Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-16 / 191. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2013. AUGUSZTUS 16., PÉNTEK Nem tud szabadulni az alberioktol viták Egy szolnoki asszony kitenné nem fizető lakóit, máshol szó nélkül tűnt el egy család Albérlői helyett fizeti a rezsit egy elkeseredett szolnoki asz- szony, a lakásában élő család ugyanis nem hajlandó kiköltözni az ingatlanából. Mások amiatt panaszkodnak, hogy fizetés nélkül távoztak a lakásukból. Milyen eszközökhöz folyamodhat az ember ilyen esetben, és mit mond a jog a hasonló problémákról? Munkatársainktól- Szó nélkül távoztak az albérlőink a lakásunkból, körülbelül 200 ezer forint tartozást hagyva maguk után. De az is lehet, hogy ennél is többet - fordult lapunkhoz a szolnoki L. Sándorné és férje. - Tél végén egy három- gyermekes házaspár jelentkezett nálunk, akik kifizették előre az első három havi albérleti díjat, összesen százezer forintot. így nem is kértünk tőlük kauciót, gondoltunk, hogy megbízhatóak. Még mondták is, hogy hosszú távra szeretnék kivenni a lakást, és hogy régóta keresgélnek, de három kisgyerekkel nem szívesen áll szóba velük senki. Az első három hónap után hívtam a közműveket, de nem volt hátralékuk. A negyedik hónapban, júniusban viszont már az albérleti díjjal is elmaradtak. Hívtuk őket, mondtuk nekik, hogy ha következő hónap végéig nem rendezik az adósságukat, fel keli'hionda- nunk az albérletet. Azt ígérték, két-három hét múlva ideadják a pénzt. Ebből sajnos nem lett semmi. Vártunk még két hónapot a gyerekekre tekintettel. Szeptember végén, egy szombati napon elmentünk a lakásba a férjemmel, de hiába csöngettünk, nem nyitottak ajtót. Haza kellett mennünk a saját kulcsunkért, hogy bejussunk a lakásba. Döbbenten láttuk, hogy kipakoltak a lakásból, elvitték az ágyneműket és a függönyöket is. Szerencsére a berendezéseket a helyükön hagyták - árulták el. Sajnos nem egyedi a fenti eset. Akadnak, akik például képtelenek saját lakásukból kitenni a nem fizető albérlőket. Egy elkeseredett szolnoki hölgy kereste fel a minap szerkesztőségünket egy ilyen történettel.- Kétségbe vagyok esve, nem akarnak a lakásomból kiköltözA kilakoltatási moratórium ideje alatt, december 1-jétől március 1-jéig a magánszemélyeket nem tehetik az utcára. Képünk illusztráció. ni - mondta, majd alig hallható hangon zsebkendőt kért. - Még tavaly adtam ki a lakásomat egy családnak, akik egy alkalmat kivéve nem fizettek sem bérleti díjat, sem rezsit. Véleményem szerint pedig igen kedvező áron adtam ki a lakást, havi 22 ezer forint bérleti díjat kértem és egy havi kauciót. Utóbbit meg is kaptam, de mást nem. Illetve egyszer befizettek egy havi áramszámlát, mert féltek, hogy kikapcsolják a villanyt - jegyezte meg. A panaszos hölgy természe- tesén' máí'áz első hónapok1 ütán felmondta a bérleti szerződést, de azóta sem tudta rábírni őket arra, hogy elhagyják a lakást.- Én, aki rendkívül rossz anyagi helyzetben élek, fizettem nem csak a saját, hanem az albérletbe kiadott lakásom rezsijét is. Ha nem fizetem a vízdíjat, a laAz ügyvéd szerint az ilyen esetek megoldását rengeteg tényező hátráltathatja. kásszövetkezetre terhelik a hátralékot, amit nem szeretnék. Nemrég harmincezer forintos áramszámlát fizettem be helyettük. Pedig felajánlottam, hogy keresek nekik másik ingatlant, amit bérelhetnek, sőt kifizetem számukra az első havi lakbért is, hiába. Ügyvédhez fordultam, de attól tartok, hogy ha elhúzódnak a tárgyalások télig, akkor a hideg idő miatt nem kötelezik őket arra, hogy elhagyják a lakást. Úgy tudom, az ügyem a végrehajtónál van már, de fogalmam sincs, miAlbérleti díjak megyénkben (ezer forint) Garzonlakás 25-45 Kétszobás lakás 40-75 Háromszobás lakás 57-120 Négyszobás lakás 115-200 FORRÁS: ÚJ NÉPLAP-GYŰJTÉS Előfordul, hogy be kell törni a lelakatolt ajtót- sajnos vannak szerencsétlen esetek - számolt be M. József, aki többször segédkezett már kilakoltatásnál. - Bírósági végzéssel, rendőrökkel, lakatossal együtt megyünk ki ilyenkora helyszínre, ahol a legtöbbször már nem tartózkodik senki. Az ajtót be kell tömi, a lakások az esetek nagy százalékában szörnyű állapotban vannak. Egy matracon, takarón és a mocskon kívül mást nem szoktak hátrahagyni a távozók. A fuvaros arról is beszámolt, hogy sok felesleges dolgot ajándékoznak nekik a költözők, a franciaágytól kezdve a mikrohullámú sütőig, hűtőszekrényig bezárólag. - Ezeket általában odaadom az arra szomló ismerőseimnek lyen stádiumban. Vélhetően nem egyedi a problémám, szerintem sokan vannak hozzám hasonló helyzetben - mondta mégtörten. Dr. Kókai Gábor ügyvéd elmondta, az ilyen esetek megoldását sok tényező hátráltathatja.