Új Néplap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-14 / 265. szám

2013. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 5 Már optimistábbak a hazai cégek felmérés A vállalkozások szerint javulnak a hitelezési feltételek is Vállalati hitelek átlagos kamatlába (szerződésben szereplő, szerződéses összeggel súlyozva, éves, százalék) 10 — Folyószámlahitelek —• Egyéb hitelek* 2012. szept.-2013. szept Változó kamatozás vagy legfeljebb egy éves kamatfixálás. VOGRAFIKA FORRÁS: MNB Tovább javult a makrogaz­dasági és a piaci környezet a vállalatok megítélése sze­rint - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fel­méréséből. Eddig nem látott arányban terveznek fejlesz­téseket a vállalkozások, és nőtt a cégek forrásbevonási szándéka is. Barát Mihály Határozott optimizmus jel­lemzi a vállalatokat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) 2013. őszi, 560 vállalat vála­szait tartalmazó felmérésének eredményei alapján - derül ki a hitelintézet lapunkhoz eljuttatott hírleveléből. A vál­lalati felmérés adataiból kép­zett konjunktúra mutató, az MFB-Indikátor fél év alatt 4,6 ponttal emelkedve októberben 57,3 pontra ugrott, és ezzel meghaladta az eddigi rekordot jelentő 2011. tavaszi szintet is. (A mutató 50 pont feletti érté­ke a hazai gazdasági folyama­tok kedvező irányú változását, valamint a vállalatok optimis­ta várakozásait tükrözi.) Sokat javult a vállalati mű­ködés makrogazdasági felté­teleinek megítélése a 2013. őszi eredmények alapján: a felmérés eddigi történetében első alkalommal tapasztalt több vállalat kedvező fordu­latot (35,3 százalékuk nyila- tokzott így), mint ahányan romló gazdasági folyamatokat érzékeltek (29 százalék). A cé­gek átlagosan 1,3 százalékos GDP-növekedéssel számolnak a 2013. ősz és 2014. ősz közöt­ti 12 hónapra, ugyanakkor a Makrogazdasági-index (48,9 pont, +6,6 pont 2013. tavasz­hoz képest) jelenlegi értéke ennél magasabb, 2 százalék körüli GDP-növekedést imp­likál ugyanerre az időszakra. Mind a belföldi, mind a kül­földi értékesítés várható ala­kulásával kapcsolatos növek­vő optimizmus szerepet ját­szott a Piac-index (54,2 pont, +5,8 pont) emelkedésében. A cégek relatív többsége - 41 százaléka - növelni tudta az árbevételét az elmúlt egy év­ben, s közel minden második (45,3 százalék) ennek foly­tatását várja a következő 12 hónap során. Ennek eredmé­nyeként a cégek 38,2 száza­léka már az üzemi eredmény növekedésével számol. A vál­lalatok többsége (50,7 száza­léka) továbbra is változatlan belföldi értékesítéssel kalku­lál, azonban a bővülést vá­ró vállalkozások aránya már több mint 11 százalékponttal meghaladja a visszaesésre számítókét. A külső kereslet élénkülése pedig egyre in­kább begyűrűzik a vállalati tervekbe: az exportértékesí­téssel kapcsolatos várakozá­sok megközelítették a 2011. tavaszi szintet. A Finanszírozás-index (55,1 pont, +3,2 pont) emelkedése egyszerre volt köszönhető a forrásbevonási szándék erő­södésének, a vállalatok javuló finanszírozási helyzetének, és a hitelfelvételi követelmé­nyek kedvező változásának. A 2013. őszi eredmények alap­ján változóban van az előző felmérések alapján jellem­ző kivárás: a forrásbevonást tervező cégek aránya 2011. tavasz óta első alkalommal haladta meg az 50 százalé­kot, és mindössze a vállalatok Jönnek beruházások is a felmérés négy részindexe közül továbbra is a