Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-24 / 197. szám

2013. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT GAZDASAG 7 Devizások: a bankrendszer stabilitását nem szabad kockáztatni kötelező érvényű, a devizahi­teleket véglegesen kivezető, a bankrendszer stabilitását nem veszélyeztető megoldást tart szükségesnek a Fidesz ügyve­zető alelnöke. Kosa Lajos a Hír TV-ben azt is hozzátette: rend­kívül kockázatos lenne olyan eszközökkel élni, amelyeket a végtörlesztés vagy az árfolyam­gát esetében alkalmaztak. Olyan megoldásra van szükség, amely kötelező érvényű, hacsak valaki nem jelenti ki, hogy ebben nem kíván részt venni - fogalmazott Kosa Lajos. Amíg vannak devi­zahitel-szerződések, a Magyar Nemzeti Bank keze meg van kötve az árfolyam-politikát ille­tően. Ha valaki forintra vált át a devizahitelről, akkor legalább nincs kitéve a külföldi deviza árfolyamingadozásának, és a tőkéje legalább nem növekszik ennek során. Nemcsak a lakossági hitelek problémájára kíván végleges megoldást találni a kormány, hanem az önkormányzati hi­telekre is. így - mint mondta - a Magyar Bankszövetségnek erre a problémára is javasla­tot kell készítenie (A kormány addig nem nyilatkozik a bank- szövetséggel folytatott egyez­kedésről, amíg nem alakul ki végleges megoldás, hangzott el a más hírekben - szerk.). Kosa Lajos: Közös megoldás kell A végső megoldást a bankszö­vetség, a kormány és a frakció javaslatainak közelítésével kell megtalálni. De nem lehet a ma- | gyár pénzügyi közvetítő rend­szer, a bankrendszer stabil mű­ködését kockáztatni. Kosa Lajos úgy fogalmazott: nem lehet olyan eszközökkel élni - vagy rendkívül kockáza­tos -, amelyeket a végtörlesztés vagy az árfolyamgát esetében alkalmaztak. ■ MTI/AS PSZAF: második negyedév: banki veszteségek a bankok az első negyedévi kedvező eredmények után a második negyedévben ismét komoly veszteséget szenved­tek el - közölte a pénzügyi fel­ügyelet. Az első negyedévi 79,4 milliárdos nyereséget 43,5 mil­liárd forintos veszteség követte, adózott eredmény az első félév­ben: 35,9 milliárd forint. Bár az összes késedelmes hi­telek aránya némileg mérsék­lődött, az első negyedév végi 25,5 százalékról 24,5 százalék­ra, a 90 napon túl késedelmes } hiteleké kicsit nőtt a második negyedév végére. A lakossági jelzáloghiteleknél pedig 0,7 szá­zalékponttal, 18 százalékra nőtt a nem teljesítő hitelek aránya. ■ Kevesebb a bedőlt hitel lakossági adósok Az MNB friss jelentése - Az árfolyam is kedvezett A 90 napon túl késedelmes hitelek állománya 2009.1. n.év-2013. II. n.év FORRÁS: MNB A magyar valuta erősödése miatt csökkent a második negyedévben a bedőlt ház­tartási hitelek volumene. A bedőlt hitelek aránya a portfoliókon belül viszont nem változott, a jelzálog- hiteleknél még nőtt is. A forintadósok ugyanúgy szenvednek a jelenlegi kör­nyezetben, mint a deviza­hitelesek. Herman Bernadett Az első félévben érezhetőé csökkent a bedőlt lakossági hitelek volumene - derül ki a Magyar Nemzeti Bank most közzétett, legfrissebb ada­taiból. A statisztikák szerint június végén a 90 napon túl késedelmes háztartási hitel- állomány 1184,6 milliárd fo­rint volt, csaknem 56 milli­árd forinttal kevesebb, mint az előző negyedév végén. Az adat viszont némiképpen csalóka is lehet, a második negyedévben ugyanis sokat erősödött a hazai fizetőesz­köz, így a március végén még 250 forint körül járó svájci frank árfolyam június végére 240 forint alá süllyedt. Ha ezt a mozgást is figyelembe vesz- szük, akkor június végére is gyakorlatilag a március végi szinten maradt a bedőlt hite­lek mennyisége. A teljes la­kossági hitelvolumen is apadt a negyedév során részben