- A hölgy valószínűleg a bérleti díj megfizetése és az ingatlan kiürítése miatt indított pert - mondta. - Számára kedvező ítélet esetén a bíróság kötelezi a bérlőt az ingatlan elhagyására és kiürítésére. Ennek időpontjáig pedig meg kell fizetnie a bérbeadó részére az elmaradt bérleti díjat, a felmondást követő időszakra pedig a használati díjat. A hasonló esetek végrehajtása kétségtelenül nem egyszerű, hiszen a végrehajtó a vonatkozó jogszabály alapján magánszemély esetén a lakóingatlan kiürítését eleve a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszak utánra köteles halasztani, ezt nevezi a köznyelv kilakoltatási moratóriumnak - tette hozzá a szakember. Megyénkben is kevesebb a véradó a nyári hőségben Milyen gyakran szokott vért adni? megkérdeztük Válaszadóink zöme tiszteletre méltónak tartja ezt az önzetlenséget önkéntesség A nyári időszakban sajnos kevesebben adnak vért - mondta lapunknak Gu- lácsiné Molnár Etelka megyei véradásszervező koordinátor. - Ennek oka többnyire az, hogy az emberek szabadságon vannak. Másrészt visszatartó erő volt az elmúlt időszakban tapasztalható kánikula is, ami miatt az emberek féltek megjelenni véradásokon, mert tartottak a rosz- szullétektől. A véradás szervezése során arra törekszünk, hogy felhívjuk a véradók figyelmét a bőséges folyadékfogyasztásra és a megfelelő táplálkozásra. Valamint arra, hogy hozzák magukkal a személyi igazolványukat, a lakcím- és taj-kártyájukat. Mindenkit szeretettel várunk, aki egészségesnek érzi magát, hiszen nincs annál szebb gesztus, mint másokon segíteni. A helyszínekről és időpontokról a Vöröskereszt megyei szervezetének honlapján, valamint az Új Néplapban olvashatnak - tette hozzá. Gulácsiné Molnár Etelka elmondta, azon túl, hogy az emberek beteg társaikon, gyerekeken segítenek a véradással, nem mellékes az sem, hogy a véradók egészségügyi szűrésen esnek át minden alkalommal. Hiszen a szakemberek megvizsgálják a vér hemoglobinszintjét, a szívet, a tüdőt, és megnézik a vérnyomást is, sőt hepatitisz- és AIDS-szűré- seket is végeznek. ■ B. B. GÖNCZŐ PIROSKA, SZOLNOK:- Sokáig vérszegény voltam, így nem adhattam vért, bármennyire is szerettem volna. Viszont sikerült helyreállítani a szervezetemet, így idén már nem volt ezzel gond. Egyébként is önkéntes vagyok, ahol tudok segítek az embereken, így kötelességemnek is érzem a véradást. Fontos dolog, hogy ne legyünk önzőek és gondoljunk másokra is. MOLNÁRNÉ KÁBÁI ANITA, KISÚJSZÁLLÁS: - Még főiskolásként lettem véradó, már több alkalommal voltam segíteni. Úgy gondolom, aki egészséges, az ha nem is rendszeresen, de évente megteheti ezt az önzetlen segítséget, hiszen soha nem tudhatja előre senki, neki mikor lesz szüksége vérre egy súlyosabb baleset vagy egy komolyabb betegség miatt. MAGYAR ZSOLT, KARCAG: - Ma már egyre kevesebb munkáltató tolerálja, ha valaki véradásra akar elmenni munkaidőben. Épp ezért elismerésre méltó, ha valaki ezt szabadidejében teszi. Édesanyám nekem is többszörös véradó, becsülöm és tisztelem érte. Már többször hívott, hogy menjek vele, sajnos azonban korábban szereztem néhány rossz élményt a vérvételek során. SOMI TAMÁS, JÁSZBERÉNY:- Nem szoktam vért adni, a családban sem tudok olyanról, aki adott volna korábban. Nincs semmilyen különös oka a dolognak, egyszerűen csak nem gondoltunk arra, hogy vért kellene adni. Igaz, ha jobban belegondolok, egy kicsit tartok is a vérvételtől, nem szeretem az azzal járó kellemetlenségeket. Szarmaták, gepidák emlékeit kutatják régészet Az idei év eddigi legnagyobb ásatásán dolgozik Szajolban dr. Madaras László régész, a szolnoki Damjanich János Múzeum szakembere. A Tisza nagyvízi meder rendezése programmal kapcsolatos leletmentési munkák során többek között Dobán, Szórópusztán, illetve dr. Csányi Marietta és dr. Tárnoki Judit közreműködésével Nagykörű térségében végeznek feltárásokat.- Milyen leletanyag került elő a mostani ásatáson?- A májusban és júniusban összesen három hétig tartó ásatásokat folytatva szarmata falura és temetőre, illetve gepida temetőre bukkantunk. Akkor összesen négyszáz négyzetmétert kutattunk. Ezzel szemben most a gát nyomvonalában újabb háromezer négyzetmétert tudunk feltárni.- Kik lakták annak idején ezt a vidéket?- Két, egymástól független nép emlékeit tárjuk fel. A szarmata falu és a hozzá tartozó temető a harmadik és negyedik századból való, ezzel szemben a gepidák temetője későbbi, az ötödik, hatodik századból maradt fenn az utókornak.- Egyik nép válthatta a másikat a területen?- Az, hogy a későbbi gepida sírokat gyakran a korám bi település objektumaiba ásták bele arra utal, hogy a szarmata település nyomai a gepidák érkezésekor már nyomtalanul elenyésztek. Eszerint a két nép már nem került egymással közvetlen kapcsolatba, csak ugyanazt a területet választották a letelepedésre. ■ SZ. I.
