Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-22 / 195. szám
2013. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK ÉLETMÓD - EGÉSZSÉG 9 Barátságos baktériumok védelmeznek élő kultúrák A joghurt, a kefir megakadályozza a bélflórában lévő mérgező anyagok elszaporodását A savanyú tejkészítmények az emberiség legősibb táplálékai közé tartoznak gyakorlatilag a tejet adó állatfajok (bivaly, juh, kecske, tehén, stb.) háziasítása óta. AS-összeállítás Az ember gyorsan rájött, hogy a megsavanyodott tej nemcsak ehető, hanem bizonyos tulajdonságai még a tejnél is jobbak. Például, hogy a savanyú tej üdítőbb, jobban oltja a szomjat, és főleg tovább eláll, mint a tej. ORVOS BIRKACSORDÁVAL A joghurt eredete visszanyúlik az antik korokig. Nyugat-Eu- rópában legelőször a 16. században, I. Ferenc uralkodása idején jelent meg. A király állandó bélproblémákkal küszködött, és orvosai nem tudták meggyógyítani. Ekkor fordult a török szultánhoz, aki egyik legügyesebb orvosát küldte el hozzá. Az orvos egy birkacsordával és a joghurt titkos receptjével érkezett az udvarba. A recept alapján elkészített birkatej (joghurt) meggyógyította a királyt, és az udvarban egy időre elterjedt a joghurt ivása. Ám nemsokára feledésbe merült, és 400 év kellett ahhoz, hogy a nyugati civilizáció újra felfedezze. BELÜLRŐL MÉRGEZNEK A 20. század elején, a párizsi Pasteur Intézetben dolgozó orosz biológus, Ilya Metchnikoff kísérleteket folytatott, hogy a joghurtban található baktériumok hogyan járulhatnak hozzá az ember élettartamának meghosszabbításához. Meg volt győződve róla, hogy a bélben található baktériumok által megrohasztott ételmaradékok toxikus anyagokat termelnek, amelyek szépen lassan megmérgezik belülről az embert. Metchnikoffnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt, így a benne található élő kultúrák rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára. Ezek a „jó” baktériumok, akadályozzák meg a mérgező anyagokat „gyártó” baktériumok elszaporodását. Ezért a munkájáért Nobel-díjjal tüntették ki. A joghurt ekkor terjedt el Európában, ám csak az 1950- 60-as évek során vált népszerűvé. Magyarországon csak az élő, grammonként legalább 10 millió baktériumot tartalmazó kultúrával készített savanyított tejet lehet joghurtnak nevezni. A BÉLFLÓRA EGÉSZSÉGES Az emberi szervezet szimbiózisban él a mikroorganizmusok nagy részével. Az ember gyomor-bélrendszerében élő mikroorganizmusok összességének neve a bélflóra, amely mintegy 400-500 különböző fajtájú baktériumot tartalmaz. Sajnos az életmódunk miatt e hasznos baktériumok egy része elpusztult, ezért kell kívülről pótolni. A bélflórában élő baktériumok folyamatosan változnak, alkalmazkodva a környezeti változásokhoz: a diétához, a klimatikus viszonyokhoz, stb. Jelenlétük a bélflórában az emésztés segítésén kívül azért is igen fontos, mert számos betegség kialakulását meg tudják akadályozni. így például az egészséges bélflóra fenntartásával megelőzhetjük a székrekedés vagy bizonyos fajta hasmenés kialakulását. Bélflóránk egyensúlya érdekében tehát tanácsos olyan táplálékokat fogyasztani, melyek élő „barátságos baktériumokat” tartalmaznak. Az antibiotikum nem válogat egy-egy kúra során az antibiotikumok sok millió baktériumot ölhetnek ki emésztőrendszerünkből. Ezért mindig gondoskodni kell arról, hogy a kúra után visszaállítsuk az egyensúlyt: fogyasszunk élőjoghurtkultúrát tartalmazó joghurtot. Ám nem csak gyógyszerek károsíthatják bélflóránkat, hanem a klórés más baktériumölő vegyszerek, amit az ivóvízhez adnak. Vagya túlzott cukor-, zsír-, vöröshús-fogyasztás, és nem utolsósorban az alkohol, mely megakadályozzák a baktériumok megtelepedését szervezetünkben. HIRDETÉS Érszűkületet kaphat a passzív dohányos is az Amerikai Egyesült Államokban legutóbb egy kiterjedt kutatásban vizsgálták az aktív és a passzív dohányzás összefüggését az érszűkülettel. Az eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a cigaretta- füst összefüggésbe hozható az érszűkület kifejlődésével. Miután a kutatók kizárták a betegséget befolyásoló egyéb tényezőket, megállapították, hogy az aktív dohányzás önmagában 50 százalékkal emeli az érszűkület kialakulásának esélyét. A már leszokott dohányosok kockázata 25 százalékra csökkent. Ugyanakkor egészen megdöbbentő, hogy azokhoz képest, akiknek nem kellett rendszeresen mások füstjét szívniuk, a passzív dohányosoknál 20 százalékkal nagyobb volt az érszűkület rizikója! A kockázatokat minden esetben növelte a cukorbetegség és a magas vérnyomás-betegség. Bizonyos negatív elváltozások visszafordíthatatlanok, vagyis a leszokás után is nagyobb a rizikójuk az egykori dohányosoknak. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre. A betegségre az örökletes hajlamon kívül számos életmódbeli tényező is hajlamosít, ilyen például a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, a mozgás- szegény életmód és persze a sokat és okkal kárhoztatott a dohányzás - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. ■ A szűrés és a kezelés életet menthet bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik - mint a fekély, a sztrók vagy az infarktus megelőzése érdekében. Csak komolyabban kéne venni az orvosunk intelmeit AZ X-FAKTOR TELE LESZ MEGLEPETÉSSEL. Még a kecske is meggyógyulhat. AZ ÚJ GENERÁCIÓ ELSŐ ADÁS: SZEPTEMBER 7. (SZOMBAT) 20:00 www.rtlklub.hu/xfaktor- i HÍRSÁV Eladott egy újszülöttet a kórházi orvos Kínában A szülőket megtévesztve betegnek mondtak, majd eladtak egy egészséges csecsemőt a kórházi szülészetről a Senhszi tartományban. Az intézmény igazgatóját és két helyettesét elbocsátották az állásából, a vétkes orvost és két társát pedig emberkereskedelem gyanújával őrizetbe vették. Nem hivatalos adatok szerint az eltűnt gyermekek száma Kínában évente akár több tízezer is lehet. A hagyományok miatt a fiúgyermek iránti kereslet nagyobb, így áruk is magasabb. ■ Gyakoribb a nők körében a szívbetegség a nőket is nagymértékben érintik a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a szívinfarktus okozta halálozás egyre gyakoribb a nőknél. Visszaszorítása érdekében az idén is nagyszabású jótékonysági kampány indul a Pirosban a Nőkért (PaN) mozgalom keretében. A KSH szerint 2011- ben a nők halálozásának 55 százalékát szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 45 százalékban felelősek a halálozásért. ■ Biztonságosabb élelmiszerlánc az egyre gyakoribb élelmiszerbotrányok nyilvánvalóvá tették, hogy a biztonságnak a teljes élelmiszerláncra ki kell terjednie. Ezért a 10 éves magyar stratégia is kiterjed a teljes élelmiszer- láncra. Magyarországon évente 3 millió ember betegszik meg élelmiszertől, de az érintetteknek csak töredéke fordul orvoshoz. A nemzet- gazdaságnak az ilyen jellegű megbetegedések évente akár több száz milliárd forint terhet jelenthetnek, a kezelési költségek, a munkából való kiesés és a táppénz miatt. A megbetegedések jelentős része helyes vásárlási, étkezési szokásokkal és jobb konyha- technikával megelőzhető lenne. ■ I >