a már említett árfolyamhatás­nak köszönhetően, részben pedig azért, mert a háztar­tások továbbra is nettó hitel­törlesztők. Vagyis a második negyedévben az MNB adatai szerint csaknem 250 milli­árd forintnyi hitelt fizettek vissza, miközben az újonnan felvett kölcsönök mennyisé­ge csak 172,6 milliárd forint volt. A teljes bruttó hitelállomá­nyon belül így a 90 napon túl késedelmes hitelek ará­nya csak minimális mérték­ben csökkent 18 százalékról 17,96 százalékosra. A legkri- tikusabbak - nem meglepő módon - továbbra is a deviza jelzáloghitelek. A külföldi fi­zetőeszközben nyilvántartott 90 napon túl késedelmes la­káscélú hitelek mennyisége ugyan 7 milliárd forinttal 300 milliárd forint alá csök­kent a vizsgált három hónap­ban, a banki portfoliók mégis romlanak. Ennek az az oka, hogy a törlesztések miatt a teljesítő hitelek mennyisége még gyorsabban apad, mint a bedőlt kölcsönöké, így a nem teljesítő hitelek aránya már 16,5 százalék fölött mo­zog. A szabad felhasználású deviza jelzáloghiteleknél is tovább romlott a helyzet. A fo­rintban nyilvántartott bedőlt tartozás ugyan csaknem 10 milliárd forinttal 442,9 milli­árd forintra csökkent, az ár­folyamváltozás és a teljesítő hitelek törlesztése miatt vi­szont a teljes portfolión belül a 90 napon túl késő hitelek aránya 1,2 százalékponttal 26,33 százalékra nőtt. Jobb hitel/fedezet arány A forint erősödésének köszön­hetően a hitel/fedezet arány valamelyest javult a második negyedévben. A deviza alapú lakáshiteleknél a 90 százalék fölötti hitel/fedezet arányú ál­lomány aránya 55 százalékos­ra csökkent. A szabad felhasz­nálású deviza jelzáloghitelek­nél is javult ez a mutató, a 90 százalék fölött megterhelt in­gatlanok aránya 36,4 százalé­kos lett. a forinthiteleknél lényege­sen alacsonyabbak ezek a mu­tatók. A forint lakáshiteleknél például mindössze 12 százalé­kos a 90 százalékosnál jobban megterhelt ingatlanok aránya. A forintban eladósodott jelzáloghitelesek helyzete is romlott március és június között. A piaci alapú forint lakáshiteleken belül a bedőlt kölcsönök mennyisége 89,6 milliárd forintra nőtt, ezzel a bedőlt hitelek aránya 14,83 százalékosra emelkedett. A szabad felhasználású forint jelzáloghiteleknél még rosz- szabb a helyzet, a bedőlt hi­telek állománya 117 milliárd forint fölé emelkedett, a nem teljesítő kölcsönök aránya is nőtt, 28,83 százalékon állt az első félév végén. A számokból kitűnik: a ma­gasabb, de kiszámíthatóbb törlesztőrészletet választó fo­rinthitelesek sincsenek jobb helyzetben, mint a deviza la­káshitelesek, a bedőlt kölcsö­nök aránya ugyanis az ő ese­tükben is hasonló. Egyedül a támogatott forinthitelesek fizetik viszonylag precízen a tartozásukat, körükben alig 4 százalék a nem teljesítő hite­lek aránya, ami normál körül­mények között is elfogadható. PROMÓCIÓ Pénzügyi Iránytű .—>­Mire ügyeljünk a fogyasztási hiteleknél? A folyószámlahitelek, a személyi kölcsönök nagy előnye, hogy a felhasználás célja nem meghatá­rozott, vagyis bármire felhasznál­hatjuk az igényelt összeget. Ettől függetlenül ezeknél a konstrukci­óknál is kellő körültekintéssel kell eljárni, hogy ne okozzunk felesle­ges költségeket, illetve ne vállaljuk túl magunkat. Egy háztartás életében sokszor előfordul, hogy valamilyen váratlan kiadás merül fel, vagy olyan beruházás válik szükségessé, amelyre nincsen kellő pénzügyi fedezet. Ilyenkor jelenthetnek praktikus segítséget a fogyasztási hitelek, amelyek viszonylag gyorsan elérhetők, és általában nem kap­csolódik hozzájuk ingatlanfedezet. Az egyik megoldást a folyószámlahitei igénylése jelentheti. Ennek lényege, hogy a bank - legtöbbször a számlán törté­nő