Új Néplap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-16 / 216. szám
6 BELFÖLD - KÜLFÖLD 2013. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ Célegyenesben a fúzió szakszervezet Az MSZOSZ, az ASZSZ és a SZÉF megállapodhat Magyar Szakszervezetek Szakszervezetek Autonóm SzakszerOrszágos Szövetsége Együttműködési Fóruma vezetek Szövetsége Tagszervezetek száma 34 13 19 Képviselt ágazatok száma 19 5 7 Szeptemberben is kitart a nagy szakszervezetek május elsejei hangulata - az újtól sokan sokat várnak HÍRSÁV Eurostat csökkent a foglalkoztatottság a második negyedévben 0,1 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság a 17 tagországot magába foglaló eurózónában negyedéves összevetésben, miután már az első negyedévben is 0,4 százalékkal apadt a munkában állók száma - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A teljes unió területén nem változott a foglalkoztatottság a második negyedévre, míg az első negyedév során 0,2 százalékot csökkent. 2012. második negyedévhez viszonyítva, éves alapon, 1 százalékkal esett a foglalkoztatottság az eurózónában, és 0,4 százalékkal az EU területén. Az Eurostat becslése szerint 2013 második negyedévben az Európai Unióban 221,8 millió főt foglalkoztattak, közülük 145 milliót az eurózónában. ■ MTI A Bayert is vizsgálni fogják Kínában a Bayer német gyógyszer- ipari vállalatot is elérték a szabálytalanságok után kutató kínai hatóságok, miután már több nyugati és hazai iparági cégnél visszaélésekre, vesztegetésekre utaló nyomokra bukkantak - jelentette a kínai média. A South China Morning Post című hongkongi lap értesülése szerint a Bayerrel trösztellenes vizsgálati szándékkal lépett kapcsolatba az országos ipari és kereskedelmi felügyelet. A német cég szóvivője, Günter Forneck szerint megkeresésük valószínűleg a gyógyszeripart érintő, szélesebb körű nyomozás része. ■ MTI Szerbiában emelkedtek a fogyasztói árak augusztusban 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Szerbiában az előző hónaphoz képest, az éves infláció viszont 7,3 százalékra csökkent a júliusi 8,6 százalékról - áll a Köztársasági Statisztikai Hivatal jelentésében. Augusztusban az üzemanyag, a víz, az áram, a gáz és a lakásköltségek emelkedtek a legjobban, 4,1 százalékkal. ■ MTI Az ágazati struktúra felé mozdulna el a három nagy szakszervezeti konföderáció az egyesülés után, amelynek eredményeképp akár kevesebb tagszervezet is lehet. A fúziótól hatékonyabb munkát, akcióképesebb működést várnak, egyetértés esetén soha nem látott sztrájkok is jöhetnek. Braünmüller Lajos Várhatóan ezen a héten megegyezés születik a legfontosabb kérdésekben a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szak- szervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) közötti tárgyalásokon. A három konföderáció tervezett egyesülését még májusban jelentették be, azóta folyamatos egyeztetések zajlanak a felek közt. „Többször ért minket kritika amiatt, hogy május elsején bejelentettük az egyesülést, sokan ugyanis úgy gondolták, hogy erre az időre már megtörténik mindent. Ez azonban nem ilyen egyszerű, már a bejelentéskor is jeleztük, hogy a két szervezet fúziója idén valósul meg év végéig. Soha nem ígértünk olyat, hogy egy-két hónap alatt lebonyolítjuk az egyesülést” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke lapunknak hozzátette: „tartjuk az ütemtervet.” A három szervezet fúziójának folyamatában ez a hét lesz jelentős, a legtöbb és legfontosabb kérdésben ugyanis várhatóan megállapodás születik a napokban lezajló egyeztetéseken. Pataky leszögezte: nem „szuper-szakszervezet” jön létre, annak ugyanis természetes személyek, munkavállalók a tagjai. A most létrejövő szervezet egy minden eddigieknél nagyobb szakszervezeti konföA most tárgyaló három szak- szervezeti konföderáció egyesülése után a majdani szervezet egy több tucat szakszervezetet összefogó egységes érdekképviselet lenne. Az együttműködés kialakulásával a jelenleg Magyar- országon működő hat szak- szervezeti konföderációból három tagja lenne az új szervezetnek, ráadásul a képderáció, vagyis egy szakszervezeteket összefogó ernyőszervezet lenne. A létrehozandó szervezettől a tagok azt várják, hogy „szolidárisabb és akcióképesebb” lesz. A szolidaritás növekedése gyakorlati szempontból is óriási változásokat hozhat a jövőben. A tervezett egyesüléssel létrejövő szuper-konföderáció a képviselt dolgozók száma, és az érintett ágazatok miatt is a korábbiakhoz képest jóval nagyobb súllyal lenne jelen a munkáltatókkal és a mindenkori kormánnyal folytatandó jövőbeni tárgyalásokon. Bár minden akcióban, így egy esetleges sztrájk esetén minden tagszervezet, sőt, minden dolgozó egyénileg dönthetne a csatlakozásról, egyetértés, viseletét tekintve a három legnagyobb egyesülésről van szó. A kimaradók között lenne a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés - igaz, utóbbival kapcsolatban még nem kizárt a csatlakozás sem. Ha csatlakozik, ha nem, a nagy szervezet tömöríti a legtöbb tagot. egységes fellépés esetén az új szervezeti formában soha nem látott, széleskörű sztrájkok béníthatnák meg az országot. Az egyesülő szakszervezeti konföderációk célja az, hogy középtávon az ágazati szinteken is megismétlődjön az egyesülés folyamata. „Az érintett szövetségeknek több mint hatvan tagszervezete van, a távolabbi víziónk azonban az, hogy olyan szervezeti megoldást találjunk, amelyben kevesebb, de hatékonyabb szakszervezet működik együtt” - mondta el Pataky Péter, aki hozzátette: „az új konföderáció akkor lesz jobb, ha középszinten, azaz szakmai, ágazati szinten növekszik a hatékonyság.” Az új konföderáció tehát nem az eddigi tagszervezeti modellt követné, hanem az ágazati szervezettségű struktúra felé mozdulna el. Ettől a szervezők azt várják, hogy a jövőben az ágazati tárgyalásokon is nagyobb súllyal esne latba a szakszervezeti álláspont, az egyeztetéseken ütőképesebb, akcióképesebb módon léphetne fel mind a munkáltatókkal, mind a kormánnyal szemben egy majdani, akár egy egész ágazatot lefedő képviselet. Az ütőképesség fokozása mellett gyakorlati okai is vannak a fúziónak. KSH: ismét nőtt az ipari termelés júliusban emelkedés A munkanapha- táson túl az élelmiszeripar, a gépgyártás és a járműgyártás eladásainak növekedése miatt 4,8 százalékkal nőtt az ipari termelés júliusban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette pénteken a részletes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanaphatással kiigazított éves növekedés is 2,5 százalékosra gyorsult az előző havi 1,7 százalékos ütemről. Az export - az előző két havi csökkenés után - 7,2 százalékkal nőtt, míg a belföldi eladások - öthavi visszaesés után - 0,9 százalékkal emelkedtek. A feldolgozóipar export- értékesítésének majdnem egyharmadát adó járműgyártás kivitele 14,3 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban több mint egyheted súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene azonban 8,9 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipari termelés csaknem egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása 12,9 százalékkal emelkedett. A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egynyolcadát képviselő élelmiszer, ital és dohány- termék gyártása 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az alág fő hajtóereje a legnagyobb súlyú szakágazat, a 24,5 százalékos bővülést adó egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás volt. Júliusban - idén már másodszor - a feldolgozóipari