Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-11 / 238. szám
2 2013. OKTÓBER 11., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Riasztóan magas a fiatal munkanélküliek aránya projekt Egyre súlyosbodó problémát jelent a munkanélküliség az Európai Unió országaiban, különösen érintett a fiatalok korcsoportja. Az elmúlt években közel 40%-kal, 5,5 millióra emelkedett a 15-45 év közötti munkanélküli fiatalok száma az Unióban. Magyarországon kb. 28%-os a munkanélküliség az említett korosztályban. Erre a problémára mutat rá a Fiatalok Foglalkoztatásának elősegítése Közép-Kelet Európában című - hét országra kiterjedő - projekt, melynek szolnoki szemináriuma csütörtökön volt a szolnoki Hozam Klubban. A projektben munkaadók, szakszervezetek és munkaügyi hivatalok dolgoznak együtt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége koordinálásával. Elhangzott, a probléma megoldásának legfontosabb eleme a fiatalok szakismereteinek ösz- szehangolása a munkaerő-piaci igényekkel. Erősíteni kellene a munkahelyi gyakorlati képzésen alapuló modellek szerepét. Visz- sza kell állítani a kétkezi munka presztízsét, fontos már fiatal korban is a megfelelő karrier-tanácsadás, a vállalkozói szemlélet tanítása. A fiatalok foglalkoztatásának javítását a munkaadóknak nyújtott pénzügyi kedvezményekkel is segíteni kell. ■ Egy célért a sajtó és a katasztrófavédelem tájékoztatás Együttműködésről tárgyaltak tegnap a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság és a sajtó képviselői. A találkozón, melyen az igazgatóság részéről Varga Béla tűzoltó ezredes, megyei igazgató, Nagy Attila tűzoltó őrnagy, polgári védelmi főfelügyelő, S. Tóth Anikó tűzoltó zászlós, szóvivő, illetve a megyei médiumok tucatnyi képviselője vett részt, annak lehetőségét vizsgálták, hogy vészhelyzetben a sajtó segítségével mennyire növelhető a lakosság tájékoztatásának gyorsasága és mértéke. Ennek módjáról egy megállapodás-tervezet is született, melyet már alá is írt több sajtóorgánum képviselője. ■ SZ. I. Munkaidőn túl is dolgoznának védekezés Árvízhelyzet esetén is mozgósítanák a közmunkásokat Az eddigi jogszabályok semmilyen formában nem tették lehetővé a közmunkások rendkívüli munkaidőben történő foglalkoztatását. Képünk illusztráció. A jövőben katasztrófahelyzetekben munkaidőn túl is hadra fognák a közmunkásokat, például árvíz esetén. A túlmunkáért bérpótlékot kapnának. Munkatársainktól- Nem örülök az ötletnek, hogy munkaidő után is mozgósítha- tóak lesznek a közfoglalkoztatottak, hiszen én is az vagyok - mondta egy férfi, miközben egy percre abbahagyta a munkát, és a kapanyélre támaszkodott.- Mi kemény fizikai munkát végzünk, igaz, nem nyolc órában, de hóban, sárban és nyáron ötven fokban is dolgozunk. Persze közöttünk is akadnak, akik félvállról veszik a munkát, és nem érdemlik meg ezt a lehetőséget sem a jövedelemszerzésre. Véleményem szerint őket kellene mozgósítani katasztrófahelyzet idején. Ám, ahogyan magamat ismerem, pusztán állampolgári kötelességből is mennék segíteni, hívás nélkül is - tette hozzá. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja Pintér Sándor belügyminiszter javaslatát, akkor a jövőben a közfoglalkoztatottak katasztrófahelyzetekben munkaidejük lejárta után is mozgósíthatók lesznek, többek között árvíz esetén a gátakra vezényelhetik őket. Mindeddig ezeket a feladatokat csak rendes munkaidejűid időtartama alatfláthatták el az így foglalkoztatottak. A belügyminiszter javaslata alapján ezt az adminisztratív gátat bontanák le. Arról nincs szó az előterjesztésben, hogy a rendkívüli munkavégzés teljesítése kötelező az állami Számvevőszék (ÁSZ) a közfoglalkoztatás ellenőrzéséről szóló jelentésében azt írja, az akkori kormánya kibontakozó gazdasági válság negatív foglalkoztatási hatásainak mérséklésére 2008-ban döntött az „Út a munkához" program indításáról. 2009-ben átrendeződött a közfoglalkoztatás, előtérbe került a közcélú munka a közhasznú munka egyidejű csökkenése mellett - írta a VG.-hu. Az volt a cél, hogy a közfoglalkoztatásba minél nagyobb számban vonjalesz-e, arról ellenben igen, hogy utána bérpótlék jár.- Az eddigi jogszabályok semmilyen formában nem tették lehetővé a közmunkások rendkívüli munkaidőben történő foglalkoztatását, ami számomra érthetetlen volt - mondta Pomá- zi Ferenc, Csataszög polgármestere. - így mindenképp jó ötletnek tartom ezt a javaslatot - tette hozzá. Egyetért ezzel Vékonyné Házi Eszter, Hunyádfalva polgármester asszonya is.- Véleményem szerint mindenkinek állampolgári kötelessége, hogy megvédje katasztrófanak be alacsony iskolai végzettségűeket. A közfoglalkoztatásba bevontak létszáma 139 871 főről 287 671-re nőtt 2009 és 2011 között, és eközben a 2011 szeptemberében módosult bérezési rendszer hozzájárult az egy főre jutó éves támogatási összeg csökkenéséhez. Az ÁSZ kiemelte, a foglalkoztatási arány alakulására a közfoglalkoztatás hatást gyakorolt, mivel az a foglalkoztatási rátát 2009-ben 0,8 százalékkal, 2010-ben 1,1 százalékkal, 2011- ben 0,8 százalékkal javította. helyzet esetén a lakóhelyét - közölte a polgármester. - A 2000-es árvíznél alig páran voltunk csak Kőteleknél, hogy megvédjük a Tisza partját. Természetesen mindenféle juttatás nélkül. Miközben a környéken élők közül többen elmentek vállalkozóhoz, akitől rengeteg pénzt kaptak a védekezésért cserébe lakóhelyüktől távol. Számomra ez kissé felháborító - fűzte hozzá. Ugyancsak a katasztrófavédelmi helyzetek kezelésének gör- dülékenységét segítené elő az a javaslat, ami eltörölné az önkéntesek bejelentési kötelezettségét. Ezeket az időrabló nyilvántara közfoglalkoztatásnak köszönhetően idén országos szinten több mint háromszázezren kaptak munkát, az állam 150 milliárd forintot biztosított erre a célra. idén január elsejétől a közfoglalkoztatásért járó havi bér teljes munkaidő esetén a szakképzetlen munkavállalók számára bruttó 75 500, szakképzettek esetén pedig bruttó 96 800forintra emelkedett. Bevezették a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetásokat eddig a polgármestereknek kellett vezetniük. A foglalkoztatottak fele képzésekben vesz majd részt, másik fele pedig tényleges munkát fog végezni. Mindez újdonság, hiszen eddig télen jelentősen csökkent a közmunkások száma. Az átmeneti közfoglalkoztatásban várhatóan részt vesz majd a jelenleg így alkalmazottak egy része, de bevonnak hátrányos helyzetű álláskeresőket is. Á képzések az érintettek igényeihez alkalmazkodó, felzárkóztató, szakmai felkészítő, betanító és szakmai végzettséget adó jellegűek lesznek annak érdekében, tőt megillető közfoglalkoztatási garantált bért, amely napi nyolc óra munkaidő esetén bruttó 106 480forint. mindezek alapján egy nyolc órában dolgozó segédmunkás nettó 49 453, szakképzett kollégája 63 404 forintot kereshet havonta. Munkavezetőként további 5-6 ezer forinttal nőhet a fizetésük. ÖSSZEHASONLÍTÁSKÉPP: 2013- ban a teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete Magyarországon 228 400forint. hogy a résztvevők elhelyezkedési esélyei azt követően a munkaerőpiacon növekedjenek. A közfoglalkoztatást érintő további hír, hogy országosan körülbelül kétszázezer ember dolgozhat tovább a november elsején induló téli közfoglalkoztatási programban. A tervek szerint százezer embert hatórás közfoglalkoztatásba vonnak be, a másik százezer pedig napi négy órában képzésben részesülne, áll az erről szóló közleményben. Itt a nyolc általánost végzettek a fő célcsoport, hiszen a regisztrált álláskeresők hatvan százaléka közülük kerül ki. A cél, hogy elhelyezkedési esélyeik növekedjenek a munkaerő- piacon. Túrkevén a Start munkaprogram keretein belül jelenleg 188 ember dolgozik, mondta Szilágyi Magdolna.