forgalom, és főként a havi jóváírások alapján - meghatározott hitelkeretet bocsát rendelkezésünkre, amely bármi­kor hozzáférhető. Fontos előnye ennek a konstrukciónak, hogy gyorsan, általában egy-két nap alatt igényelhető, és csak ab­ban az esetben kell a hitel után kamatot fizetni, ha ténylegesen igénybe vettük a hitelkeretet. Ennek megfelelően a folyó­számlahitei elsősorban napi kiadások, át­meneti pénzzavar kezelésére lehet ideális, vagyis az a rendeltetése, hogy „vésztarta­lékként” szolgálja a családi költségvetést. Az igénybe vett hitel egy összegben vagy részletekben is visszafizethető, a törlesztés a jóváírási forgalom folyamatos felhasználásával történik. A hitelkeret a törlesztéssel mindig újratöltődik és a futamidő lejártáig ismételten felhasznál­ható. A folyószámlahitelnél viszont érde­mes figyelni arra, hogy a hitelkeretet ne használjuk saját pénzünkként: ha tehát megterheltük, igyekezzünk minél hama­rabb teljesen feltölteni, ellenkező esetben a felhasznált rész folyamatosan kamato­zik, jelentős költségeket okozva ezzel. Ha viszont ezt a szabályt szem előtt tartjuk, a folyószámlahitel nagyon praktikus segít­séget jelenthet a mindennapokban. A tartós fogyasztási cikkek - bútorok, számítógépek, egyéb elektronikai cikkek - vásárlásánál jöhet szóba reális alterna­tívaként az áruvásárlási hitel. Az áruhite­lek összege általában 20 ezertől 2 millió forintig terjed, a futamidő pedig 6-12 hó­naptól három évig. Egyes bankok azonban négy-öt évre is kínálják a nagyobb össze­gű hiteleket. Az áruhitelek forint alapú kölcsönök, amelyeknél nem készpénzt, hanem a megvásárolni kívánt terméket, szolgáltatást kapja kézhez az ügyfél. Az áruhitel nagy előnye, hogy könnyen és gyorsan, alacsonyabb jövedelem mellett Is hozzáférhető, és a törlesztőrészletek nagysága is kiszámítható. A könnyű hoz­záférés ugyanakkor veszélyt is jelent: az akciók lázában égve könnyen olyan áru­cikket is megvehetünk, amelyre nincs igazán szükségünk, pedig ez az egyik legdrágább hiteltermék a piacon. Éppen ezért, mielőtt áruhitelt vennénk fel, ala­posan nézzük át az elérhető kínálatot, és soha ne hozzunk azonnali döntést. A leg­jobb módszer, ha kiszámoljuk, hogy végül mennyit fizetünk majd az adott termékért. A személyi kölcsön - szemben az áru­hitellel - szabad felhasználású, célhoz nem kötött kölcsön, ami azt jelenti, hogy bármilyen célra felhasználható, akár rendkívüli kiadások fedezésére, akár tartós fogyasztási cikkek vásárlására. A kölcsön forintban vagy devizában is igé­nyelhető, összege jellemzően 100 ezertől 5 millió forintig terjed. A személyi köl­csönt gyorsított, egyszerűsített hitelbírá­lat (néhány nap), és a rugalmas futamidő (általában 12-72 hónap) jellemzi. A köl­csön a legtöbb banknál ingatlanfedezet és kezes bevonása nélkül igényelhető. Adóstárs bevonása esetén magasabb hi­telösszeg is elérhető. A szabad felhasználás lehetősége ugyanakkor csapdákat is rejt: mivel a személyi kölcsönt az adós készpénzben kapja meg, könnyen elköltheti olyan dol­gokra, amikre igazából nincs is szüksé­ge. A kölcsön után a kamaton felül egyéb költséget is felszámolhat a bank, ezért ér­demes alaposan áttanulmányozni a hitel- szerződést még az aláírása előtt. A megfelelő hiteltermék kiválasztásá­hoz a fogyasztási hiteleknél is segítséget nyújthat a pénzügyi felügyelet (PSZAF) honlapjának fogyasztói oldalán megta­lálható interaktív program. Elég néhány szűrőfeltétel beállításával megadni a keresett hiteltermék főbb jellemzőit (így például THM, futamidő, hitelösszeg), ami alapján a program listázza az aktuálisan elérhető lehetőségeket. A program ugyanakkor nem számolja ki a konkrét konstrukció havi törlesztő­részletét, és nem helyettesíti a személyes tájékozódást sem, de segítségével feltér­képezhető, hogy milyen lehetőségek kö­zül válogathatunk. A lakásfelújítás a leggyakoribb cél A CIB BANK felmérése szerint egy várat­lan vagy egy jelentősebb kiadás esetén, ha pénzre van szükség, akkor minden negyedik ember személyi kölcsönt igé­nyelne - mondta Surányi Zoltán, a hitel­intézetlakossági üzletfejlesztési vezetője. A bank kutatásából az is kiderül, hogy leginkább lakásfelújításra, berendezésre, illetve nyaralásra és utazásra használják ezt a finanszírozási formát. A SZAKEMBER SZERINT igen népszerű a folyószámlahitel is a lakossági ügyfelek körében: jelenleg az aktív folyószám­la-használóknál 50 százalék körüli a folyószámlahitellel rendelkezés. www.penziranytu.hu A Pénziránytű Alapítvány kezdeményezésére megvalósuló „Pénzügyi Iránytű Programot” támogatják: _ ^EGON DD ©BUDAPESTbank 0 CIB BANK CÍÍl EESaSffl INGÜK) ás MetLife M 0 otpbank pnnnoma Jtotaj ERSTE* Gazdasági •;***•. Versenyhivatal £ GENERÁLI Butotító PROVIDENT IS” ®™*anacB.ink Vádat emelt az ügyészség a postaszékház eladása ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség hat em­berrel szemben pénteken a Fő­városi Törvényszéken. Szobosz- lai-Szász Richárd főügyészhe­lyettes tegnapi közleményében a vád lényegét ismertetve azt írta: a Magyar Posta Zrt. igaz­gatósága, felügyelőbizottsága, a tulajdonos ÁPV Zrt. igazgatósá­ga 2006-2007-ben tárgyalta a társaság fővárosi székházának ügyét. A posta részéről K. Bá­lint, K. Péter és Sz. Pál, vala­mint a vagyonkezelő részéről V. Zsuzsanna, K. Zoltán és S. István az előterjesztésekben olyan költség- és bevételkimu­tatást tüntettek fel, amelyben oda nem tartozó vagy nem ■ Balsai István volt fideszes képviselő (ma alkotmány­bíró) feljelentése nyomán indult a nyomozás reális költségeket, díjat is sze­repeltettek. Emellett nem tér­tek ki a cég vagyonvesztésére azért, hogy - más kivitelezhető és gazdaságosabb lehetőség helyett - az új székház bérlé­se tűnjön a leggazdaságosabb megoldásnak. A vádlottak ezzel megszegték a munkakörükkel járó vagyonkezelői kötele­zettségeiket - szögezte le az ügyészség. A vádlottak cselekménye eredményeként a Magyar Pos­ta Zrt. igazgatóságának és fel­ügyelőbizottságának, valamint az ÁPV Zrt. igazgatóságának tagjai a székházbérlés mellett döntöttek, illetve e döntést tá­mogatták. Ezzel a vádlottak az ügyészség álláspontja szerint a Magyar Postának tíz éves viszonylatban több milliárd fo­rint vagyoni hátrányt okoztak. A vád szerinti bűncselekmé­nyért a törvény szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesz­tés szabható ki. Az ügyben Balsai István, volt fideszes országgyűlési képviselő (ma az Alkotmánybí- tóság tagja) egyrészt a Magyar Posta egykori, Krisztina kör­úti székházának értékesítése miatt tett feljelentést, másrészt a posta új, XIII. kerületi Duna- virág utcai székházának bér­letével kapcsolatban is, hűtlen kezelés gyanúja miatt. ■ MTI Tőkeerős saját légitársaság kerestetik NÉMETH LÁSZLÖNÉ fejlesztési miniszter képviselői kérdés­re adott válaszában azt írta, keresik a lehetőséget egy Bu­dapest központú légitársaság létrehozásához - írja az index, hu. Ám eddig megalapozott el­képzelésű, megbízható partnert nem sikerült találni. Egy új tár­saság kizárólag üzleti alapokon is működőképes, fenntartható szolgáltatási kínálattal alapítha­tó meg egy tőkeerős, szakmai és nemzeti szempontokat szem előtt tartó befektető bevonásá­val. Vagyis ezek szerint másfél évvel a Malév megszűnése után egyelőre a Sólyom Airways sem felelt meg a minisztérium elvá­rásainak. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents