Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-03 / 180. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2013. AUGUSZTUS II. HÍREK Nagykörűi támogatás A nagykörűi Petrovay György Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény, Óvoda „innovatív iskolák fejlesz­tése” elnevezésű projektjét vissza nem térítendő támo­gatásban részesítette az Eu­rópai Unió az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program kereté­ben. A kétéves programot ez év március 25. és 2015. március 24. között valósítják meg. A nyitóeseménye egy egészségnap volt. Etika tanárok képzése az egri Hittudományi Főis­kola akkreditált továbbkép­zést hirdet. Az „Általános iskolai tanárok felkészítése az Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyamokon történő oktatására” című, 60 órás oktatáson tanárok szerezhe­tik meg a tantárgy tanítá­sához szükséges képesítést. Kiscsoportos formában, öt péntek délutáni és szombati időpontokban szervezik. Bő­vebb információ és jelentke­zési lap a főiskola honlapján (www.eghf.hu) található és a tanulmányi osztályon kér­hető. Jelentkezési határidő: 2013. szeptember 1. Olaszliszkai est augusztus 3-án, szombaton rendezték az olaszliszkai római katolikus templomban az egyházközség evange­lizációs és jótékonysági estjét. A vendég a Magyar Continental Singers volt. Krakkói zarándoklat hidasnémeti római katoli­kus templomharangjának zúgására gyülekeztek július 19-én indulás előtti imára azok a zarándokok, akik Kassán át gyalogosan akar­tak eljutni Krakkóig. Matisz Frigyes plébános imával és áldással bocsátotta útjára a Lengyelországból, Ma­gyarországról és Erdélyből érkezett hívekből álló zarán­dokcsapatot. Szlovákiai te­rületen többen csatlakoztak a menethez, így kilenc nap alatt mintegy 80-an érkeztek meg a krakkói Isteni Irgal­masság bazilikához. Szent >+- ^ lávarv. Rádió a jó hír hangja Miskolc: FM 95,1 - Eger: FM 91,8. - Tokaj: FM 101,8 Sátoraljaújhely: FM 90,6 - Hatvan: FM 94,0 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentlstvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Az oldalak az Egri Főegyház­megye és a kiadó együttműkö­désével készültek. A költséget megrendelő viseli. Liturgia - az ének hangján Harminc éve oktatja zenére a kispapokat Pro Seminario Agriensi kitüntetést vett át az Egri Hittudományi Főiskola tan­évzáró ünnepségén Szabó József Béla egyházzenész, egyházmegyei zeneigazgató, felnémeti plébános, aki idén 30. tanévét zárta. Az ének oktatásával papi nem­zedékek sorát készítette fel arra, hogy a liturgiát megfelelő mél­tósággal, az ének hangján tud­ják bemutatni. Mivel készség tantárgyat oktatott, ezért sok­szor nehéz dolga volt. Szigorú, de következetes és segítőkész tanárt ismertek meg benne. A kitüntetés átadásakor felhangzó vastaps is jelezte, hogy a kispa- pok igazán értékelik munkáját.- A hetvenes évek elején, bél­apátfalvi káplánként kértek fel arra, hogy tanítsak a szeminá­riumban éneket, de a paphiány miatt, jobbnak látták, ha civil oktatja a kispapokat. Ezért egy időre más tanította ezt a tantár­gyat, de 1983 májusában újabb fordulat következett. Bosák Nándor, a szeminárium akkori spirituálisa, jelenlegi debrecen- nyíregyházi püspök felkeresett Nyíregyházán és tájékoztatott, hogy a Hittudományi Főiskola tanárai szeretnék, ha a követ­kező tanévben vállalnám a ta­nítást, mivel bogácsi plébános leszek. Az 1983/84-es tanévtől bogácsi, majd 1985-től felnémeti plébánosként tanítottam éneket. A 2012/13-as volt a 30. tanévem. Mennyi van még hátra? Ez az Isteni gondviselés titka. Ezért a harminc évért is hálát adok a Jóistennek. Őt illeti a dicsőség - mondta Szabó József Béla atya. Az ének a liturgia méltóságát szolgálja- A kispapok énekismerete változó - fűzte hozzá. - Akad­nak közöttük olyanok, akik megfelelő alapokkal érkeznek, de olyanok is, akiknek nehézsé­gei adódnak a violinkulccsal, a szolmizációval. így természetes, hogy mindent megteszek, hogy megszerezzék a megfelelő isme­reteket. A nemzeti nyelveken történő misézés bevezetése óta a gregorián énekkultúra szere­pe csökkent. A szemináriumi ének tantárgy tanítása a szent­miséken^ az ünnepi szertartá­sokon a pap liturgikus énekeire, valamint a Temetőkönyv éneke­ire szorítkozik. A legfőbb cél, hogy a liturgiákon énekeljenek a papok. Ennek begyakorlása heti egy óra keretében törté­nik. A jó énekesek énekkara a Szeminárium kápolnájában és az Egri Bazilika kanonoki miséin teszi szebbé a liturgiát, bekapcsolódva néha a bazilika vegyeskarába.- Több száz kispapot taní­tottam az eltelt időben. Mindig vannak olyanok, akik kevesebb talentumot kaptak. Velük kü­lön is kell foglalkozni. Az ered­mény nem látványos, de megéri. Egyik ilyen tanítványom boldo­gan újságolta már plébánosként: a szomszéd plébános megkérte, mivel megbetegedett a kántora, hogy egy temetésen helyettesít­se - mondta Szabó atya. - Amit szeretnék kiemelni: mindenki elégedett volt a teljesítményével, hiszeaa soj^ gyakorlás meghoz­ta a gyümölcsét. Az Egrijf őegyházmegye ttr neigazgatójaként szeretném hangsúlyozni, hogy a vasárnapi szentmisék előtt a kántorok jó, ha begyakorolják a hívekkel az aktuális énekeket. Az ő dolguk az, hogy Isten dicséretében se­gítsék a híveket. Azt is fontosnak tartom, hogy a hívek mindig vi­gyék magukkal a templomba az imakönyvüket. Homa János A HÓNAP VERSE Faludi Ferenc Szent István királyhoz Dicső István, nagy királyunk, Téged ég s föld magasztal, Téged tisztel kis országunk, Első szent urának vall. Tőled vette fényességét, Méltóságát, érdemét, Koronája ékességét, Hitit, kincsét, mindenét. Elbujdostál, megkerestünk, Áldott légyen a szent ég! Országunkba bevezettünk, Szívünk örömében ég! Drága kincsünk, feltaláltunk: Magyarország, vigadozz! Itt van, kit óhajtva vártunk, Ezer áldásokat hoz. íme, a te reménységed, ínségedben ide nézz: Isten után erősséged, Megoltalmaz ez a kéz. Megvigasztal mindnyájunkat, Hatalmunkban vastagit, Megtágítja országunkat, Végig megtart, boldogít. Budán nyugszik; Buda vára, E szentséget megböcsüld! Atyja után, nem sokára, Biztat az ég: Imrét küld. István mellett itt lész fia, Megtestesült angyalunk, Megszerzi ezt két Mária, Égi s földi asszonyunk. faludi Ferenc (1704 -1779) jezsuita szerzetes, író, költő, mű­fordító. Pázmány ízes és gazdag nyelvét folytatta, de fordulatai kecsesebbek, rokokó jellegűek. Alig negyven költeményét is­merjük, de ezek a műgond és a formai bravúr remekei. Szent István érdeme Szent István érdemei az egyház megszervezése és megerősítése mellett a clunyi bencés lelkiség meghonosításában keresendők. Az Intelmeknek is ez az egyik for­rása. Amikor az egyházról, a főpa­pokról, főemberekről, főtanácsról tanít, akkor írja, hogy az ember egyformának, egyenlőnek szüle­tik, csak az alázat emelhet em­bert mások fölé, és a gőg alázhat meg valakit Szent István életében is hű volt azokhoz az elvekhez, amelyeket intelmeiben leszögezett. Személyében megvalósította az igazságos, a kegyes és béketerem­tő király mintaképét. A kereszténységet komolyan vette, mügöt'ls eszerint élt Az or­szág törvényeit is ennek megfele­lően alakította, ő maga pedig a törvények és az Intelmek szellemé­ben cselekedett Kortársai éppen ezt dicsérték benne leginkább. II. Konrád császár udvari történet­írójának az lett volna a feladata, hogy leírja, miként veri le a német­római császár Szent Istvánt, a „gőgös, betolakodott uralkodót”. Ő viszont úgy írja le a magyar ki­rályt, mintaki a kereszténységben utolérhetetlen, amilyen uralkodó mégnem volt Mit üzen nekünk ez a király ezer év távlatából? Szent István In­telmei