Beruházá­si-indexé (71,2 pont, +3,0 pont) a legmagasabb érték, ugyanak­kor a 2013. tavaszi felméréskor tapasztalt megugrást követően most ez a részindex nőtt a leg­kisebb mértékben. A következő 12 hónapban fejlesztéseket ter­vező vállalatok aránya az MFB-lndikátor eddigi történeté­ben újabb rekord szintre, 70 százalékra emelkedett. Ebben a meglévő kapacitások kihasz­náltságának növekedése mellett szerepet játszhattak az elmúlt években elhalasztott beruházá­sok is. alig ötödé zárkózik el ettől. A vállalkozások pénzügyi hely­zetében lassú konszolidáció figyelhető meg: míg a mély­pontot jelentő 2012 tavaszán a vállalatok 35,8 százaléka volt kritikus pénzügyi hely­zetben, addig ez az arány idén őszre 29,7 százalékra apadt. A hitelfelvételi feltételek elmúlt félévben végbement javulását a vállalati válaszok is visszaigazolják: az alap­kamat-csökkentési ciklus az őszi felmérés idején már el­kezdett átgyűrűzni a vállalati hitelkamatokba. Az MNB Nö­vekedési Hitelprogramja pe­dig a hitelkínálat területén is fordulatot hozott. Nincsen magyar cég bedőlt partner nélkül MINDEN CÉGNEK Volt Olyan üzleti partnere az elmúlt 2 évben, amely fizetésképte­lenné vált: az általuk oko­zott bevételkiesés általá­ban nem haladja meg a cég forgalmának 10 százalékát - derül ki az adósságspirál­ba jutott cégek megmenté­sével foglalkozó Reconcept ügyfelei körében végzett felméréséből. A cégek nem optimisták, hasonló ered­ményekre számítanak 2014-ben is, közel 45 szá­zalékuk azonban semmit sem készül tenni védeke­zésül. A Reconcept szerint szerződéses kikötésekkel a cégek csökkenthetik a nem realizált bevételek okozta kockázatot. ■ VG Beindulhat a hitelezés az eurózónában az ey globális nemzetközi tanácsadó cég előrejelzése szerint 2014-ben a lakossá­gi és a vállalati hitelezés is beindulhat az eurózónában, a nem-teljesítő hitelek pedig idén év végén tetőznek. A cég legfrissebb negyedéves Eurózóna Pénzügyi Előre­jelzése szerint 2014-ben 1,5 százalékos emelkedéssel, 4473 milliárd euróra bővül­het a lakossági hitelezés az eurózónában. Ezzel párhu­zamosan a vállalati hitel- kihelyezés 3,8 százalékkal emelkedhet, elérve a 4635 níiiliárd eurót. ■ VG Brüsszel vizsgálja Magyarországot elemzés Németország esetében a fizetési mérleg túl magas többlete jelent gondot Több területen kockázatos­nak ítéli a magyar gazda­ság helyzetét az Európai Bizottság. Az úgynevezett európai szemeszter kereté­ben vizsgált mutatók szerint a legnagyobb problémát az alacsony belső kereslet je­lenti. VG-összeállítás Ismét vizsgálat alá veti a ma­gyar gazdaságot az Európai Bizottság. Brüsszel az úgy­nevezett európai szemeszter keretében vizsgálja azt, hbgy a makrogazdaság egyes terü­letein tapasztalt egyensúly- hiány milyen hatással van a gazdaság egészére. Az el­járás, amely eddig 13 ország esetében állt fenn, most to­vábbi háromra terjesztették ki - mondta el Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Szemesz­tert indító sajtótájékoztatóján. A vizsgált államok köre Lu­xemburggal, Horvátországgal és Németországgal bővült ki. Az EU legnagyobb gazdasága esetében a túl magasnak ítélt fizetési mérleg többlet jelenti a legnagyobb gondot. Magyarország esetében a bizottság különösen az or­szág kötelezettségei és külső eszközeinek (például rész­vények, tartalékok) különb­ségét jelző nettó nemzetközi A növekedés beindítására van szükség - közölte a szemeszter elindításakor Jósé Manuel Barroso befektetési pozíciót tartja ag­gasztónak. Nem véletlenül: miközben Brüsszel szerint a külső kitettségre utaló szám a GDP-hez mérve 35 százalé­kos lehet, a Magyarországhoz hasonlóan 100 százalékot, vagyis bruttó hazai termé­ket meghaladó értéket csak Görögország, Írország és Por­tugália produkálhat. A fize­tésképtelenséget csupán nem­zetközi mentőhitellel elkerülő mindhárom ország befekte­tésre nem ajánlott kategóriá­ban van a hitelminősítőknél, akárcsak Magyarország. A bi­zottság szerint a riasztó muta­tó hátterében a belső kereslet visszaesése áll, megjegyzik ugyanakkor: az érték - kö­szönhetően a pozitív fizetési mérlegnek - javult az elmúlt időszakban. A bizottság aggasztónak tartja a külkereskedelem helyzetét is. Miközben a ma­gyar kormány a forgalom vo­lumenének növekedését emeli ki, Brüsszel arra hívja fel a figyelmet, hogy a külkereske­delmi aktivitás aránya a világ piacán 17,8 százalékkal esett vissza öt év alatt, miközben az elfogadható szint 6 száza­lék. Éves alapon sem sokkal jobb a helyzet: 2012 egészé­ben 7,4 százalékkal csökkent a részesedés. Mindez azt kö­vetően, hogy 2008-ig töretlen volt a növekedés. Brüsszel ezt részben ciklikus, részben strukturális tényezőkre veze­ti vissza, ugyanakkor az is a hátterében áll, hogy több cég vonult ki Magyarországról. Ami a külső tényezőket ille­ti, a magánszféra eladósodott­ságát elfogadhatónak tartja Magyarország esetében az Eu­rópai Bizottság: a 2012-es ada­Elkezdődött a negyedik európai szemeszter közzétette éves növekedé­si jelentését szerdán az Eu­rópai Bizottság, amivel kez­detét vette az a jövő nyárig tartó időszak, az úgyneve­zett negyedik európai sze­meszter, amelynek kereté­ben az Európai Unió tag­államai igyekeznek minél jobban összhangba hozni gazdaságpolitikájukat. A jelentés öt olyan terüle­tet jelöl meg az EU számá­ra, amelyekkel a kitűzött célokat elérhetőnek tartja: növekedésbarát költségve­tési konszolidáció, a gaz­daság finanszírozása, a hitelezés normalizálása, versenyképesség- és növe­kedésösztönzés, a munka- nélküliség és a válság szo­ciális hatásainak mérsék­lése, az állami adminiszt­ráció, bürokrácia moderni­zációja. tok szerint ez a GDP 131 szá­zalékát tette ki, míg az uniós határérték 133 százalék. Hoz­záteszik ugyanakkor: a lakás­piaci kereslet visszaesése és az alacsony hitelezési aktivi­tás is kockázatot jelenthet. 2012 végén határérték fe­lett volt a munkanélküliség is (10 százalék helyett 11 száza­lék), illetve az államadósság is (80 százalék, míg az elfoga­dott 60), ám hozzá kell tenni: mindkét mutató kedvezőbb hazánkban, mint az uniós átlag. Az államadósság eseté­ben ugyanakkor a bizottság megjegyzi: a gyenge növeke­dési potenciál miatt továbbra is kockázatos a szint. HIRDETÉS ________________________________________________________ I Útbontásból származó BjÜ^ ömlesztett anyagok értékesítése A Magyar Közút Nonprofit Zrt. pályázatot hirdet feleslegessé vált, elsősorban útbontásból származó, ömlesztett anyagok értékesítése céljából. I A tételes lista, amelyen például kő, bontott aszfalt, beton, vasbetonelemek szerepelnek, megtalálható a www.kozut.hu kezdő oldalán minden egyéb szükséges pályázati információval együtt. Apályázat beküldési határideje: 2013. november 22., 12 óra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents