Új Néplap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-28 / 227. szám

6 GAZDASAG 2013. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT Tolódik a kompenzáció önkormányzatok Az önrész kifizetéséhez kaphatnak állami támogatást Sok település kénytelen volt hitelt felvenni, hogy az uniós beruházásokhoz ki tudják fizetni az önrészt. A nem eladósodottaknak ezt az állam fizetheti ki Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) 1%) Ft ANY 531 3,3 8 DANUBIUS 4180 1,57 9 SYNERGON 327 1,23 3 CIGPANNONIA 190 1,06 78 OTP 4356 0,6 2388 Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft MTELEKOM 307-1,6 427 MÓL 15860-1,24 1473 PANNERGY 295-0,67 7 APPENINN 204-0,48 4 RICHTER 3840-0,25 1115 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.27.) Dátum Új élsz ár (Ft) Malmi búza 2013. dec. 45900 Malmi búza index 2013. dec. 45900 Takarmánybúza 2013. dec. 45000 Takarmánykukorica 2013. nw. 40500 TakMorica index 2013. nov. 40500 Takarmányárpa 2013. dec. 47 000 Olajnapraforgó 2013.0kl 86000 Olajnapraforgó index 2013. oki 86000 Repce 2014. márc. 109000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. szeptember 27-én: £ C/Ft 298,35-1,25 Ft Í 5/Ft 220,34-1,69 Ft £ CHF/Ft 243,57-0,51 Ft M/S 1,3541 0,0052 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 09.27.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 290,61 308,59 CIB Bank 287,65 311,63 Citibank 287,43 311,39 Erste Bank 291,24 308,02 FHB Bank 291,01 308,39 K&H Bank 291,21 307,99 MKB Bank 290,51 308,49 OTP Bank 291,16 307,94 Raiffeisen Bank 290,39 308,35 Még mindig nem történt döntés arról a kompenzáció­ról, amelyet a nem eladóso­dott települések kapnának az adósságkonszolidáció után. Valószínű, hogy az uni­ós fejlesztésekre pályázva, az önrészhez kaphatnak je­lentős támogatást. Éber. Sándor A kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy az adósság­konszolidációban részt nem vett települések milyen továb­bi támogatási forrásban része­sülhetnek 2014-től - közölte lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az 1997 tele­pülést és 10 többcélú kistér­ségi társulást érintő, 690,3 milliárd forintra rúgó állami adósságátvállalásban mintegy 1200 olyan önkormányzat volt, amely nem vett részt az adós­ságátvállalásban. A Belügy­minisztérium önkormányzato­kért felelős államtitkára, Tállai András korábban lapunknak elmondta, hogy ebből mintegy 850 olyan 100 fő alatti település van, amely mérete miatt hitelt sem tudott felvenni. így náluk fel sem merülhetett az eladóso­dottság mértéke. Az 5000 és 50 ezer lélekszámú városok közül mindössze 27 olyan volt, amely nem adósodott el. Ezek közül a települések közül jó pár olyan volt, amely vesztesnek érezte magát (volt olyan polgármes­ter, aki lúzerséget említett), mivel felelősen gazdálkodtak, míg más városvezetők akár fe­lesleges adósságokba is verték magukat, hogy sikerrel szere­pelhessenek az önkormányati választásokon. A Hajdú-Bihar megyei Polgár polgármestere azt kifogásolta például, hogy a jól gazdálko­dó önkormányzatok vezetőit balfékekeknek tartják, pedig ők a felelőtlenekkel ellentét­ben felvállalták a nehéz dönté­seket. Polgár József elmondta, hogy elbocsátásokat is kellett tenniük miután racionalizál­ták a gazdálkodásukat, míg az A parlament a héten megsza­vazta a 2013. évi évi büdzsé mó­dosítását: nem lesz az idén to­vábbi adósságkonszolidáció az önkormányzatoknál. A tervezet­ben ezt Varga Mihály nemzet- gazdasági miniszter nevezte szükségtelennek és indokolat­lannak, mivel eltérő finanszíro­zási helyzetet eredményezne az egyes önkormányzatok között. Korábban Lázár János Minisz­eladósodott települések siker- propagandaként tálalták azt, hogy új forrásokat szereztek az adósságátvállalással. A polgár- mester szerint az eladósodott­ság főleg 300 ötezer fő feletti településnél volt gond (ott ahol egyébként az adóbevételek dön­tő többsége is befolyik). Az úgymond jól gazdálkodó települések kompenzációja már jó ideje húzódik. Tállai András azt közölte, hogy számukra kü­lön, fejlesztésre vonatkozó pá­lyázatokat szeretnének kiírni, így vagy önrész nélkül, vagy csökkentett önrész nélkül pá­lyázhatnának fejlesztésekre. Hasonló elképzeléssel ért egyet az önrészek kapcsán a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖ- OSZ) elnöke is. Schmidt Jenő la­terelnökséget vezető államtitkár vetette fel, a konszolidáció után még meglévő mintegy 450 milli­árd forintos adósságállományt is átvállalhatná az állam. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke lapunknak azt mondta, nem tartja szükségesnek a további átvállalásokat, de szerinte ez még nem eldöntött tény, a jövő évi költségvetésben még felbuk­kanhat majd egy ilyen összeg. púnknak elmondta, hogy akik nem vettek fel hiteleket például fejlesztéseikhez, 100 százalé­kos támogatást kaphatnának a kormányzattól. Szerinte abban viszont nem reménykedhetnek, hogy kiszámolnak számukra valami egy főre eső kompenzá­ciót és azt majd megkapják egy összegben a települések, mivel ez már direkt támogatásnak minősülne. A nemzetgazdasági tárca kö­zölte lapunkkal, hogy a Belügy­minisztérium kezelésében lévő EU Önerő Alap révén az uni­ós fejlesztésekhez nyújtottak önerő támogatást. Itt kiemelt támogatásban részesültek az adósságkonszolidációban nem részesülő települések. Egyéb­ként ezt az alapot a héten emel­te meg még 20 milliárd forint­tal 30 milliárdról a parlament az idei költségvetés módosítá­sakor. Ezenkívül idén az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támo­gatás előirányzatból mintegy 700 millió forint értékben csak azok az önkormányzatok kap­tak támogatást, amelyek nem voltak érintettek az adósságát­vállalásban. Az összeget a kö­telező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejleszté­sére, utánpótlására, valamint sportcélú és közbiztonságot nö­velő fejlesztésekre költhették. JÓ TANÁCS Hibás volt, blokk nélkül is kicserélték SELEJT Olvasónk azték stílusú karkötőt vásárolt az egyik már­kás turkálóban. Az ékszer két hónap múlva szétesett. A blok­kot a hölgy elveszítette, de a minőséghibás darabot kész­ségesen visszavették. a vásárlási bizonylat a fo­gyasztóvédelmi törvény sze­rint szükséges a szavatossá­gi jog érvényesítéséhez, azaz a termék cseréjéhez, illetve árának visszafizetéséhez. A blokk ugyanis, mint több­ször megírtuk, egyfajta do­kumentum: bizonyítja, hogy az árut az adott helyen és időpontban vásárolták. Olva­sónk először nem is akarta visszavinni a karkötőt, mert nem hitte, hogy kicserélik. Valahol azonban azt a ta­nácsot kapta, próbálja meg, hátha sikerrel jár. az eset márkás termékek­nél valóban előfordulhat. A ruhadarabban, illetve ki­egészítőben ugyanis benne van a márkajelzés, amiből a gyártó cég munkatársa tud­hatja, azt valóban náluk vá­sárolták. Vagy ráismernek a saját, egyedi tervezésű termékükre. Az üzletnek ráadásul olyan számító- gépes adatbázisa van, amelyben az eladó meg tudta keresni, hogy az adott cikkszámú darabot mikor vásárolták. ILYEN HELYZETBEN, azaz, ha hiányzik a dokumentáció, a bizonylat, a kereskedő való­ban nem köteles kicserélni az árut. Az illető cég gesz­tusa kifejezetten vásárlóba­rát - nyilván üzletpolitikai okok vezérlik őket. Nem tenne jót a hírnevüknek, ha elterjedne róluk, hogy olyan terméket árulnak, amely jó­val a szavatossági idő lejárta előtt tönkremegy. így viszont a vásárló szíve­sen visszamegy hozzájuk máskor is, sőt, panasz he­lyett elmesélheti ismerő­seinek, milyen elégedett az üzlettel. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Mi lesz a jövő évi büdzsében? Több és olcsóbb lett idén a kalászos gabona termés Jelentősen nőttek a hozamok a tavalyi évhez képest, csökkenő vetésterület mellett is többet arattak az idén Idén 25 százalékkal több ka­lászos gabona termett, mint tavaly, összesen hétmillió ton­na. Az őszi vetésű kalászosok termésátlaga jelentősen meg­haladta az előző év adatait - de­rül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett előzetes adatokból. A búza több mint 5,1 millió tonnás termés- mennyisége 28 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és hosszabb időszak összehasonlí­tásában is jónak számít: 17 szá­zalékkal haladja meg az elmúlt öt év átlagát. Búzából idén az egy évvel korábbinál 2 száza­lékkal nagyobb területről 1,09 millió hektárról takarítottak be termést. Rozsot ebben az évben 35 ezer hektáron, a tavalyinál 2 száza­lékkal kisebb területen termel­tek, a 105 ezer tonnás termés azonban így is 34 százalékkal több mint a tavalyi. Az egyik leg­fontosabb takarmánynövényből, az árpából az előző évinél 10 szá­zalékkal több termést takarítot­tak be, összesen 1,1 millió ton­nát. A tavaszi vetések területe elmaradt a tervezettől. 2013-ban 117 ezer hektárról takarítottak be tritikálét, ami 5 százalékkal meghaladta az előző évit. A le­aratott termés mennyisége 482 ezer tonna volt, ami 40 százalék­kal több az előző évinél a termés­átlag 33 százalékos növekedésé­nek eredményeképp. •O E- C u. A több terméshez jóval alacsonyabb árak társulnak A nagyobb mennyiségekhez csökkenő árak társulnak. Az elmúlt hónapokban a világ­piacon és Magyarországon egy­aránt látványosan zuhantak a gabonaárak. Míg tavaly 60-70 ezer forint között mozgott a ka­lászos gabonák tonnánkénti ára, a mai árak az árpa eseté­ben 40-42 ezer forintról szól­nak tonnánként, és a búza ese­tében is minőségtől függően 42 és 45 ezer forint között mozog­nak az ajánlatok. Az árzuhanás nem csak a kalászos gabonákra érvényes, hasonló árcsökkenés figyelhető meg a későbbi beta- karítású napraforgó esetében is. Míg a napraforgó még az idei év elején is 130 ezer forintba került tonnánként, ez ma már 100 ezer körül van, sőt, inkább már kilencessel kezdődik az olajos növény ára. Az árcsökkenés révén a növénytermesztők nyeresé­ge nulla közeli lehet, azokon a területeken, ahol nem volt jó termésátlag, akár veszteséges is lehet az idei év. A gabonafé­lék, a takarmány-alapanyagok piacán megfigyelhető általános árcsökkenés azonban egészen biztosan jó hatással lesz a ha­zai állattenyésztőkre, és ezen keresztül a húsiparra is, amely némi előnyhöz juthat. A barom­fiipar területén akár bővülés is elképzelhető a következő hóna­pokban. ■ B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents