Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-12 / 239. szám

2 2013. OKTÓBER 12., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Munkájuk is meghatározza öltözködésüket öltözködés Nem baj, ha egy ruházat szegényes, de az már negatív érzést vált ki, ha gondozatlan, koszos Nagy port kavart a napok­ban a Kaposvári Egyetem rektora által megszabott dress code. Szigorú előíráso­kat szabtak a hallgatóknak és oktatóknak. De vajon ér­demes ennyire szigorítani a ruházkodást, legyen szó iskoláról vagy akár a munka világáról? Szilvási Zsuzsa- A főiskolai és egyetemi hall­gatók érettségizett felnőtt em­berek, így általában elvárható a társasági elvárásoknak megfe­lelő, igényes öltözködés - mond­ta el kérdésünkre válaszolva dr. Túróczi Imre, a Szolnoki Fő­iskola rektora. - A Szolnoki Fő­iskolán ezzel kapcsolatban soha nem volt még problémánk. Ter­mészetes, hogy a belső szabály­zatok rögzítik az alapvető el­várásokat, de ezek inkább arra irányulnak, hogy mindenki kö­teles az alkalomhoz illő öltözet­ben megjelenni, lehet ez vizsga, rendezvény vagy tanítási óra.- Magánemberként vallom, hogy a megfelelő öltözék része a megfelelő megjelenésnek - tet­te hozzá a rektor. - Rendkívül fontos, hogy valamennyi em­beri kapcsolatunkban - legyen ez egy beszélgetés, vagy hosszú munkatársi kapcsolat, házas­társi, élettársi közösség ^ kép­viselünk valamit. Az érzéseink, gondolataink kifejezése^ pedig megjelenésünkben is meg­nyilvánul. Ha elhanyagoljuk az öltözékünket, azzal azt érzékel­tetjük, hogy a másik ember egy­általán nem fontos számunkra. Egy egyszerű példát hadd hoz­zak. Mi egy szűk családi körben elfogyasztott vasárnapi ebédhez is igényes öltözékben jelenünk meg, nem szakadt, koszos póló­ban. Ezzel az igényességünkkel érzékeltetni tudjuk a jelenlévők fontosságát és magának a közös ebédnek is a kiemelt szerepét. Végezetül egy gondolat: úgy vé­lem, az nem baj, ha egy ruházat szegényes - mert viselőjének anyagi lehetősége arra ad mó­dot - de az bizony már negatív érzést vált ki, ha gondozatlan, vagy koszos - tette hozzá. A közismert, fontos posztot betöltő embereknek különösen ügyelniük kell rá, hogy miben Lóránt Péter, Lugosi Claudia, Pogány Gyula és S. Tóth Anikó mindig igényesen, de kényelmesen, alkalomhoz illően öltözködik jelennek meg a nyilvánosság előtt. Pogány Gyula a megye egyik legpatinásabb középisko­lájának igazgatójaként fontos­nak tartja, hogy ennek a poszt­nak a külsőségekkel is megadja a tiszteletet.- Természetesen odafigyelek rá, hogy mint veszek fel, hi­szen ezzel a pozícióval együtt jár, hogy adott esetben öltöny- ben-nyakkendőben kell megje­lennem - mondta el a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium igazgatója. - Nyilvánvalóan mindig a napi program hatá­rozza meg, hogy mibe öltözöm, de általában hetente többször is van olyan esemény, tárgya­lás, tanácskozás, amely ilyen öltözéket kíván. Véleményem szerint a külsőségekben is meg kell jelennie, hogy egy ilyen nagyságrendű intézményt ve­zetek, ugyanakkor nem érzem úgy, hogy attól lesz tekintélye egy igazgatónak, ha nyakken­dőt köt. Nyáron pedig, amikor nem kell bejönnöm az iskolába, én is azt veszek fel, amihez ked­vem van, persze bizonyos éssze­rű határok között - tette hozzá Pogány Gyula. Nem mindenki tartja be azonban a szigorúan vett - öl­tönyös vagy éppen kosztümös- formulát.- Számomra rendkívül fon­tos, hogy az öltözékem ne csak az adott szituációhoz passzoljon, de hűen tükrözze a stílusomat, személyiségemet is - hangsú­lyozta dr. Csellár Zsuzsanna, a mezőtúri kórház igazgatója.- Vallom, hogy csak akkor le­hetünk igazán hitelesek, maga­biztosak és határozottak, ha jól érezzük magunkat a ruhánk­ban. Nap mint nap fontos tár­Dr. Túróczi Imre gyalásokon veszek részt, kü­lönféle emberekkel találkozom, amikor mindenképpen oda kell figyelnem a megjelenésemre, de ha csak bevásárolni ugrok le, akkor is tetőtől talpig „összera­kom” magam. A katasztófavédelem megyei szóvivője, S. Tóth Anikó a mun­kájából adódóan meglehetősen egysíkúan viszonyul manapság az öltözködéshez, bár civilben szeret igényesen, változatosan öltözni. Dr. Csellár Zsuzsa- Manapság elég egysze­rű a dolgom. Mivel mindössze másfél percre lakom a munka­helyemtől, így az a legegysze­rűbb, ha egyenruhában indulok el - mondta. - Ott ugyanis az a kötelező viselet. Interjúkban, fo­tókon is csak az előírásoknak megfelelő viseletben szerepelhe­tek, így sokat nem gondolkozom azon, hogy vajon mit vegyek fel. De hosszú volt az út idáig. Elein­te közalkalmazottként láttam el a szóvivői feladatokat. Civil ru­háim többsége tarka, virágos, színes, olyan újságírásán bo­hém, bár, most, hogy öregszem, lehet, hogy el kéne hajolnom a minőségi elegancia felé... Szóval egy idő múlva tényleg zavaró volt a sok egyenruhás között a kívülállóságom. Meg is fogal­maztam magamban, hogy, ha ide akarok tartozni, akkor en­nek a külsőségeivel is azonosul­nom kell. Annál is inkább, mert a katasztrófavédelem szerveze­tének minden tagja kemény kö­vetelményeket szab, mielőtt „be­fogad”. Szakmailag, emberileg is mindig, minden pillanatban meg kell felelni, a hibára rögtön figyelmeztet valaki. És, ha meg akarok felelni, akkor ebben az is benne van, hogy tisztelem az egyenruhát. Most tehát ezt az utat járom. És ennek az a ho- zadéka, hogy civilben is egyre sportosabb, egyszerűbb a ruha­táram, amit azért sajnálok egy kicsit. De olyan jó kényelmesen öltözködni, hiába szomorkod- nak a magas sarkúim a dobo­zokban! Némiképp hasonló cipőben járnak a sportolók, akiket job­bára mezben vagy melegítőben látnak rajongóik. A hétközna­pokban azonban ők is „csak” fiatalok, akik szeretnek igénye­sen öltözni.- Bár jól érzem magam me­legítőben, szeretek stílusosan öltözni, s úgy látom, a csapat­társaim többsége is ugyanerre törekszik - mesélte Lóránt Pé­ter, a Szolnoki Olaj KK kosara­sa, aki korábban Rómában is kosarazott. - Ebben a tekintet­ben mellékes, hogy itthon vagy Olaszországban nézek szét az öl­tözőben. Főként arra törekszem, hogy sportosan elegáns darabo­kat válogassak össze, amelyek viszonylag jól állnak rajtam. Leginkább talán a színészek állnak reflektorfényben, alapo­san végigmérjük őket, ha szem­bejönnek velünk az utcán. Lugo­si Claudia, a szolnoki Szigligeti Színház művésze ennek ellenére jobban szeret a hétköznapokban kényelmes darabokba bújni.- Bevallom, ha a gyerekért megyek az iskolába, kevesen mondanák meg rólam, hogy színésznő vagyok - mondta. - A színész rengeteget öltözik. Előadásonként más és más sze­rep, minden szerep egy másik jelmez. Ennek köszönhetően al­kalmam van csodálatos ruhák­ba bújni, egy este során akár többe is. A magánéletemben számomra többet jelent, ha a körülöttem élőket, és a környe­zetemet öltöztethetem. Előbb ve­szek meg egy díszpárnát az ott­honunkba, vagy egy örökzöldet a kertünkbe, mint magamnak egy ruhadarabot. Mivel anya vagyok, boldogabbá tesz, ha a lányaimat lephetem meg egy csinos ruhával. Bár szeretem az elegáns viseletét és a tűsarkú cipőket, hétköznapokon inkább a sportos megjelenés jellemző rám. Sminket nem, vagy alig teszek, hiszen megadatott, hogy a színpadra királynéra, vagy éppen fogatlan banyára masz­kírozzam magam - tette hozzá. Leendő ENSZ- megfigyelők képzése Szolnokon Harminc év után újult meg az országút átadás Több mint félmilliárdot szántak a két települést összekötő beruházásra Honismeretesek találkoztak Jászapátin honvédelem Szolnokon készí­tették fel a leendő ENSZ-meg- figyelőket békefenntartói, béketámogatói feladataikra a háromhetes 26. Nemzetközi Katonai Megfigyelő Tanfo­lyam (IMOC) keretében - írta az MTI. A HM közleménye szerint a nemzetközi szinten is el­ismert szolnoki katonai meg­figyelői tanfolyam évről évre egyre népszerűbb. Az idei képzésen a magyarok mellett 11 ország (Egyiptom, Egye­sült Királyság, Franciaország, Grúzia, Jordánia, Litvánia, Marokkó, Nigéria, Pakisztán, Szlovákia, Szlovénia) hallga­tói vettek részt. ■ Hivatalosan is átadták tegnap a Jászapáti-Jászszentandrás között felújított közútszakaszt. A korábban rendkívül rossz ál­lapotban lévő út megújítására évek óta várnak az érintettek. Mindkét település határában ünnepséggel köszöntötték az út elkészültét. Pécs János ország- gyűlési képviselő, Jászapáti polgármestere, Banka Ferenc Jászszentandrás polgármes­tere, illetve Kovács Károly, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója vágta át a nemzetiszínű szalagot, jelezve az út megnyitását. A képviselő, illetve a szentandrási polgár- mester egy söröshordót is gör­getett az aszfaltúton, amelyről Az avatással hivatalosan is megindulhatott a forgalom a közúton Banka Ferenc elmondta, szá­mukra az új út egyben hidat is jelent a szomszédos telepü­léshez. Hozzátette, az érintett utat legutoljára 32 évvel ezelőtt újították fel, így valóban ráfért már, hogy rendbe tegyék. Pócs János jó utat kívánva jelezte, hogy mindenki számára örö­met jelent az új, biztonságosabb közlekedést lehetővé tevő út. Kovács Károly megyei igazga­tó kiemelte, hogy az 5,7 kilomé­ter hosszban felújított, hat méter széles útra 527 millió forintot költöttek. Nem csak az utat erő­sítették meg, de rendezték a pad­kát, illetve a vízelvezető rend­szert, valamint új buszmegálló öblöket is kialakítottak. ■ B. CS. összejövetel A jászapáti Ván- dorfy János Honismereti Szakkör vendégei voltak a jászsági hon­ismereti szakkörök és Kunszent- márton, Kocsér testvérközségek tagjai, kutatói a minap. A népes összejövetel meghallgatta dr. H. Bathó Edit - a Jász Múzeum igazgatója - előadását a Lehel kürtről, mint a jász egység meg­teremtőjéről. Ezután Jászdózsa, Jászkisér, Jászjákóhalma hallatta hangját, majd Kunszentmárton helytörtésze, Józsa László beszélt városának jászapáti gyökereiről és közelgő ünnepéről. Kladiva Imre - Jászapáti plébánosa - is bemutatta megjelent könyvüket elődje, Pájer plébános levelezésé­ről, aki költőként is ismert volt. ■

Next

/
Thumbnails
Contents