rajztan­folyamon vettek részt.- elképesztő volt! A résztve- vők négy nap alatt tulajdonkép­pen megtanultak rajzolni - mondta Seres Mária. - Bizony, hogy elképesztő volt. Én sosem gondoltam, hogy tudok így raj­zolni, pedig mindig érdekeltek a kézműves, művészeti dolgok - mondta el Varga Piroska, aki egyébként a mátraverebélyi köz­foglalkoztatottak kreatív cso­portjának vezetője. A készült alkotásokat el is hozták Tiszate­nyőre és megmutatták a tenyői iskolásoknak. A gyerekek ámul- va figyelték az alkotásokat, a kérdésre, miszerint szívesen megtanulnák-e ezt, egybehang­zóan igen volt a válasz. seres Mária és Kazinczi István meg is állapodtak, hogy a mát­raverebélyi közfoglalkoztatottak szívesen elmennek, vagyis visz- szamennek Tiszatenyőre és meg­tanítják a gyerekeket a fortélyok­ra. íme, ez máris egy újabb együttműködési lehetőség... Másfél évtizede nem volt hasonló kiállítás múltidéző Árpád népe - Gyu­la népe címmel páratlan hon­foglalás kori kincseket bemu­tató kiállítás nyílik november 20-án a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki ki­állítótermében. Erről számolt be tegnap dr. Horváth László múzeumigazgató, Pató Mária osztályvezető és a kiállítást rendező, illetve a bemutatott leletanyag jelentős részét feltá­ró dr. Madaras László régész. A tárlat egyik szenzációja az utóbbi évek legfontosabb fel­fedezése, a feltehetően egy honfoglaló „törzsfő” szűkebb kíséretének sírjaiból szárma­zó, rendkívül gazdag nagykö­rűi leletanyag lesz. A zömmel ezüstkincsekből álló együttes restaurálása most fejeződött be a Magyar Nemzeti Múze­umban. Mellette a kiállításra más múzeumokból is össze­gyűjtötték a Közép-Tisza vi­dékről származó honfoglalás kori leletek legszebb darabjait. Ez az anyag dr. Madaras Lász­ló véleménye szerint a tizedik században lehetett együtt utol­jára. Dr. Madaras László tájé­koztatása szerint eleinknek a Kárpát-medencébe érkezése után a Közép-Tisza vidéken fontos személyiség, az akko­ri hierarchiában második he­lyet elfoglaló, később népével együtt Észak-Erdélybe telepü­lő Gyula népe élt. ■ Sz. I. Több mint ezren voltak a 72 órás rendezvényen CIVILEK „A 72 óra kompromisz- szumok nélkül után” címmel beszámolót tartottak tegnap a szolnoki városházán. - 2007- ben a Civil Házban azon ta­nakodtunk dr. Versitz Évával, hogy miként lehetne a városban megteremteni az önkéntességet - kezdte dr. Kállai Mária a me­gyei kormányhivatal kormány- megbízottja. - Ezt követően megalakult a Civil Házban az Önkéntes Központ. Ez a prog­ram azért is nagyon jó, mert így meg tudjuk mutatni a fiata­loknak, hogy milyen jó önzetle­nül adni másoknak. Érre pedig a Szer-telen Ifjúsági Ház kiváló gyakorlatot bemutató hely - fo­galmazta meg dr. Kállai Mária.- A 72 óra kompromisszum nélkül azért fontos, mert így a fiatalok tapasztalatot szerez­nek, az önismeretük fejlődik, fejlődhet empatikus érzékeny­ségük, megtanulnak elfogadni, és elégedettnek lenni, fejlődhet kommunikációs készségük, és nem utolsósorban megtapasz­talják az adás örömét - folytat­ta Kozákné Kovácsová Ilona, a rendezvény koordinátora.- Idén ezen programon belül 69 projekt volt. Többek között szemétkommandó, hajlékta­lanmisszió, játszótér felújítása. Ami nagyon dicséretes, hogy 1400 résztvevő csatlakozott az eseményhez. 2007-ben még csak húsz fő vett részt. ■ Születésnap. Jászberényben köszöntötték nyolcvanadik születésnapja alkalmából Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrende­zőt. A diákéveinek egy részét Jászberényben töltő művész máig ezer szállal kötődik Jászberényhez, a Jászsághoz. Most a Városi Könyvtárban nyílt India, a szépség koldusa című fotókiállítása apropóján érkezett a városba.

Next

/
Thumbnails
Contents