időtlenekké váltak, mert be­bizonyosodott, hogyországépítőek, és nem akármilyen ország építői. De nem mindegy az sem, hogy mi tarba össze a falakat A szilárd ala­pokra épült kőház is csak akkor áll meg, ha minden egyes köve ko­molyan veszi mindazt, amit vállalt kereszténységét és magyarságát Szent István személyes érdeme, hogy. megvetettük a lábunkat Eu­rópában. Büszkék lehetünk arra, és Wfakez is bennünket, hagysz Egri Főgyházmegyét több mint ezer éve ő alapította. A feljegyzé­sek szerint személyesen felügyelte az első templom építését a „király­széke” elnevezésű magaslatról. Ezért is alakult ki az a szép hagyo­mány, hogy augusztus 20-án az egri érsek a várban lévő székesegy­ház romjainál mond szentmisét (gábor) Eszterházy emlékét idézték Egedben / ■ /I az egyetem alapítására nem kap engedélyt, a Líceumban berendezett, 20000 kötetes könyvtárat megnyitotta a tanulni vágyók számára: ez lett Magyarország második nyilvános könyvtára. Több idegen nyelven beszélt. Mű­velt, tudós, eközben puritán, már-már aszkétikus életvitelű főpap volt. Megalkuvás nélkül betartotta a papi fegyelmet, és ezt az alárendelt papoktól is megkövetelte. Tudatosan részt vállalt a lelkipásztorkodás köz­napi munkájából is. Feltétlenül hű volt a pápá­hoz, ennek eredményeként többször is konfliktusba ke­rült püspöki elődjével és fe­lettesével, Barkóczy Ferenc esztergomi érsekkel, aki még az egyházat érintő kérdések­ben is elsősorban a császár akaratát követte. Nézeteltéré­seik közepette is mindketten elismerték azonban egymás kvalitásait. Rómához hűen elutasította a jozefinizmust. Eszterházy élesen szembe­szállt a felvilágosult abszolu­tizmus politikájával, főleg II. József egyházi reformjaival. H.J. A püspök alakját szobor örökíti meg a barokk városban „Eszterházy 250” címmel nyílt kiállítás június 27-én a Főegy­házmegyei Könyvtár barokk termében. Ünnepi beszédet Ternyák Csaba egri érsek mondott. Hangsúlyozta: Esz­terházy Károly püspök nem a múltban élt, hanem kora jele­nében, méghozzá úgy, hogy a jövőt építette, szolgálta. Min­denkor ez a feladata az egyház­nak is. Eszterházy, aki első­sorban az egyház embere volt, Líceumot építtetett, könyvtárat hozott létre, egyetemet akart. Ezt követően Pálos Zsófia történész, a kiállítás kuráto­ra mutatta be a látnivalókat. Eszterházy életét megismerve három főbb szempont alapján állította össze a kiállítás anya­gát: a lelkipásztort, a tudomá­nyok alázatos elkötelezettjét és a rekatolizáció türelmes szolgáját kívánta bemutatni. Ezek voltak a püspök életének legfőbb szervező elvei. Eszterházy Károly (1725- 1799) tanulmányait Pozsony­ban kezdte. Kora ifjúságától papnak készült, ezért 1741 ben beiratkozott a nagyszom­bati jezsuita szemináriumba. 1745-től Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként szerzett teo­lógiai doktorátust,1748-ban pappá szentelték. Papi pályáját Pápán kezdte, majd esztergomi kanonok, pozsonyi prépost, 1759-től váci püspök, 1762-ben egri püspök lett. Továbbfejlesz­tette elődje, Barkóczy Ferenc egyetemalapítási terveit. Uta­sította a Barkóczy által felkért Gerl József építészt arra, hogy az eredetileg földszintesnek szánt Líceum épületét egy-, majd kétemeletesre tervezze. Amikor Gerl a második átter­vezéstől húzódozott, Eszter­házy Fellner Jakabra bízta ezt a munkát. Mária Terézia nem engedé­lyezte Egerben egyetem ala­pítását. Eszterházy a kedve­zőtlen döntés ellenére folytat­ta az egyetemi képzés előké­szítését, és ennek részeként 1769. november 5-én meg­nyitotta a városban Magyar- ország első, Markhot Ferenc vezette orvosi akadémiáját. Jelentősen kibővítette a püs­pökség könyvtárát, amit ere­detileg az egyetem háttérin­tézményének szánt. Miután megbizonyosodott arról, hogy 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents