Új Néplap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-21 / 221. szám

2013. SZEPTEMBER 21, SZOMBAT 3 MEGYEI TÜKÖR lll|| |j1| |l ||l, I |f| Világbajnok Túrkevéről siker Juhász József imakönyvet tart magánál kabalaként Juhász József a Horvátországban nyert világbajnoki érmekkel, oklevelekkel Feladásra kényszerítik az ellenfelet HÍREK Korszerűsítenék a dobapusztai faházat A BESENYSZÖG-DOBAPUSZTÁN található előre gyártott ele­mes faház belső felújítása érdekében pályázatot nyúj­tott be egy helyi alapítvány. Az igényelt támogatás ősz- szege közel ötmillió forint. Nyertes pályázat esetén jelentős munkálatokat ter­veznek. Hiszen az elkép­zelések szerint sor kerül többek között a környezeti nevelésre alkalmas faház elektromos hálózatának korszerűsítésére, szociá­lis helyiség kialakítására, gépészeti rendszer kiépíté­sére, burkolásra, valamint eszközbeszerzésre is. ■ B. B. Takarmányt loptak egy cég telephelyerői A mezőtúri Rendőrkapi­tányság nyomozást rendelt el lopás vétség elkövetésé­nek megalapozott gyanúja miatt két túrkevei lakos ellen. A jelenleg rendelke­zésre álló adatok szerint a negyvenhat éves férfi és a huszonkilenc esztendős társa szerdán a délutáni órákban egy túrkevei cég telephelyén, az egyik rak­tározásra használt sertés­ólból eltulajdonított több zsák takarmányt. A rend­őrök a beszerzett adatok és információk alapján a rendőrőrsre előállították a két személyt, akiket gya­núsítottként hallgattak ki, tájékoztatta lapunkat a minapi esetről a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Rend­őr-főkapitányság. ■ Elkészült a „vízöntő nő” című festmény elkészült az a kültéri fest­mény Rákócziújfalun, mely a helyi artézi kút oldalát díszíti. A kutat az önkor­mányzat nemrégen újította fel, majd ezek után megkér­te az egyik közmunkást, díszítse különleges alkotás­sal annak falát. Szendrei Anita egyébként az elmúlt időszakban már bizonyítot­ta tehetségét: ő festette fel például a művelődési ház oldalára II. Rákóczi Feren­cet lován. A fiatal nő három hétig dolgozott a „vízöntő nő” című képen. ■ J. ZS. Évekkel ezelőtt eltanácsolta a fociedzésekről a túrkevei kisfiút trénere, és más sport­ágat javasolt neki. Az élet utóbb az edzőt igazolta: a túrkevei Juhász József, ka­balaként maga mellett tud­va egy idős nénitől kapott imakönyvet is, háromszoros világbajnokként tért haza Horvátországból. Békési Brigitta- Nagyon örültem a jó helyezés­nek, hiszen ez volt az utolsó na­gyobb verseny, amin indultam- számolt be szerényen a túrkevei Juhász József a Horvátországban rendezett világbajnokságról, ahol grappling, MMA és pankration kategóriában is aranyérmet szer­zett a közelmúltban. A fiatalem­ber Senior A kategóriában, 62 ki­logrammos súlycsoportban reme­kelt. - Úgy mentem ki a verseny­re, hogy beleadok mindent. Eddig ugyanis mindig lecsúsztam az első helyről a vb-ken, mert vagy sérülten mentem ki vagy pedig egy-egy pont hiányzott az első he­lyezéshez - számolt be. A most harmincnyolc éves fia­talember elmondta: nem birkó­zóként kezdte sportpályafutását. Mivel emlékei szerint nem tar­tozott a nyugodt gyerekek közé, szülei elsőként futballedzésre vitték le. Ezt a sportot azonban József csak alig pár napig űzte.- Kicsit elszomorodtam, ami­kor eltanácsoltak kis idő után az edzésről - mondta most már mosolyogva József. - Nem tartot­tam be ugyanis a szabályokat, és bár rúgtam gólt, nem passzoltam * senkinek. így kerültem Kiss Kál- 1 mán birkózóedzőhöz. Vékonyka | gyerek voltam, ötödikes korom­ban alig 29 kilósán indultam az első versenyemen. Soha nem kezdeményeztem verekedést, de neki mentem a nagyobbaknak is, ha bántottak. így utólag úgy tűnik jól jártam, hogy a fociedző más sportágat ajánlott számom­ra - jegyezte meg. Mint a legtöbb versenyzőnek, Józsinak is van kabalája, melyet magával visz a versenyekre.- Egy idős nénitől kaptam egy imakönyvet, amit azóta mindig magammal hordok a versenyek­re - árulta el Józsi. - Bár már szétrongyolódott, nem maradhat a grappling egy teljesen új küz­dősport, elnevezése az angol ’grapple’ (dulakodik) szóból szár­mazik A grappling - leegyszerű­sítve - olyan birkózás, cselgáncs és egyéb földharc technikákból álló küzdősport, amelyben a ver­senyző az ellenfél eldobását vagy egyéb módon való földre vitelét követően földharcban, a szőnye­gen, speciális fogásokkal, első­sorban fojtások, kar- és lábkul­csok révén a harc feladására kényszeríti az ellenfelet. Ezt el­érheti úgynevezett fojtásfogással is. Az MMA (Mixed Martial Arts), más néven kevert harcművésze­tek, mely vegyíti a tradicionális, illetve az „újabb" küzdősporto­kat. itthon. Mindig az utazótáskám­ban tartom, ezt nézem meg lege­lőször, kétszer is, nehogy itthon maradjon. Erőt ad, kell, hogy ná­lam legyen. Utána nézem meg az útlevelemet és egyéb irataimat. Ez a legutóbbi világbajnokságon is így volt-mondta. A túrkevei fiatalember azon­ban nem csak az imakönyvből merít erőt, hanem ő maga is min­dent megtesz annak érdekében, hogy eredményesen szerepeljen a versenyeken. Legutóbb példá­ul, hogy elérje versenysúlyát, a napos időben fekete fóliából sát­rat állított fel az udvaron. Mint mondta, ahogyan az szívta ma­gába a meleget, jócskán lehetett alatta izzadni.- A barátom, Szarka Imre bir­kózó válogatott sporttárs sokat segített a felkészülésben, köszö­nöm neki - folytatta. - Igazán az orosz, azerbajdzsáni, kazah versenyzőktől tartottam. Ők na­gyon szívósak, erőszakosak a szőnyegen. Én is ilyen vagyok: csak nyerni, nyerni mindenáron. Amíg nem likvidálnak teljesen vagy nem ájulok el, nem adom fel. Ha édesapám még élne, bol­dog lenne biztosan. Apu nagyon jó bokszoló volt. Engem is min­dig elkísért versenyekre, otthon is elküldött futni. Anyukám vi­szont nem szívesen nézte, aho­gyan verekszem, a feleségemet pedig babonából nem viszem. Ugyanis két versenyre kísért el, mind a kettőn ki is kaptam - mondta. - Örülök, hogy ilyen eredménnyel sikerült befejez­nem a versenyzést. Harmincnyolc éves vagyok, szeretnék most már edzősködni, többet lenni a családdal, és élni a hétköznapi emberek életét. Túr- kevén és mostmár Kétpón is tar­tok edzéseket, és tervezem, hogy Fegyvemekre is átjárok majd. Sokan félnek ettől a sporttól, pe­dig nem veszélyesebb, mint bár­melyik másik. Mindenhol előfor­dulhatnak sérülések. A túrkevei birkózó ovis csoportban például most több a kislány, mint a fiú. Bár most még előfordul, hogy „el­törik a mécses”, amikor a kicsik észreveszik, hogy szüleik az edzés időtartamára itt hagyják őket, én hiszem, hogy előnyük­re válik ez a sport. Önkontroll­ra, kitartásra nevelem őket, és ennek úgy gondolom, az élet minden területén hasznát ve­szik majd - mondta. ■«Ml.» Fogadj örökbe egyetemistát! SZOKATLAN FELHÍVÁST tettek közzé a minap Spanyolor­szágban: nem újszülöttek, árva csecsemők, párás szemű kisgyermekek, hanem egye­temisták örökbefogadására buzdítanak az ottani egyete­mek. Nem, nem kell kosztot és kvártélyt adni a diákok­nak, elég, ha „csak” anyagilag támogatják őket a távolból a „pótszülők”. Az ötlet akkor fogant meg, amikor az okta­tási intézmények azt tapasz­talták, sok hallgatójuk nem tudja folytatni tanulmányait az emelkedő tandíjak és a csökkenő állami támogatás miatt. Az örökbefogadás te­hát nem „igazi”, ráadásul az adakozni és örökbe fogadni vágyók nem is kapnak cseré­be semmit. Ennek ellenére az egyetemek abban reményked­nek, hogy így is lesz foganatja felhívásuknak, és fontolóra vették, hogy jótékonysági pénzalapokat is teremtsenek. úgytűnik tehát, egyre fur­csább ötletekre van szükség ahhoz, hogy valamilyen mó­don meg lehessen szólítani azt a réteget, mely hajlandó segítséget nyújtani. Végül is igazuk van: ha már világszer­te bevált az állatok, köztéri szobrok, sírok és műalkotások örökbe fogadása, miért ne le= hetne embereket adni-venni, örökbe fogadni? Bár elsőre bizarmak tűnik a kezdemé­nyezés, talán működik majd. Egy ideig. Mert valószínűleg mindez csak tűzoltás, hiszen egyetlen akció nem pótolhatja a mindent átfogó társadalmi szoüdaritást. Ezzel pedig nagy bajban vagyunk, nem csak Spanyolországban, hanem egész Európában. A nagyará­nyú munkanélküliség, ami pont Hispániában az egyik legijesztőbb méretű, emberek tömegében keltheti a felesle­gesség érzését. Nekik pedig nem a diplomás állástalanok számát is szaporító tanulás támogatása a fő gondjuk, hanem az, hogy egyáltalán szükség van-e rájuk a körü­löttük levő világnak. Több százan búcsúztatták el az atyát ravatalozás A mise után a helyiek sorfala között vitték ki a templomból a koporsót Több százan vettek részt piros és fehér virágaikkal tegnap dél­előtt azon a ceremónián, melyen a meggyilkolt Szarvas András cibakházi plébánostól búcsúz­tak el. A miseáldozatot a helyi templomban tartották, a nógrá­di születésű atyának kifejezett kérése volt, hogy amennyiben életét veszti, a környéken élők is el tudjanak tőle búcsúzni. A megemlékezésen csaknem száz paptárs vett részt. A részvétet nyilvánítók közül sokan nem fértek be Isten házába, ők a templom előtt várakoztak.- Mivel paptemetésről van szó, így az atya koporsójára Ci­bakháza lobogója mellé Szarvas András miseruháját, stóláját is leterítették, és a kelyhét is rá­helyezték - mondta az egyik résztvevő, Kövesdy Zsolt, Kun- szentmárton plébánosa. - A vörös stóla a véráldozatra utalt - magyarázta. A szentmisén Hegyes Zoltán polgármester András atya örök­ségére emlékezett. Elmondta, hogy bár nem volt mit elrabol­ni a plébánostól, hiszen vég­telenül szerény körülmények között élt, a szellemi öröksége mégis a világon a legnagyobb. S bár a lakosok közül többen javasolták, hogy nevezzenek el közterületet Szarvas András­ról, ő azt a javasolja, gyűjtsék össze az atya írásait, és tegyék közkinccsé. Dr. Beer Miklós megyés püs­pök szerint a bosszút minden­képpen el kell kerülni, egy kö­zösséget csak a békével lehet egyben tartani. Máthé György esperes-plébános a cibakiak- nak külön köszönetét mondott a tragédia után tapasztalt ösz- szefogásért, a szertartás meg­szervezéséért, a rendőrségnek pedig a gyanúsított rendkívül gyors kézre kerítéséért. Varga Tamás kántor öt község kato­likus közössége nevében bú­csúztatta el az elhunytat, meg­említve, hogy a plébános élete, munkája mindenki számára példakép lehet. András atya koporsóját az egyházi, önkormányzati képvi­selők és a lakosok sorfala között kísérték addig az autóig, mely szülőfalujába, Nógrádba vitte, ahol tegnap délután öt órakor helyezték végső nyugalomba, szülei sírjába. Szarvas Andrást, Cibakháza díszpolgárát szeptember 11-én gyilkolták meg, holttestére a plébánia pincéjében találtak rá. A rendőrség alig 48 óra leforgá­sa alatt találta meg a feltétele­zett elkövetőt, egy a 19 eszten­dős fiatalembert. „Életem a Tiszazug, itt szeret­nék majd meghalni is” - emlí­tette egyszer a plébános kánto­rának. Talán nem is gondolta, hogy ez milyen hamar bekövet­kezik... ■ J. ZS. Üzenetek a lufikban. A Szolnoki II.Rákóczi Ferenc Általános Iskola idén ünnepli 145. évfordulóját. A tegnap rendezett iskolai napon reggel a gye­rekek osztályonként 7, összesen 145 lufit engedtek a magasba, amelyek képeslapot és a jövőbeni diákoknak szánt üzeneteket vittek magukkal.

Next

/
Thumbnails
Contents