rangsorban a harmadik helyre csúszott a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, az alág kibocsátása 7,3 százalékkal esett vissza. ■ MTI Az ipari termelés alakulása (éves, százalék) 6....................................................... VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Konföderációk Magyarországon Több uniós k+f pénz hívható majd le innováció A tagországok 20 százalékkal növelik a zöldenergia arányát Lesz-e cafeteria a kollektív szerződésben? „A közelgő Főenergetikusi Szeminárium olyan kérdések tárgyalására készül, amelyek egybeesnek az ország energetikai célkitűzéseivel, és számos ponton kapcsolódnak az innovációhoz” - indokolta lapunknak a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) főosztályvezetője, hogy a NIH miért vállalta el a rendezvény fővédnökségét. Horváth Csaba szerint a megújuló energetika magán a NIH-en belül is kiemelt terület. A 2014-2020-as időszakban az EU Kutatási és Innovációs Keretprogramján belül a III. pillér a Társadalmi kihívások, e területen 35,8 milliárd eu- rónyi támogatás használható fel. A hat szakterületből álló tematika harmadik eleme a biztonságos ,tiszta és hatékony energiaellátást és felhasználást célozza meg. Ilyen célokra a keret 18,2 százaléka, vagyis 6,53 milliárd euró költhető uniós szinten az időszak alatt. A megvalósításhoz vezető út a sokak által ismert, 3x20-as terven keresztül vezet. Eszerint a tagországoknak 2020-ig 20 százalékkal kell javítaniuk az energiahatékonyságukat, 20 százalékra kell mérsékelniük az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését, és ugyanennyire növelniük energia-felhasználásukon belül a zöldenergia arányát. Magyarország - képességeihez és adottságaihoz igazodva - az első két pontban 10-10 százalékos, az utolsóban 14,65 százalékos teljesítést vállalt. „Ennek elérésére elsősorban a bőségben rendelkezésre álló geotermikus energiánk hasznosítására kell törekednünk, de jók a lehetőségeink más zöldenergiákban is. Ez azt is jelenti, hogy e területek k+f-jét is a mostaninál több forráshoz kell juttatnunk” - magyarázta a főosztályvezető. A geotermiával foglalkozó, hazai kutatóintézetek partnerségek kialakításán dolgoznak szlovéniai, szlovákiai és ausztriai kollégáikkal. Az EU 2020 az Innovatív Európa program mentén a tagországok átlagos GDP-arányos KFI (kutatás, fejlesztés, innováció) ráfordítását 3 százalékra kívánja emelni, ez 70 milliárd euró forrásallokációt jelent. ■ VG A GDP arányos KFI-ráfordítások (százalék) USA (2009) Japán (2009) EU (2010) Magyaro. (2012) VG-GRAFIKA FORRÁS: NIH „A kollektív szerződés tervezetében kezdeményezzük, hogy a pedagógusoknak járjon béren kívüli juttatás” - mondta lapunknak Galló Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének vezetője. A tárgyalások múlt héten kezdődtek, szerdán folytatódnak, eddig az érintett szakszervezetek és az állami intézményfenntartó jogászai egyeztettek. Korábban Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: idén nem jár cafeteria, a büdzsé tervezésekor derül ki, hogy jövőre kapnak-e majd a tanárok. A közalkalmazotti státuszban lévő köztisztviselők évi 200 ezer forint cafeteriát kapnak. Galloné azt mondta: a korábbi kollektív szerződés még érvényben van, így azoknak a tanároknak, akiknek korábban cafeteriát kaptak az akkori (főként önkormányzati) fenntartóktól, azoknak egész évben járna. így nem elég az a féléves kompenzáció, amit szerinte szabálytalanul fizettek ki egy összegben nyáron. Galloné szerint azokat is kellene kompenzálni az idén, akik nem kaptak korábban cafeteriát. A tanév kollektív szerződés nélkül indult el, melyet július 31-ig kellett volna tető alá hozni, a szükséges jogszabályok azonban csak augusztus végén készültek el. ■ É. S. •v