- A program március 8-án kezdődött, és év végéig tart. A mező- gazdasági részben közel száz túrkevei dolgozik jelenleg, közülük mintegy negyven fő 2014. február 28-ig. Az önkormányzat kezdeményezésére megalakult a Túrkevei Szociális Szövetkezet 2012, működése a munkaprogramhoz kapcsolódik, arra épülve biztosíthat több ember számára foglalkoztatást - fűzte hozzá. Javítja a közmunka a foglalkoztatási adatokat Szűk ötvenezret vihetnek haza a segédmunkások A hátrányos helyzetűek felzárkóztatása a cél megnyitó A „tanodás” gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás, majd táncos bemutatóval szórakoztatták a vendégeket a szolnoki Újvárosi Tanoda projektnyitó ünnepségén. A tanoda olyan szolgáltatásokat nyújt, melyek hatására javulhat a halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma gyermekek iskolai eredményessége, reszocializációja. A Foglalkoztatási Célú Nonprofit Szervezet (FOCENOSZ) 2009. óta valósít meg Tanodaprogramot, mely 2009 és 2011. év között uniós projekt keretében, 2012. áprilistól idén február végéig a Roma Education Fund program finanszírozásában működött. Sikeres pályázatnak köszönhetően idén májustól „Újvárosi Tanoda 2012” elnevezéssel folytathatják a szakmai munkát. A projekt 2015. június 30-ig tart 30 fő halmozottan hátrányos helyzetű általános és középiskolás bevonásával.- Kiemelt feladatunk, hogy heti 16 órában egyéni és kiscsoportos fejlesztést folytassunk humán, reál, informatika, illetve szövegértés és logika műveltségi területeken. Eredményeként fejlődik a gyerekek önkifejezése, elősegíti az egészséges énképük kialakítását, roma identitásuk kiteljesedését - hangzott el a megnyitón, ahol a szervezet szakmai keretmegállapodást kötött a Szolnoki Főiskolával. ■ Egyenlő esély az ügyfélszolgálaton. A megyei vakok és gyengénlátók egyesülete és az Én is vagyok! Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesülete tagjai látogattak tegnap a megyei kormányhivatalba. A fogyatékkal élőket dr. Kállai Mária kormánymegbízott köszöntötte, ezután bejáráson mérték fel, milyen szinten áll az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. A méltatlanul elfeledett tudósra emlékeztek hagyomány A Háromföld kutatójára, a 110 éve született Szűcs Sándorra emlékeztek tegnap a karcagi városházán. Dobos László polgármester köszöntőjében elhangzott, Szűcs Sándor nagyon fontos alakja volt a múzeum történetének.- A konferencia előadásaiból is ki fog derülni, hogy a törékeny, halk szavú néprajzkutató milyen jelentős munkát végzett a Háromföld a Nagykunság, a Sárrét és a Hajdúság területén - mondta a városvezető, aki szólt arról, hogy igazgatóságának is köszönhetően a múzeum méltóképpen tudja fogadni a látogatókat, kutatókat. A Györffy István Nagykun Múzeum mára kívül-belül megújult, melyhez a város is minden segítséget megadott. Dr. Nagy Molnár Miklós igazgató elmondta, Szűcs Sándor 1952-től tíz éven át volt itt múzeumigazgató. - Neki is köszönhető az a hatalmas tárgyi anyag, amire a tavaly megnyílt új állandó kiállítás épült. Emellett nagyon gazdag szellemi anyagot őrzünk tőle. A tudós eredményeit, melyet sokszor méltatlanul elfeledtek, ma felidézzük. Nekünk, kutatóknak kötelességünk fenntartani szellemi örökségét - hangsúlyozta az igazgató. Ezután vette át a Szűcs Sándor Tájkutató Díjat Nemes-Lajsz Julianna, a bihamagybajomi Szűcs Sándor ÁMK vezetője. ■
