Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-14 / 189. szám

2013. AUGUSZTUS 14., SZERDA GAZDASAG 11 Egyre inkább visszaesőben van az idegenforgalom a Jászkunságban turizmus Az idei esztendő első félévében 174 ezer 197 vendég- éjszakát töltöttek Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében a keres­kedelmi szálláshelyeken, ez 16 ezer 364-gyel kevesebb, mint a tavalyi esztendő első hat hónap­jának ugyanezen adata - derül ki a KSH legfrissebb statiszti­kájából. A jászkunsági vissza­esés országos viszonylatban is elég jelentős, csak Bács-Kiskun és Fejér megye produkált na­gyobb csökkenést a vizsgált időszakban. Ennek megfelelően a külföldiek által eltöltött ven­dégéjszakák száma is jelentősen visszaesett: 53 ezerről mintegy 42 ezerre csökkent ez a mutató az év első hat hónapjában 2012 azonos időszakához képest. A megye kereskedelmi szál­láshelyeit már az esztendő első negyedévében is az egy évvel korábbinál 8,7 százalékkal ke­vesebb külföldi vendég kereste fel, és vendégéjszakáik száma is jelentősen, 17 százalékkal csökkent. A vendégforgalom zö­mét, mintegy háromnegyedét a Jászkunságban is a szállodák bonyolították. Ezeken a helyeken a belföldi, illetve külföldi vendé­gek forgalma eltérően alakult: az említett egységek vendégkörének meghatározó részét, mintegy 87 százalékát adó belföldiek for­galma 1,7 százalékkal, vendég- éjszakáiké pedig 3 százalékkal emelkedett. Ezzel egyidejűleg a külföldiek kereslete jelentősen csökkent, vendégéjszakáiké pél­dául 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A szálláshelyek 2013 első negyedévében összesen 541 mil­lió forint bruttó árbevételt értek el, 2,3 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A Széchenyi Pihenő­kártyát elfogadó szálláshelyeken mintegy 50 millió forint érték­ben fizettek a szolgáltatásokért az első negyedévben. ■ G. SZ. Az idegenforgalom bevételeinek megoszlása a megyében Egyéb szolgáltatások Szállásdíjba 6% foglalt egyéb A vágóhíd után is van élet húsipar A mezőtúri Zuppán Zoltán az elsők között nyitott vágópontot A környéken elsőként nyitotta meg az új szabá­lyozásoknak tökéletesen megfelelő vágópontját a mezőtúri Zuppán- Zoltán. A több mint két évtizede egyéni vállalkozóként te­vékenykedő húsfeldolgozó szakember szerint a helyi tenyésztők miatt is el­engedhetetlen az övéhez hasonló úgynevezett szú­rópontok létesítése. Gedei Szilárd Huszonhárom éve foglalkozik sertések, illetve más állatok vágásával és feldolgozásával a mezőtúri Zuppán Zoltán. Tevékenységét még egy vágó­hídon kezdte egyéni vállalko­zóként - jelenleg egy modern vágópont mellett egy kis fel­dolgozóüzemet, húsüzletet és egy éttermet is üzemeltet.- Hosszú éveken át működ­tettem a régi vágóhidamat Mezőtúron, csakhogy amikor megszigorodtak az uniós elő­írások, nem máradt válasz­tásom, be kellett zárnom a valóban nem a legmodernebb technológiával működő lé­tesítményt - mondta Zup­pán Zoltán. Nem a mezőtúri vállalkozó volt azonban az ■ A mezőtúri vágópont működésének a helyi tenyésztők is örülnek. egyetlen, aki így járt - az uniós csatlakozás utáni évek­ben nagyon sok kis vágópont vezetése volt kénytelen le­húzni a rolót az országban, ugyanis nagyon kevés vágó­híd és feldolgozóüzem felelt csak meg az európai élelmi­szerbiztonsági előírásoknak. A furcsa állapotnak egy 2011-es kormányrendelet ve­tett véget, mely szabályozta a vágásra alkalmas vágó, illet­ve szúrópontok létrehozását és működtetését. Zuppán Zoltán is ekkor döntött úgy, saját tőkéből lét­rehozza a környék első ilyen vágópontját.