Új Néplap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-26 / 225. szám

2 2013. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK döntés Tovább bővült a hun- garikumok köre a napokban. A Hungarikum Bizottság a csa­bai kolbász, a hízott libából elő­állított termékek és a tokaji aszú mellett a Szolnokon gyártott Béres-cseppet is beválasztotta a kiemelt termékek körébe. A hungarikumok gyűjteménye jelenleg húsz tagot számlál.- Mindenképpen megtisztelő bekerülni ebbe a körbe, hiszen a Béres-csepp lett az első gyógy­szerkészítmény, amely felvételt nyert a Hungarikumok Gyűj­teményébe - hangsúlyozta dr. Béres József a Béres Gyógyszer- gyár Zrt. elnöke. - A hungariku­mok azok, amelyek a magyarság „csúcstermékeinek” számíta­nak, ezek azok, amelyekről világszerte ismernek bennüket. Ennek a színvonalnak természe­tesen nem könnyű megfelelni, a minőségre mindenkor fokozot­tan kell figyelnünk. Béres József hangsúlyozta, a döntés komoly elismerés, s fontos lépcsőfok a Béres-csepp történetében. Az idősebb Béres József által megálmodott gyógy- készítvény több mint 40 éves múltra tekint vissza, 1978-ban került kereskedelmi forgalomba és 2000-ben törzskönyvezték gyógyszerként. ■ Elindult a Kkvház r>M 2'*,.) flflßV vetélki lezajlott a Kkv-ház Össze­fogás Vetélkedő 2013 Magyar- ország első fordulója tegnap Szolnokon. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a megyei ön- kormányzatok támogatásával zajló verseny a kisvállalatok informálását és kapcsolataik bővítését jelölte meg végső cél­jaként. A programhoz bármely kis­vállalat kapcsolódhat a saját megyéjében. A megméretésre minden megye csapatot állít ki, a vetélkedő három for­dulóból áll. Első feladatként bemutatkozó anyagot kellett készíteni, a tegnapi első fordu­lóban pedig az interneten ér­kezett három kérdés, amelyek megválaszolására 24 óra állt a csapatok rendelkezésre. ■ Gyorshajtás, szabálytalan előzés, elsőbbség meg nem adása - továbbra is ezek a legfőbb baleseti okok a me­gyében - derült ki a közel­múltban elkészült, első fél­évet értékelő statisztikából. Az eredmény egyértelmű, romlik a közlekedési morál, közel nyolc százalékkal több személy sérült meg bal­esetekben, az elmúlt évhez képest. Munkatársunktól- A megyében 2013. első félévé­ben a balesetek többségét a sze­mélygépkocsi-vezetők okozták- foglalta össze az eredménye­ket Dávid Mónika, a megyei bal­eset-megelőzési bizottság titká­ra. - A személygépkocsi-vezetők 154 esetben, a kerékpárosok 57, míg a tehergépkocsi-vezetők 34 esetben voltak felelősek. Közel nyolc százalékkal nőtt a szemé­lyi sérüléses balesetek száma, az idei év első felében össze­sen 291 ilyen esetet regisztrált a rendőrség, míg az előző év ugyanezen időszakában csupán 268-at. Mindez 7,9 százalékos emelkedést jelent. Ha a baleseti okokat vizsgáljuk, akkor szem­betűnő, hogy a 291 esetből 107 alkalommal a gyorshajtás ne­vezhető meg okként. Ezt követi az elsőbbségi jog ipeg pem adá­sa 61 esetben, míg a harmadik helyen a kanyarodási szabályta­lanságok állnak, összesen negy­venkilencszer állapították meg a szakértők, mint kiváltó okot- tette hozzá. Az ittas vezetők továbbra is jelentős baleseti tényezőt jelen­tenek a megye útjain. A szemé­lyi sérüléses balesetek 12 szá­zaléka az okozó ittas állapota miatt következett be. A 2013-as Dávid Mónika (képünkön) szerint az idei statisztikák azt mutatják, hogy nőtt a közlekedési balesetek száma. A legfőbb baleseti ok a gyorshajtás. adatok alapján ez összesen 35 esetet jelent, amely során egy ember életét vesztette, 8 esetben súlyos, 26 esetben könnyű sérü­lést szenvedtek.- Az idei esztendő egy sú­lyos balesettel kezdődött - folytatta Dávid Mónika. - Em­lékezzünk vissza a karcagi tragédiára, $hp} egyetlen eset során öten vesztették életü­ket. Ha a halálos kimenetelű tragédiákat vizsgáljuk, itt is emelkedés figyelhető meg. Az idén eddig összesen 13 halálos baleset történt, amelyek során tizenkilencen soha többé nem térhettek haza szeretteik közé - ez 2012-ben 12 volt. Tizen- egy gépkocsivezető, hét utas és egy gyalogos esett áldozatá­ul karambolnak. Ez az összes közúti közlekedési baleset 4,5 százalékát jelenti. A legtöbb a Jászberényi és a Karcagi Rend­őrkapitányság illetékességi te­rületén történt. Az előző évek­hez képest gyalogos-átkelőhe­lyen, illetve vasúti átjáróban nem volt halálos kimenetelű baleset - mondta. ia /tbpli ÍUiUblb.... .... ■ Az idei esztendő ágy nagyon súlyos, „ emlékezetes balesettel kezdődött. Mindezeket az adatokat rész­letesebben áttekintve meg­állapítható, hogy a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében 2013. el­ső félévében történt 291 baleset közül 87 történt főútvonalon, eb­ből 29 eset a 4-es számú főúton. A halálútként emlegetett négyes főúton igen jelentős a külföldi autók forgalma. Azon­ban a rendőrség az elmúlt hó­napokban több különleges akciót is szervezett, amely egyértelműen az átutazó for­galomra fókuszált. Ennek ke­retében a nyár végén román repdőrök teljesítették szolga­latot a főúton, segítve magyar kollégáikat román. autósok ellenőrzése során. Nem sza­bad megfeledkezni arról a kez­deményezésről sem, amelyet azok a rendőr-főkapitányságok kezdeményeztek, amelyeket átszel a négyes. Ehhez csat­lakozott Bihor megyei is. Ez a program véget ért júniusban, illetve más formában tovább folytatódik. Az eredmények Halálos balesetek számának alakulása (darab) ESI Egyre kevesebb a kerékpáros-baleset a megyében kézzel foghatóak, hiszen csök­kent azoknak a baleseteknek a száma, amely a külföldiekhez, illetve a tranzit forgalomhoz köthetőek.- Külföldi állampolgár 12 al­kalommal okozott közlekedési balesetet 2013. január 1-je és 2013. június 30. között. Négy esetben,, ^személygépkipcsi, 4 esetben tehergépkocsi, 3 eset­ben vontató, 1 esetijén pót­kocsis tehergépkocsi jelölhető meg okozóként - fejtette ki Dá­vid Mónika. - A gyalogos átke­lőhelyeken történt baleseteket vizsgálva, 2013. első félévében, kijelölt gyalogos-átkelőhelyen 8 baleset történt, ebből 4 Szol­nok belterületén. Gyermekek 9 esetben voltak baleset okozói, 7 esetben baleset részesei, 13 esetben utasként szenvedtek sérülést. A vizsgált időszakban 1 halálos kimenetelű gyermek­baleset történt. 2009 2011 2012 18 2013. VI. hó 13 FORRÁS: KSH- a személyi sérüléssel járó köz­lekedési baleset közül átlago­san minden ötödik okozója volt kerékpáros - foglalata össze a tapasztalatokat Dávid Mónika őrnagy. - Ha a biciklisekre fó­kuszálunk, akkor elmondható, hogy megközelítőleg fele-fele arányban vannak jelen, mint okozó, és mint sértett. Az előző évekhez viszonyítva javulás ta­pasztalható az ittasan kereke- zők számát tekintve, ugyanis az ellenőrzések és balesetek során kiderült, annak ellenére, hogy a törvény megengedő, keveseb­ben fogyasztottak alkoholt. Azokon a területeket, ahol nagy a kerékpáros forgalom, szintén megfigyelhető, hogy kö­rültekintőbben közlekednek az emberek; jelentős a javulás, amelyhez az is hozzájárul, hogy a reggeli forgalomban je­len vannak a rendőrök az isko­láknál. Emellett a rendszeres oktatások, előadások is előse­gítik azt, hogy a gyerekek job­ban odafigyeljenek a közleke­dés szabályaira - mondta. M I Ön szerint hogyan lehet keve­sebb közlekedési baleset? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A Béres-csepp is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe Romlott a közlekedési statisztika közlekedés Az előző évhez képest több baleset történt a megye közútjain SZEMÉLYI HÍREK Elismerték Juhászné Zsákai Katalin munkáját „BONIS BONA- A nemzet te­hetségeiért” díjban része­sült a szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola pedagógusa, Juhászné Zsá­kai Katalin tanárnő. Díjat kapott Kádas Antal agrármérnök „TÚRKEVE VÁRO­SÁÉRT” díjat ka­pott Kádas Antal agrármérnök. Az őelgondolá- sai alapján épült meg a juhtelep, 2001-től a Ma­gyar Juhtenyésztő Szövetségnél dolgozik régióvezetőként. 1999- től a Kevi Juhászfesztivál szak­mai programját szervezi. Emlékérmet kapott Varjú Mátyás A KARCAG Városi Önkormányzat Képviselő-tes- tülete Varjú Mátyás kovács­mesternek több évtizedes szakmai munkás­ságáért, a hagyományápo­lásáért, az értéket teremtő tevékenységéért a közelmúlt­ban Karcagért Emlékérmet adományozott. A díjat Dobos László polgármester adta át. Nincs miből félretenni a diplomára kutatás Az egyetemi tanulás nem lesz olcsó mulatság a jövőben sem Annak ellenére nem spórol a szülők többsége a gyerek diplomájára, hogy mindenki pontosan tudja: egy-két- millió forint alatt nem úszható meg az oklevél megszerzése - ez derült ki egy, a napokban közzétett friss kutatás eredményeiből. A felmérésben összesen ti­zenkétezer embert kérdeztek meg. Az úgynevezett „Diploma- persely-kutatás” eredményei szerint a szülők 86 százaléka számára fontos, hogy gyer­meke diplomát szerezzen, ám mindössze 16 százalékuk tett már félre pénzt erre a célra. A szülők ugyanakkor többé- kevésbé jól mérik fel a felső- oktatási tanulmányokkal kap­csolatos jövőbeni kiadásaikat: a válaszadók 43 százalék 2 millió forintnál is többre be­csüli egy átlagos diploma árát, 33 százalékuk pedig 1 és 2 millió forint közé teszi ezt az összeget. Vagyis lényegében mindenki tisztában van a vár­ható kiadásokkal - ám kifeje­zetten erre a célra csupán a megkérdezettek kis százaléka tesz félre. A válaszadók több mint fele (ötvenhat százalé­ka) azt mondta, hogy fogalma sincs, hogy miként segíti majd a gyerek továbbtanulását. Érdekesség, hogy a megkér­dezettek tizenhárom százalé­ka úgy nyilatkozott, hogy egy­általán nem tervezi támogatni gyermeke diplomaszerzését: ők abban bíznak, hogy gyermekük a tanulmányai alatt valami­képpen önfenntartó lesz, vagy egy év kihagyással, s esetleg külföldi munkával megterem­ti magának a továbbtanulása alapjait. A válaszadók csupán öt százaléka bízik abban, hogy pusztán a diákhitelből megúsz­ható a finanszírozás. A többség, vagyis a válaszadók 51 százalé­ka szerint egészen kisgyermek- kortól havonta több mint 10 ezer forintot kellene már most félretenni erre a célra - a prob­lémát „csak” az jelenti, hogy a családok többségének még eny- nyi spórolás sem fér bele. ■ Fülöp Z. Utazás, albérlet A KÉTMILLIÓS végösszeg termé­szetesen csak becslés - tény ugyanakkor, hogy valószínűleg nem áll messze a valóságtól. Az egyetemi évek egyik legjelentő­sebb kiadása a költségtérítés, en­nek mértékét azonban lehetetlen megbecsülni, hiszen lehet fél­évenként százezer forint, de akár másfél millió is. Ezenfelül, ha nem szülővárosunk felsőoktatási intézményét választjuk, kell fizet­ni az utazásért, majd a kollégiu­mért vagy éppen az albérletért. Sok pénz megy el könyvekre, va­lamint az esetleges pótvizsgadí­jakra - egyszóval a becslés tág határok között mozog.

Next

/
Thumbnails
Contents