Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-14 / 189. szám

2013. AUGUSZTUS 14., SZERDA 9 ÉLETMÓD - UTAZÁS Erfurtban minden olyan egyedi türingia Németország „zöld szíve” A békességes fővárosban bőven van idő séltálgatni A németországi Türingia tar­tomány fővárosára, Erfurtra igazán illik Bécs állandó jelzője: gemütlich - azaz ke­délyes. Az emberek tényleg szívélyesek, barátságosak, szívesen szóba elegyednek az odalátogató külföldivel. Piros Christa Türingiát egészen a késő XIX. század óta „Németország zöld szívének” nevezik, legfőképpen azért, mert hatalmas, kiterjedt erdőségek borítják, a legna­gyobb összefüggő erdőségek az egész országban. Talán ezért is van Erfurtban egész Európa legnagyobb növényparkja és kertészeti kiállítása, az EGA PARK, amely akkora, hogy csak kisvonattal lehet bejárni. A virágok szerelmeseinek ki­hagyhatatlan látnivaló. (Felké­szülhet erre a kirándulásra az internetről is: www.egapark-er- furt.de.) A térség földrajzi értelemben is Németország szíve, hiszen a tartomány nagyjából az ország közepe táján fekszik, hivatalos és teljes nevén Türingia Szabad Állam. BÉKESSÉGESVÁROS Mintha a természeti környe­zet békessége köszönne vissza Erfurtban is. Ez az a város, ahol senki nem rohan, van idő sétál­gatni, nézelődni. Kimondottan üdítő foglalatosság kiülni a teraszos vendéglátóhelyekre egy-egy kávé, még inkább hű­sítő sör mellé. A 200 ezres tele­pülés Németországban igazán nem számít nagynak, mégis Patinás műemlékek, parkok, történelmi hangulat várja a turistát. Szerencséje volt a városnak, hogy megúszta a második világháborút megvan benne minden, ami egy tartományi főváros fényét emelheti: patinás múlt, kultu­rált jelen. Történelmi levegő, évezredes műemlékek - óriási szerencsé­je a városnak, hogy a huszadik századi háborúk alig hagytak nyomot rajta, és ezzel kevés né­metországi város dicsekedhet! A város mindennapi hangula­tát a kellemes parkokban, a be­vásárló utcákban tudjuk átélni. ÉRDEMES MEGNÉZNI A főteret uralja a Dóm. A mellette lévő Szt. Severi temp­lommal széles lépcsősor köti össze, amin nyaranta érdekes és színvonalas operaelőadáso­kat rendeznek. Az egész teret nyáron a vurstli, télen a már korán elkezdődő karácsonyi vásár lakja be, miközben az odalátogatók szinte minden talpalatnyi helyet elfoglalnak. Vannak egészen különleges látványosságok is. Például a régi zsinagógára mintegy vélet­lenül, egy étterem lebontása so­rán bukkantak rá. A 900 éves épület önmagában is érdekes, ám legtöbben pincéjét látogat­ják, amely felbecsülhetetlen, sok száz éves ezüst- és arany­kincseket rejt. A Krämerbrücke ugyanolyan, vagy legalábbis nagyon hason­ló, házakkal és üzletekkel sze­gélyezett híd Erfurtban, mint a Ponte Vecchio Firenzében. Ta­lán nem olyan híres - no igen, a Medicieknek jobb volt a pr-jük, ahogy ma szokás mondani - pe­Tippek, információk Megközelítés: autóval vagy vonattal _____________________(drezdai átszállással) Szállás: nagyon jó árak, **-os hotel 48 €-tól/2 fő, 4*- os 64 €/2 fő. www.hotelreservierung.de/Erfurt Étkezés: grillkolbász az utcán 1,80 €, főétel étteremben 8-15 €, sör 2-3 €, kávé 1,80-2,50 €. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: WWW.NEMETORSZAG.TRAVEL dig a Krämerbrücke olasz roko­nánál idősebb és hosszabb is! 1117-ben építették fából, majd többszöri leégése után 1325 óta már tartósabb építőanyagból kő­ből állították helyre. A híd házai a város tulajdonában vannak, és csakis olyan családok bérelhe­tik ki, akik kézműves termékei­ket a földszinti boltban árulják. Az éttermeknek, kávézóknak is meg kell felelniük ennek az előírásnak, gyorséttermet itt persze hiába is keresnénk. Ebbe a környezetbe nem nagyon ille- nének. EGYEN, IGYON! Türingiai specialitás a Klöße, amely nyers és főtt burgonyá­ból, liszt és tojás nélkül készült gombóc, és amit szinte minden húsételhez kínálnak köretként - mondhatni kötelező Türingi- ában ezt fogyasztani. A Zum güldenen Rade, az­az az Aranykerékhez címzett középkori fogadónak az a spe­cialitása, hogy Türingia „nem­zeti” specialitását nem egy­szerűen krunmpligombócként készítik, hanem különböző, lazacos, spenótos vagy hurkás töltelékekkel is kapható, így fő­ételként is kínálják a hatalmas krumpligombócokat, ame­lyekkel így már nem is olyan könnyű megbirkózni. A helyi sör az egyébként nálunk is kapható Köstritzer, legfeljebb annyi a különbség, hogy mind barna, mind világos változata roppant népszerű azon a tájon, szinte egyeduralkodó a sörök között. És ahogy az Németország­ban lenni szokott, az utcán lép­„Zongorász úr...” LISZT FERENC 13 éven átélt Wei- marban udvari karmesterként, műveinek kétharmadát itt al­kotta. Weimarba érdemes átruc­canni, Erfurttól alig negyedórá­nyi az út. Mindenképpen látni kell a Liszt múzeumot, a zene­szerző egykori hűen megőrzött lakhelyét. Sok érdekes kordoku­mentumra is rácsodálkozha­tunk. Az egyikből megtudhat­juk, hogy Sopron városa 1840- ben díszpolgárává választotta „Liszt Ferencz hangművész és zongorász urat”. ten-nyomon kolbászárusokba botlunk. A türingiai grillezett kolbász világos, inkább virslire hasonlít, és messze kilóg a fél­bevágott zsemléből (és még vé­letlenül se merjük hot dognak nevezni!). A Fischmarkton már nem halat árulnak A legnagyobb bevásárlóutca az Anger, a Lange Brücke, illetve a Fischmarkt (a régi halpiac, ahol persze ma már nem árulnak ha­lat). AzAngeren érdekes a Zum- norde cipőbolt (mögötte az azo­nos nevű és tulajdonosú családi szállodával, sörözővel), ahol 200 euróig is felmennek a férficipők árai, de a Budapester Schuhe márkának már ki se teszik az árát A KRÄMERBRÜCKE kézműves boltjai csakis egyedi árukat kínál­nak. Nagysikere van a balkeze­sek boltjának, és alig van olyan turista, aki kihagyná a helyben készült csokoládés finomságokat. HÍRSÁV Szeretik a németországi körutazást a magyarok a tavalyi azonos időszakhoz képest 2,9 százalékkal nőtt a Németországba beutazó magyarok száma. Honfi­társaink összesen 206 ezer vendégéjszakát töltöttek Németországban. 35 szá­zalék felfedezőútra, főként városlátogatásra, köruta­zásra utazik Németország­ba, de szívesen keresik fel a szabadidőparkokat, az UNESCO világörökség hely­színeit is. ■ Villányban készült a legtöbb Pannon bor az utóbbi öt évben a villányi borvidéken hozták forgalom­ba a legtöbb, Pannon bor­régió jelzéssel ellátott bort. A régió összesen négy borvidé­kéről idén eddig 19-féle Pan­non bor került forgalomba. A legkevesebb bort a pécsi bor­vidék pincészetei látták el a régió jelzésével, és a szek­szárdi borvidéken is évente 2-3 Pannon bor készült. ■ Az olaszok felének idén nyaralásra se futotta Valahol Szicíliában az olaszoknak csak 58 szá­zaléka vett ki szabadságot idén nyáron - derült ki egy felmérésből. Három éve még 80 százalék volt szabad­ságon június-szeptember között. Akik idén kény­telenek voltak lemondani erről, azok mindenekelőtt anyagi okokra hivatkoztak. A vakációzok ötödé nem is önszántából ment szabad­ságra, hanem a munkahelye kötelezte rá. Az olaszok leg­kedveltebb belföldi úti célja: Emilia-Romagna tartomány és Szicília. A külföldre utazó olaszok leginkább Spanyol- országot választják. ■ Megvalósul a Rubik-kocka formáját idéző múzeum! Kedvencek: Leonardo és Don Quijote európai közvélemény Az is kiderült, mi tartja még egyben az öreg kontinenst nemzetközi építészeti terv- pályázatot írnak ki a magyar találmányokat bemutató inter­aktív kiállítási központra 2014- ben, a Rubik-kocka feltalálásá­nak 40. évfordulójára, és Rubik Ernő 70. születésnapjára. A kockát formázó épületet Budán, a Rákóczi híd lábánál építik fel. Kiállítóhely mellett inkubátor­ház lesz, ahol fiatal kutatók, in­novatív vállalkozások kapnak majd helyet, infrastruktúrát. A pályázat eredményeit a 2014-es Szigeten is kiállítják majd. Emellett elindul a kocka vi­lágát bemutató utazó kiállítás is - közölte Fürjes Balázs kor­mánybiztos. New York-ban, a Hudson folyó partján, a Sza­badság-szobor mellett található Liberty Science Centerben nyí­ló Rubik-világkiállítás a tudo­mány, a technika, a művészet és a kocka közötti összefüggé­sekre helyezi a hangsúlyt, a találmány inspirálta innováci­ókra. Bemutatja a nemzetkö­zi „Kocka-közösséget”, látható lesz például a világ legdrágább, egymillió dollár értékű Ru- bik-kockája is, amely gyémán­tokkal van kirakva. Az interaktív, 600 négyzet- méteres tárlat hét év alatt utaz­za körbe a világot a Google együttműködésével, a kiállítás a világ vezető tudományos és művészeti központjaiban lesz látható. ■ A világ kultúrájához Európa leginkább a demokráciával, a könyvnyomtatással és a klasz- szikus zenével járult hozzá - derült ki az internetes köz­vélemény-kutatásból, amelyet a Goethe Intézet 24 nyelven, 30 európai és Európával szomszé­dos országban végzett el. Összességében a legjelentő­sebb európai épületnek az Eif- fel-tornyot tartják a résztvevők, bár a görögök az Akropoliszt, az olaszok a Colosseumot, a né­metek pedig a Brandenburgi kaput említették első helyen. Film kérdésében sokkal na­gyobb volt a szórás. Az össze­sített adatok alapján Roberto Benigni Az élet szép című film­Leonardo da Vinci verhetetlen je, Florian Henckel von Don- nersmarck A mások élete, és Jean-Pierre Jeunet Amélie cso­dálatos élete című alkotása lett a három legfontosabb európai film. A magyar résztvevők kö­zül Szabó István Mephistója a nyolcadik helyen végzett. Az európai irodalom legel- ragadóbb alakját kereső kér­désnél Cervantes antihőse, Don Quijote vitte el a pálmát, a magyar válaszadóknál Faust, a Kis herceg és Anna Kare­nina volt a három dobogós. A legjelentősebb európai képző­művésznek Leonardo da Vin­cit választották a felmérésben résztvevők, a második helyen Picasso végzett. Európa jövőjét a résztvevők többsége „jónak” vagy „nagyon jónak” jósolták; a litvánok, a bolgárok és a szer- bek kiváltképp derűlátók. A válság által erősen sújtott országok lakosai azonban nem túl bizakodók, ide tartoznak a spanyolok, a portugálok, a gö­rögök, az olaszok és persze a magyarok többsége is. ■ Összeköt a kultúra A NÉMET GOETHE INTÉZET által megkérdezettek szerint az euró­paiakat leginkább a kultúra kö­ti össze, emellett sokan hisznek a közösség és a mozgásszabad­ság összekovácsoló erejében is.

Next

/
Thumbnails
Contents