Új Néplap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-02 / 204. szám

6 GAZDASAG 2013. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Csúszik a felülvizsgálat rokkantak Szakemberhiány hátráltatja a 190 ezer ember ellenőrzését Több mint kétszázmilliárd forintos spórolást irányzott elő a kormányzat a rokkantellátás átalakítása nyomán, ám ennek csak egy része jött be ■EIEEZOH Átadták az MO-ás déli szakaszát befejeződött az MO-s kör­gyűrű déli szektorának bővítése: szombat délután forgalomba helyezték az MO-s keleti és déli szektorát összekötő 6,3 kilométeres autóutat. A körgyűrű hasz­nálata minden járműkate­gória számára díjmentes. A beruházás részeként koráb­ban az M7-es és az M6-os autópálya közötti négysávos MO autóutat további négy sávval bővítették tavaly, il­letve kiépült az Mó-os és az 51-es út közötti 11 kilo­méteres szakasz is. Az új, kétszer háromsávos, egy-egy leállósávval rendelkező út 9,7 milliárd forintba került, 85 százalékos uniós támoga­tás mellett. ■ MTI Pápai Hús: a VM fizet, csak kistermelőknek kifizeti a pápai húsgyárnak szállító, a pénzükre váró termelők egy részét a Vidék- fejlesztési Minisztérium sa­ját költségvetése terhére, de csak azokat, akiknek a kö­vetelése nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Ez a tárca szerint 122 beszállítót jelent. A többiekkel később egyez­tetnének. A szaktárca sze­rint az előző menedzsment „ellopta a termelők pénzét”, ám a szóban forgó szállítá­sok már az önkormányzati tőkemelés idején, illetve utá­na történtek. ■ VG Kissé emelkedtek az ipari termelői árak az idén júliusban a belföldi és az exportárváltozás ere­dőjeként az ipari termelői árak 0,2 százalékkal emel­kedtek az előző hónaphoz képest. Az árak enyhén csökkentek a feldolgozóipar­ban, míg az energiaiparban nőttek - közölte a KSH. Júliusban az ipar belföldi értékesítési árai az előző hó­naphoz képest 0,4 százalék­kal nőttek, míg a forintban mért exportértékesítési árak nem változtak. Az előző év azonos időszakához viszo­nyítva az export- és a fel­dolgozóipari árak egyaránt 2,2 százalékkal emelkedtek. Júniusban éves alapon 0,6 százalékos volt az árak növe­kedése. ■ MTI Külső szakértőket is be­vonnak a rokkantsági nyugdíjban részesülők felülvizsgálatába, hogy mie­lőbb végezzenek a 190 ezer érintett ellenőrzésével. A rokkantsági rendszer több százmilliárd forintos meg­takarítással kecsegtető átala­kítása csak a jövő év végére fejeződik be. Haiman Éva Ez év végéig összesen 217 milliárd forint költségveté­si megtakarítással számolt a kormány 2011-ben a rokkant­sághoz és az egészségkároso­dáshoz kapcsolódó ellátások átalakítása nyomán. 2011-re 12, tavalyra 88, erre az eszten­dőre pedig további 117 milliárd forinttal kalkuláltak. Az em­beri tényezőt azonban, vagy­is azt, hogy egyszerűen nincs elegendő felülvizsgáló orvos a 190 ezer érintett komplex felül­vizsgálatához, figyelmen kívül hagyták. Pedig emiatt a tervezettnél jóval lassabban csak a mun­ka, aminek következtében alig spórol valamit a büdzsé. Amint azt a 2011-es költségvetéssel kapcsolatban az ÁSZ megál­lapította, a rokkantsághoz és az egészségkárosodáshoz kap­csolódó ellátások átalakítása miatt várt 12 milliárdos meg­takarításból csak 2,2 milliárd realizálódott, míg a 2012-es, 88 milliárd forintnak alig több mint egynegyedét, 24,9 milliár- dot tudták megfogni. 2012-ben a 342 milliárd fo­rintos előirányzathoz képest, amelyet a rokkantsági és reha­bilitációs ellátásokra szántak, 358,1 milliárdot kellett fordí­tani, és az idei fél éves adatok szerint megint túlköltés vár­ható, a 349 milliárd forintos előirányzat több mint a felét kifizették. Változó juttatások aki 2011 végén még rokkant­nak minősült (egészségkáro­sodása legalább 50 százalé­kos volt), 2012-től már meg­változott munkaképességű­nek számít. Ez a hivatalos elnevezése azoknak is, akik korábban rendszeres szociá­lis járadékot, illetve átmeneti járadékot kaptak (mindkettő­höz 40 százalékos egészség- károsodás volt szükséges). tavaly januárban a rok­kantnyugdíjat a rehabilitáci­ós és a rokkantsági ellátás váltotta fel. Az előbbiben azok részesülhetnek - leg­A már korábban rokkanttá nyilvánított és most felülvizs­gálatra kötelezett rokkantakon kívül ugyanis - ha egyre csök­kenő számban, de - folyamato­san megjelennek új igénylők is. Ráadásul, mint a felülvizsgálat koordinációjával megbízott Nemzeti Rehabilitációs és Szo­ciális Hivataltól (NRSZH) meg­tudtuk, mind a frissen elbírált, mind pedig a most felülvizsgált betegek többsége megkaphatta, illetve megtarthatta a rokkant­sági ellátást. A190 ezer felülvizsgálatra kö­telezett rokkant több mint egy- harmada, mintegy 68 ezer em­feljebb három évig -, akik rehabilitációt követően képe­sek dolgozni. Az ellátás mér­téke a minimálbér 30-50 százaléka közötti, vagyis je­lenleg 29400-39000 forint. Rokkantsági ellátást azok kaphatnak, akiknek az egészsége már nem helyre­állítható. Ők a minimálbér 30, illetve 150 százaléka kö­zötti összegre, vagyis mini­mum 29400, maximum 147000forintra számíthat­nak. A rokkantnyugdíj átla­gos havi összege 2011-ben 73 ezer forint volt. bér esett át az elmúlt szűk más­fél év alatt a kötelező komplex felülvizsgálaton. Az idei év első hét hónapjában ebből csak alig több, mint 23 ezer ellenőrzés történt. A rostán a rokkantak 8,5 százaléka, 5780 ember esett ki, ők „az egészségi állapotuk javulása miatt” már semmilyen ellátásra nem jogosultak. Rok­kantsági ellátás, illetve rehabi­litációs ellátás ugyanis immár csak 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékű egészségká­rosodás esetén jár. Az az utób­bit 26,5 százalékának - 18 ezer embernek -, az előbbit a kérel­mezők 65 százalékának ítélték meg a szakértők. Vagyis a több­ség, 44200 rokkant továbbra is rokkantsági ellátást kap. Hasonló arányban döntöttek az elmúlt másfél évben elbírált csaknem 61 ezer új igénybeje­lentő esetében is. Itt az elutasí­tások aránya ugyan már 19,5 százalékos volt, de a jelentke­zők 24 százalékának megítél­ték a rehabilitációs, míg több­ségüknek, 56,5 százaléknak a rokkantsági ellátást. Mint az NRSZH-nál elmond­ták, a felülvizsgálatokat a szak- emberhiány hátráltatja, ezért a kapacitást uniós forrásból, külső szakértők bevonásával igyekeznek növelni, hogy leg­később 2014 végéig mindenki sorra kerüljön. Csökkent tavaly a cégek által befizetett adók összege zárszámadás Megfelelt a jog­szabályi előírásoknak a 2012- es költségvetés végrehajtása, és az egy évvel korábbihoz ké­pest javult a szabályszerűség és a megbízhatóság - állapítot­ta meg az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) a tavalyi központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során. Domokos László ÁSZ-elnök pénteken, a zárszámadási jelentést ismertető sajtótájé­koztatón kiemelte: a 2012-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megala­pozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak - mondta az elnök. A központi alrendszer 2012. évi bruttó adósságállománya, pénzforgalmi szemléletben a bruttó hazai termék (GDP) 73,3 százaléka volt, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A kormányzati szektor EU-módszertan alap­ján számított adóssága a GDP 79,2 százaléka volt, szemben a 2011-es 81,4 százalékkal. Az államháztartás központi alrendszerének 2012. évi pénz- forgalmi hiánya 598,6 milliárd forint lett, ami egyharmada a 2011. évinek. Domokos László kifejtette: a költségvetési törvényben megállapított tartalékokat 55 százalékban, mintegy 200 milliárd forint összegben hasz­nálták fel. A 170 milliárdos Or­szágvédelmi Alap forrásait és a 98 milliárdos kamatkockázati tartalékot nem használták fel. A 2011. évihez képest 11,5 százalékkal nőttek az adó- és adójellegű bevételek. Horváth Margit, az ÁSZ felügyeleti vezetője kifejtette: a fogyasz­táshoz kapcsolt adókból 570,4 milliárd forinttal (18,2 száza­lékkal), a lakosság befizetései­ből 147,4 milliárd forinttal (9,2 százalékkal) több bevétel rea­lizálódott, míg a gazdálkodó szervezetek befizetéseinél 67,4 milliárd forinttal (5,8 száza­lékkal) kevesebb bevétel folyt be. A fogyasztáshoz kapcsolt adók összes adóbevételhez vi­szonyított aránya a 2011. évhez képest 3,4 százalékponttal 57,2 százalékra nőtt, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek be­fizetéseinek aránya a 2011. évi 21 százalékról 17,9 százalékra csökkent. ■ Meglepően kedvező beruházási adatokat közölt a KSH KSH A finisbe jutó, európai uniós forrásból finanszírozott projektek húzták a második negyedéves adatokat Magyarország kifelé jön a vál­ságból, gazdasága, ha lassan is, de növekszik, és ez a közös akarat, az összefogás eredmé­nye - így reagált Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a beruházásról aznap publikált adatokra. Az elemzők ezzel szemben meglepetésnek nevezték azt, hogy a nemzet- gazdasági beruházások volu­mene a második negyedévben 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyít­va, míg az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal csök­kent. Az első negyedévben éves alapon 8,7 százalékos volt a visszaesés, míg negyedéves alapon 3,8 százalékos csökke­nést regisztráltak. Suppan Gergely, a Takarék­bank senior elemzője kiemelte: ez hét éve nem látott növeke­dést jelent. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint az idén még visszaesés valószí­nű, és jövőre várható érdemi emelkedés. Mindkét szakértő egyetértett ugyanakkor abban: a beruhá­zásokat az unió által támoga­tott projektek húzták. Ezt alá­támasztják a KSH adatai is: a statisztikai hivatal szerint a be­ruházások gyarapodását első­sorban a nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás nemzet- gazdasági ág 13,2 százalékos A legnagyobb beruházási volumenek (2013.1. félév, százalék) Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat 6------------­Egyéb 24 — Ingatlan 13------------­Feldolgozóipar 30 Villamosenergia, gáz, gőz, légkondicionálás VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH növekedése okozta, aminek nagyobb részét az alsóbbrendű útvonalak, egyéb útépítések és autópálya építések jelentették. Ezenkívül az ágazatban jelen­tős járműbeszerzés is történt. Az építési beruházások 5,8, a gép- és berendezés-beruházá­sok 2,4 százalékkal bővültek. Számottevően, 79,3 százalék­kal emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgaz­dálkodás területén, a víztisztí­tási és csatornázási projektek eredményeképpen. 2013 első félévében 1659 mil­liárd forintot költöttek beruhá­zásra, összehasonlító áron 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. ■ VG Felemás kép A feldolgozóipar beruházá­sai 0,5 százalékkal maradtak el 2012 második negyedévitől. Az első negyedévben kezdődött mérséklődés közel három évig tartó bővülést követ. JELENTŐSEN visszaestek a be­ruházások a gyógyszeriparban és a járműgyártásban, de nőt­tek a gumi, műanyag, nem fém ásványi termék, illetve a gép, gépi berendezések gyártása te­rületén. 24,8százalékos volta visszaesés az energetikai ága­zatokban. Az ingatlanügyletek beruházásainak volumene 8,2 százalékkal csökkent az egy év­vel korábbihoz képest. t

Next

/
Thumbnails
Contents