- Még abban az évben, de­cemberben megkérdeztem a megyei állategészségügyi hi­Zuppán Zoltán vágópontján heti száz sertést és húsz szarvasmarhát tudnak feldolgozni. Képünk illusztráció. vatalt, hogy milyen kondíci­ókkal nyithatom újra a vágó­hidat. Úgy tudtam, hogy egy régi rendelkezés miatt nem lehet közvetlenül egy sertés­telep mellé ilyet létesíteni, de a szakemberek megnyug­tattak, hogy azóta már válto­zott a szabályozás. így tavaly októberben megnyithattuk a régi vágóhíd helyén az új szúrópontot. Hat alkalmazot­tal heti száz sertés mellett szintén száz birka és húsz szarvasmarha vágását végez­hetnénk, azonban ezt a ka­pacitást nem tudjuk mindig kihasználni. Nem biztosított ugyanis az alapanyag, nem tudunk ennyi állatot lekötni. Ennek ellenére a nem túl tá­voli jövőben szeretnénk ki­használni a lehetőségeinket, főleg ha azt nézzük, Kisúj­szálláson kívül nincs is más, komolyabb forgalmat bonyolí­tó létesítmény a közelben. Ko­rábban hallani lehetett arról, hogy Túrkevén és Karcagon is nyitnak egy, az enyémhez hasonló vágópontot, azt azon­ban nem tudom, hogy végül sikerült-e megnyitni ezeket. Azt mindenesetre nem lehet mondani, hogy gomba mód­ra szaporodna a konkuren­cia Jász-Nagykun-Szolnok megyében, illetve a megye környékén, az Alföld ezen ré­szén - vázolta vállalkozása helyzetét Zuppán Zoltán. A mezőtúri vállalkozó sa­ját forrásából létrehozott vá­gópont működésének a helyi tenyésztők is örülnek, a kör­nyék gazdáinak jószágaival egészül ki Zuppán Zoltán saját állománya. A vágópont- tal a kisebb gazdálkodók, őstermelők számára is egy­szerűbbé vált húsállataik fel­dolgozása, értékesítése - nem csak a sertés, hanem a birka és a szarvasmarha terén is. NÉVJEGY NÉV: Zuppán Zoltán végzettsége: szobafestő-mázo- ló, húsfeldolgozó TEVÉKENYSÉGE: Vágópontot, fel- dolgozóüzemet, húsboltot és ét­termet üzemeltet LAKÓHELY: Mezőtúr ELISMERÉSEK, DÍJAK: Mezőtúr Városáért díj, 2012 HOBBI: Úszás Zuppán Zoltán Néhány vágóállat állományának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében (ezer darab) Év Sertés Juh Szarvasmarha 2009 223 66 46 2010 200 71 44 2011 196 70 44 2012 213 66 49 FORRÁS: KSH HÍREK Az aszály miatt gyengül a termés már most látszik, hogy Jász-Nagykun-Szolnok me­gye igen jelentős területén okoz majd károkat az aszály a kukorica- és a napraforgó- termésben. A megye gazdál­kodói szerint a károk néhol a forróság miatt tavaly ta­pasztalt mértéket is megha­ladhatják - akkor összesen több mint 121 ezer hektáron jelentettek aszálykárt a gaz­dák az év során, az pedig már most látszik, hogy idén is lesznek olyan szárazabb területek, ahol jóval a négy­tonnás hektáronkénti ter­mésátlag alatt fog teremni a kukorica Jász-Nagykun-Szol­nok megyében. Fejlesztés a Mercedes jászberényi beszállítójánál MINTEGY SZÁZÖTVENMILLIÓ forint összköltségű komp­lex technológiai fejlesztés fejeződött be az elektroni­kai alkatrészeket gyártó jászberényi Holocher+Bau- er Kft. telephelyén. A Mer­cedes és a General Motors beszállítójaként működő vállalkozás a beruházást 48,6 millió forint európai uniós pályázati forrásból tudta megvalósítani. A ta­valy 784 millió forint ár­bevételt produkáló cég 209 embert foglalkoztat - a fejlesztésnek köszönhe­tően azonban, hamarosan bővülhet az alkalmazottak száma. Többen vállalkoznak a Jászkunságban az egy évvel korábbihoz képest 1,1 százalékkal nőtt a vállalkozások szá­ma Jász-Nagykun-Szolnok megyében az esztendő első negyedévében.Szembe­tűnő a kft.-k számának növekedése, összességé­ben azonban csökkent a társas vállalkozások szá­ma. Jelentősen növekedett ugyanakkor az egyéni, illetve önálló vállalkozók száma - közülük továbbra is az agrárgazdaságban, a mezőgazdaságban tevé­kenykedők vannak a leg­többen, de a kereskedelem és a gépjárműjavítás terü­letén is sokan próbálnak megélni a megyében. Éledezik az építőipar Jász-Nagykun-Szolnok megyében is javulás Ugyan egyre több a kis- és középvállalkozások munkája, az igazi fellendülésre még várni kell a térségben- Nem a lakásépítések, hanem az egyéb, például céges, önkor­mányzati megbízások, illetve a lakosság kisebb felújításai tartot­ták életben a sokszor csak vergő­dő építőipart Jász-Nagykun-Szol- nok megyében. Mostanában azonban, mintha egy kicsivel több megbízást kapnánk. Ugyan még mindig nem sok, de érez­hetően több munkához jutnak a vállalkozók, Uletve a kisebb cégek a térségben - foglalta ösz- sze az ágazat helyzetét a Szolnok térségében kőműves munkákat vállaló Tóth Imre. A tapasztalt kőműves szavait támasztják alá a KSH idei esz­tendő első negyedévére vonatko­zó friss adatai is. Eszerint ugyan A megyében is a mielőbbi fellendülésben bíznak. Képünk illusztráció. az év első három hónapjában nem történt jelentős javulás a lakásépítések piacán, az építő­ipari termelés volumene tovább nőtt a megyében. A legalább öt főt foglalkoztató megyei székhe­Az építőipari termelés értéke Jász-Nagykun-Szolnok megyében, milliárd forint FORRÁS: KSH lyű szervezetek körében például 37 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.- Lakóépületet azonban alig, sőt irodaépületet sem nagyon építettek az elmúlt években. Az uniós pályázatok miatt azonban, továbbra is viszonylag sok ipari jellegű építményt húztak fel a Jászkunságban, azonban ezek is főleg a megyeszékhely és Jászbe­rény környékére voltak jellemző­ek - tette hozzá Tóth Imre. Ami a számokat illeti: az építményfő­csoportok közül az épületépítés volumene 6,8 százalékkal csök­kent Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében, az egyéb építményeké azonban jelentősen, csaknem duplájára növekedett - a terme­lési értékének mintegy hatvan százalékát, tehát az egyéb épít­mények építése jelentette. Az építőipari vállalkozások azonban főleg a szerződésállo­mányok tekintetében érezhet­nek pozitív változást, március végén például 27,6 milüárd fo­rint értékű szerződésállomány­nyal rendelkeztek, ami összeha­sonlító áron az előző év március véginek több mint a háromszo­rosa. Ami pedig még fontosabb, a szakértők szerint az építőipar túljutott a nehezén, és a követ­kező hónapokban fellendülés várható a megyében is - ezt pedig hamarosan a legkisebb cégek, az egyéni vállalkozók is megérzik majd. ■ G. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents