Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-26 / 250. szám
BÉR 26., SZÓ KOZELET az Együtt 2014 közlése szerint lezárták az együttműködési tárgyalásokat. Gyurcsány Ferenc DK-elnök követelte az október 23-diki beszédében az összefogás kibővítését (közös miniszterelnök, közös lista). Az MSZP-s Szanyi Tibor (fotónk) is kritizálta Gyurcsányt, miután a DK-sok megzavarták az MSZP elnökének ünnepi beszédét. Szinten marad a büdzsé honvédség A Gripenek bérleti díja az idén 22,7 milliárd forint lesz Legjelentősebb tételek (a Honvédelmi Minisztérium jövő évi tervezett költségvetésében, milliárd forint) Egyéb HM szervezetek 77,44 MHÖHP és alárendelt szervezetei 63,81 Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei < j. i, ' 51,83 MH Egészségügyi Központ 25,04 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 10,49 Honvédelmi Minisztérium igazgatása 4,19 Teljes költségvetés 241,55 FORRÁS: PARLAMENT.HU, JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE ■EQ3333I Varga a devizahitelek kivezetéséről három-öt Év alatt lehetne kivezetni a lakáscélú deviza alapú jelzáloghiteleket - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken az Ml műsorában. A kormány olyan megoldást szeretne találni, amellyel jövőre már 15-20 százalékkal csökken az érintettek törlesztőrészlete. Hangsúlyozta: olyan megoldás szükséges, amely lehetővé teszi a lakáscélú jelzálog alapú devizahitelek kivezetését és amely- lyel nem járnak rosszabbul azok, akik forint alapú hitelt vettek fel. Kiemelte: arra is figyelni kell, hogy a „magyar bankrendszer azért ne dőljön be a történet végén”. ■ MTI Tüntetnek Székelyföld önrendelkezéséért a Fidesz is támogatja a Székelyek nagy menetelése nevű demonstrációt, ezért minden tagjukat és támogatójukat arra kérik, vegyenek részt vasárnap a Székelyföld területi autonómiája melletti, budapesti szimpátiatüntetésen - jelentette be Hidvéghi Balázs ország- gyűlési képviselő pénteken. A Székely Nemzeti Tanács szervezi a megmozdulást: hosszú menetoszloppal kívánják felhívni a figyelmet az önálló, autonóm Székelyföld igényére. ■ MTI A pártpolitika fölé kell emelni a romakérdést az lenne az ideális, ha a romakérdés választási ciklusoktól függetlenül nemzeti konszenzus tárgyává válhatna Magyarországon - hangzott el a Romakérdés és hátrányos helyzet-Kitörési pontok és stratégiák című pénteki konferencián, melyet a Republikon Alapítvány és az Ars Longa Művészeti Egyesület szervezett. Ebben egyetértettek a részvevők. A részletekről öt párt képviselője vitázott. ■ MTI Az ideihez hasonló büdzséből gazdálkodhat a honvédelmi tárca jövőre. A legtöbbet a személyi juttatásokra kell költeni, de igen nagy összeget kell még kifizetni a Gripenek bérleti díjára is. Éber Sándor A Honvédelmi Minisztérium (HM) 241,559 milliárd forintot (a várt GDP 0,79 százaléka) kap jövőre a központi büdzséből - áÚ a 2014-es tervezetben. így az ideihez képest alig változik a HM büdzséje, az idén 241,378 milli- árdból gazdálkodhatott a tárca. Hende Csaba miniszter korábban lapunknak elmondta: a kormány garantálta, hogy 2012-es képest, 2013-2015-ig nem csökkenti a katonai költségvetést. 2016-tól 2023-ig pedig minden évben a GDP 0,1 százalékával ütemesen emeli. A tárca 81,6 milliárdból gazdálkodhat. Szervezeteinek (Védelemgazdasági, a Hatósági, a Védelmi Hivatalok, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Tábori Lelkész Szolgálat, a brüsszeli NATO és a bécsi EBESZ képviselet) 77,4 milliárd jut. A Magyar Honvédségre 115,6 milliárdot terveznek. A vezérkar közvetlen szervezeteinek 51,8 milliárd forint jut. Ide tartozik például az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, amelynek feladata többek között a Szent Korona és a Köz- társasági Elnöki Palota őrzése, az állami és katonai protokolláris feladatok végrehajtása is. Az Összhaderőnemi Parancsnokságnak 63,8 milliárd forint jut. A személyi juttatások és járulékok 2014. évi előirányzata 114,6 milliárd forint (a kiadási főösszeg 47,5 százaléka) 25,5 ezer főre. A Honvédkórház februártól Magyar Honvédség Egészség- ügyi Központ lett, melynek jövőA nemzetközi feladatokra két tételsorban is van egy-egy 8 milliárd forint körüli összeg. Az afganisztáni missziónál szerepel egy 2,4-es és egy 3,697 milliárdos tétel is. A koszovói békefenntartó kontingensre 2,1-etés egy 1,8 milliárdos tétel a terv. AzEUFOR kontingensre (Európai Tanács felügyelte nemzetközi haderő Bosznia-Hercegovinában) tervére az éves büdzséje 25 milliárd forint, támogatásként, főként az OEP-től 19,6 milliárd várható. Dologi kiadásokra 107,9 milliárdot szán a tárca. Ebből a csapatok és intézmények ellátása érdekében a logisztikai költség 12,9 milliárd forint lesz. Itt szerepel a Gripen bérletidíj és egyéb járulékos költsége 22,7 milliárd forint értékben (áfával együtt), ami a tárca kiadásainak a 9,4 százaléka. A Gripenek bérleti díja 2015-ben 23,2016-ban 28,8, míg 2017-ben 32,4 milliárd forint lesz. Szerződéses objektum- őrzésre, üzemeltetésre, őrzésvédelmi feladatokra, szennyezett területek kármentesítésére 42,4 milliárdot terveznek. zett összeg 342,5 és 655,1 millió forint. A Gripen pilóták pótlólagos képzésére 100 milliót fordítanak. A Szomáliái szerepvállalás 78,6 millió, Maliban 24,7 millió a költség, a ciprusi misszió szerepel egy 349,9 és egy 433,2 milliós tétellel is. Nemzetközi tanfolyamokra, kiképzésekre 300 milliót szánnak. A kanadai repülőgép hajózó képzésre 675 millió jut. A 12,5 milliárdra rúgó felhalmozási kiadások között gépjármű-beszerzésre 3,4 milliárd terveznek, erre a célra 2017-ig évente majd 3,5 milliárdot áldoznak majd. A hadfelszerelés fejlesztési és egyéb programokra 5,5 milliárd a terv. A harcászati URH rádiók beszerzéséra, tábori területi híradóra, informatikai és információvédelmi rendszer beszerzésére jövőre 1,62 milliárdot terveznek, 2015-ben már 3,2 milliárd forintot, 2016-ban 4,8 milliárdot, míg 2017-ben közel ugyanekkora összeget. Logisztikai beszerzésekre, felújításokra 2,3 milliárdot szánnak. A csapatok és intézmények saját hatáskörű beszerzésére, katasztrófa- védelemre és az egészségügyi szakanyagellátásra 16,931 mü- liárdot terveznek. Az egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,38 milliárdot tesznek ki. A NATO költségeihez négy- milliárddal járulunk hozzá. A NATO biztonsági beruházási programjához 2,3 milliárdot adunk: ebben repülőtér fejlesztések mellett szerepel az új légi vezetési-irányítási rendszer díja és a kiképzések költsége, továbbá és háromdimenziós radarok beszerzése. Egyre többen regisztrálnak a választásra a Vajdaságban is már 42 817 határon túli magyar regisztrált a 2014-es választásokra a péntek esti adatok szerint. Tehát egy hónap alatt több mint 20 ezren, hiszen szeptember 24-én még csak 19 330-on állt a számláló. Főleg a vajdasági magyarok voltak aktívak: most hétfőtől péntekig 7507-ről 12 909-re nőtt a regisztráltak száma. A Vajdasági Magyar Szövetség mintegy 700 aktivistája segít a kettős állampolgároknak az űrlapok kitöltésében. Romániában viszont lassult az ütem, de még így is ott regisztráltak a legtöbben: 17 286-ról 17 647-re nőtt a számuk. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 498-an német, 321-en magyar, 198-an egyesült államokbeli, 146-an pedig svájci értesítési címet adtak meg. Kanadából, Svédországból és Ausztráliából is egyre többen regisztrálnak. Már van regisztráció Szingapúrból és a Dél-Afrikai Köztársaságból is. Azokba az országokba, ahol tiltják a kettős állampolgárságot (Szlovákia, Ukrajna és Ausztria) összesen 143-an adtak meg értesítési címet. A törvény értelmében a regisztrációt kérő, határon túl élő magyaroknak a választási irodával történő kapcsolattartásra nem a lakhelyük címét, hanem egy értesítési címet kell megadniuk. Ez lehet akár e-mail cím vagy faxszám is. A kérelmezők közül 10 022-en adtak meg e-mail címet. November 1-jétől pedig már az interneten is kérhetik a szükséges regisztrációjukat a kettős állampolgárságú magyarok. A Nemzeti Választási Iroda arra számít, hogy az utolsó néhány héten jelentkeznek majd a legtöbben. Pálffy Ilona irodavezető korábban azt mondta: a levélben történő szavazás anonim lesz, mert dupla borítékban kell majd beküldeni a voksokat külföldről. Személyes adatok pedig csak a külső borítékon lesznek, amit a beérkezéskor el is dobnak. ■ V. M. Milliárdokba kerül az afganisztáni szerepvállalás Az amerikai lehallgatás uralta az európai uniós csúcsot BRÜSSZEL Az őrizetben tartott egykori miniszterelnök, Timosenko ügye áll az EU-Ukrajna társulási szerződés útjában Történelmi jelentőségű lesz a november végi, vilniusi Keleti Partnerség csúcstalálkozó, mivel azon társulási szerződést ír alá az Európai Unió és Ukrajna - fogalmaztak az EU vezetői a brüsszeli EU-csúcs után. Jósé Manuel Barroso európai bizottsági elnök és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor hangsúlyozta azt is, Kijevnek addig megoldást kell találnia a „politikai célú igazságszolgáltatás” megszüntetésére és Julija Timosenko volt miniszterelnök ügyére. A kétnapos találkozó legfontosabb témája azonban nem Ukrajna ügye volt, és nem is a napirendenlévő gazdasági kérdések voltak. Gyakorlatilag minden az amerikai hírszerzés lehallgatási gyakorlatáról szólt, miután felmerült a gyanú, hogy az NSA Angela Merkel német kancellár személyes mobiltelefonjához is hozzáfért. Tegnapi számában pedig a Guardian - a brit napilapnak szivárogtatta ki az NSA adatgyűjtési programját Edward Snowden kiugrott ügynök - már arról írt egy 2006-os dokumentumra hivatkozva, hogy nem kevesebb, mint 35 politikai vezetőt hallgattak le az amerikai hatóságok. A német kancellár maga is kemény szavakkal bírálta az Egyesült Államok gyakorlatát. Orbán Viktor David Cameron brit és Andrus Ansip észt miniszterelnökkel „Súlyosan megrendült a bizalom az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett, tömeges, titkos adatgyűjtés miatt, és annak helyre- állításához nem elegendőek a szavak, tettekre, radikális változásra van szükség - szögezte le Angela Merkel pénteken. Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt sajtótájékoztatóján a lehallgatási botrányról. Elmondta, az EU részéről egyelőre a németek és a franciák fognak eljárni. Az a legbiztosabb, ha az ember telefonon nem beszél az ország szempontjából fontos kérdésekről - tette hozzá. Ő maga - mint fogalmazott - inkább „odabattyog” ahhoz, akivel beszélni akar ilyesmiről, vagy megkéri, hogy keresse fel. MEGOLDATLAN A MENEKÜLTPROBLÉMA A három héttel ezelőtti, több mint 300 emberéletet követelő lampedusai tragédia kapcsán a migráció kérdéséről is tárgyaltak. Közölték: határozott és azonnali cselekvésre van szükség az illegális bevándorlás és a menekültkérdés kezelése érdekében. „Most kell cselekedni. Európa nem fogadhatja el, hogy ezrek haljanak meg a határainál” - mondta Jósé Manuel Barroso. Az uniós csúccsal egy időben az olasz hatóságok nyolcszáz embert menekítettek ki öt hajóról Lampedusa partjainál. ■ I
