Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-06 / 156. szám

6 SPORTBIZNISZ 2013. JÚLIUS 6., SZOMBAT A fociőrült brazilok ellenzik a vb-t tiltakozás A tüntetők sérelmezik a világbajnokságra és az olimpiára költött milliárdokat A taóból kiszoruló kiemelt sportágak 135 milliardot kapnak 2020-ig Milliós tömeg tiltakozott Brazíliában a Konföderációs Kupa idején a jövő évi labda­rúgó világbajnokság ellen. Azt sérelmezték, hogy köz­pénzekből milliárdokat ölnek az oktatás vagy az egészség­ügy helyett az előkészületek­be, miközben a haszonból főként a FIFA részesedik. Éber Sándor „Nincs szükségünk a világbaj­nokságra, a stadionokra költött pénzt inkább oktatásra, jobb egészségügyre és humánusabb rendőrségre kellene fordítani”- hangoztatták a 2014-es labda­rúgóbb főpróbájának számító Konföderációs Kupa alatt a brazü tüntetők. „Ébredj föl Brazília, egy tanár többet ér, mint Neymar!" - skandálták a tüntetők. A brazil válogatott játékost nemrég vette meg 57 millió euróért a Barcelo­na a Santostól, és Neymar lett a legjobb játékosa a tomagyőztes csapatnak. „Brazília jelentkezett, hogy megrendezné a labdarú- gó-vb-t, nem kényszerítettük rá”- reagált a maga módján a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség (FI­FA) elnöke, Joseph Blatter. A több városra is kiterjedő több százezres tüntetéseket az embe­rek keresetéhez mérten nagyon drága, és egyébként a szolgáltatá­si színvonalában nagyon gyenge tömegközlekedés árának (mint­egy 20 forintnyi) megemelése indította el június elején. A1 tün­tetők később már a kormányzati korrupció ellen tiltakoztak, az oktatás, valamint a szociális és egészségügy ellátás javítását és új beruházásokat követelték. Sze­rintük a FIFA-nak kellene állni a rendezési költségeket. Giovanne Elber volt válogatott labdarúgó például azt nehezményezte, hogy Manausban, vagy Cuiabában a vb után kihasználatlanok lesznek a létesítmények, amelyeknek költ­sége egyenként 200 millió dollár volt. Nemcsak a világbajnokság, hanem a 2016-ban Rio de Janeiró- ban tartandó olimpia költségeit is nehezményezték a demonstrálok. A FIFA 2007. október 30-án je­lentette be, hogy 1950 után má­sodik alkalommal az ötszörös vüágbajnok Brazília rendezheti a vb-t 2014-ben. „A rotációs rend­szer alapján csak dél-amerikai ország jelentkezhetett, és a kon­tinens államainak megegyezése után az a Brazília adta be egye­düliként pályázatát, amelynek ekkor még egyeüen FIFA-elő- írásnak megfelelő stadionja sem Venezuela Manaus Fortaleza • Cuiaba Brazíliaváros Salvador Belő Horizonte • inéira Guritiba Argentína A 2014-es brazíliai világbajnokságra tervezett stadionok I Település Stadion neve Férőhely 1. Fortaleza Castelao 60000 2. Recife Recife-Olinda Arena 45500 3. Salvador Fonté Nova Arena 44100 4. Natal Arena Das Dunas 65100 5. Curitiba Kyocera Arena 41375 6. Cuiaba Verdao 40000 7. Manaus Vivaldao 40550 8. Brasilia Mane Garrincha 76232 9. Belő Horizonte Mineirao 74300 10. Sao Paulo Morumbi 66952 11. Porto Alegre Beira Rio 60000 12. Rio de Janeiro Maracanä 86100 A labdarúgó-vb-k stadionépítési költségei (milliárd dollár) Németország (2006) Dél-Afrika (2010) Brazília (2014) 0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 tervezett büdzsé FORRÁS: ABC NEWS, VG-GYŰJTÉS FIFA WORLD CUP 6r&sil A labdarúgó-világbajnokságból a FIFA kaszál A futball vb-vel kapcsolatos bevételek a FIFA büdzséjének is a legfőbb alapját jelentik. Ta­valy 89 millió dolláros nyereség mellett, a bevételek 1,166 milli­árd dollárt tettek ki, aminek 81 százaléka a jövő évi, brazíliai tornával hozható összefüggés­be. A televíziós jogok értékesíté­séből a 2014-es brazíliai vb már 553 millió dollárt hozott. A vb marketing jogainak értékesíté­séből volt 367 millió dollár folyt be. A pénzügyi tartalék elérte a rekordnak számító 1,378 milli­árd dollárt, és 2014-re 1,08 mil­liárd bevételt terveznek. „A 2010-es dél-afrikai torna idő­szakában a FIFA közvetlen haszna 631 millió dollár volt, amiből egy 100 millió dolláros fejlesztési alappal jutalmazták Dél-Afrikát ezzel emlékeztetve és mintegy csendesítve most Brazíliát" - hangsúlyozta And­rás Krisztina közgazdász. Dél-Afrika, a 2010-es torna há­zigazdája mintegy 10 százalé­kát könyvelhette el bevételként annak az összegnek, amit a vb megrendezésére költött, az új modem stadionok azonban ki­használatlanok, a botrányos közbiztonság sem javult. volt” - emlékeztette lapunkat a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Sportgazdaságtani Kutató Központjának igazgatója. András Krisztina szerint már 2003 óta lehetett tudni, hogy Brazüia lesz a házigazda, ennek ellenére nem tettek semmiféle előkészületet és a helyszínek megjelölése is csak 2009 májusában a FIFA-kijelölés által történt meg. Mindeközben az infrastrukturális fejlesztések sem haladnak a megfelelő mér­tékben, és a pályázatban szereplő magánberuházások helyett ál­lami, közpénzekből valósulnak meg. A stadionok valószínűleg időben elkészülnek, még ha sok­kal többe is kerülnek, mint azt eredetileg tervezték. Ugyanakkor 13 repülőtér közül 9-nél nem kez­dődtek meg időben a munkála­tok. „Az utóbbi években az ország gazdasági helyzetében óriási változások történtek” - mondta András Krisztina. A közgazdász szerint 2010-ben Brazüia hihe­tetlen mértékű növekedést pro­dukált, 2011-ben GDP-je megha­ladta Nagy-Britanniáét, a Centre for Economics and Business Re­search ranglistáján pedig a világ hatodik legnagyobb gazdaságává vált. Gazdasági elemzők szerint a növekedésben nagy szerepe van az ország nyersanyag bősé­gének, a mezőgazdaságnak és meghatározó jelentőségű a kül­kereskedelem is, amelyen keresz­tül az országot érintette ugyan a válság, de a növekedés motorját a belső fogyasztás adta. Az infláció 6,5, a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék körül volt, ami majdnem fele az Európai Unió átlagának. Új, 100 milliósra becsült közép- osztály született. András Krisztina emlékeztet, hogy 2010-ben a gazdaság felpör­getését várták a két nagy sport- esemény előkészítése kapcsán, mivel új sportlétesítményeket kell megépíteni és jelentős össze­geket kell fordítani az infrastruk­túra korszerűsítésére is. Ausztria brazíliai kereskedelmi képviselő­je szerint 25 milliárd euró körüli összeget kell fordítani vasutak, autópályák és repülőterek épí­tésére, mivel ezen a téren nagy a lemaradás. A brazü gazdasági miniszter 70 müliárd euróra tette a két sportesemény rendezésével kapcsolatos költségeket. A Sao Paolo Egyetem szerint a vb előtt mintegy 18 müliárd amerikai doüámyi összeget fektetnek inf­rastruktúrába, és ebből 14 müli- árd az adófizetők zsebéből kerül­het majd ki. Orlando Silva brazü sportminiszter 2007-ben még azt mondta: közpénzeket nem fog­nak felhasználni a vb szervezé­sére, ületve a stadionok építésére. A brazü politikusok szerint a két nagy sportesemény nagyjából évente 0,4 százalékkal segítheti a GDP növekedését. Aldo Rebelo, a brazü sportminiszter hangsú­lyozta, a két esemény körülbelül 3,6 mülió munkahelyet teremt 2014-ig, mely a népesség 1,87 szá­zalékát jelenti. Az Emst&Young szerint a vb közvetlen és a közve­tett befektetéseket is tártál mazó várható gazdasági hatása 70 rml­liárd dollár lesz. Haszonra számít­hat az építőipar és az elektronikai szektor. András Krisztina szerint ezek az ágazatok főként az ese­ményeket megelőző időszakban járhatnak jól, míg a turizmushoz kötődő tevékenységek a rendez­vények alatt számíthatnak a leg­több nyereségre. Júliusban egyéb­ként Ferenc pápa legelső külföldi útja is idevezet, amely a becslések szerint kétmillió látogatót vonz. A munkahelyteremtés és a turisták miatt bővülő kérésiét biztos hasz­not ígér a távközlésben, az infor­matikában és a közlekedésben is. Sverrir Sverrisson, a Saxo Bank szakértője szerint a rövid távú hatás mindent összevetve valószínűleg nem lesz számotte­vő. A gazdasági növekedést nyü- ván sem a vb, sem az olimpia nem pörgeti fel. Az azonban látható, hogy az infrastrukturális beru­házások hosszabb távon a gaz­dasági növekedés motorjaként működhetnek. A modernizáció egyre nagyobb vonzerőt jelenthet a külföldi befektetőknek, s még az alapvető kiviteli termékekre, a vasércre, a szójára és a kávéra is jótékony Jiatással lehet a jelentő­sebb tengerentúü kereslet. Az investor.hu szerint a bra- zü gazdaságon túl jól járhatnak a fejlesztési munkálatban részt­vevő cégek is, amelyek komoly pénzekhez juthatnak az áüami megrendelésekből. A nagy mun­kálatokban a külföldi váüalatok is részt vesznek, ennek előnyei­ből pedig azok részvényesei is részesedhetnek. támogatás Az idén 12,5 milliárd forintot kap a kabinet döntése értelmében a 16 kiemelt sportág - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. 2014-től 2020- ig összesen 135 müliárd forintot biztosít az áüam ezeknek a sport­ágaknak. A16 érintett sportág az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás, az evezés, a cselgáncs, a kajak-kenu, a kerékpársport, a korcsolyasport, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövé­szet, a tenisz, a torna, az úszás és a vívás. Ezek a sportágak nem jutnak hozzá a társasági adóked­vezményből befolyó összegekhez, amelyeket az öt látvány-csapat- sportág, a labdarúgás, a kosár­labda, a kézüabda, a jégkorong és a vízüabda használhat fel. Simicskó István, a sportért felelős áüamtitkár közölte, hogy a versenysport, az utánpótlás, az egyesületek, a sportlétesít­mények fejlesztése és az edzők teljesítményének értékelése alap­ján döntöttek a támogatásról. A kifizetések a már elkezdődtek, várhatóan az év végéig befeje­ződnek. Az utánpótlásban és a versenysportban 140-150 edző kap majd kiemelt fizetést, amire korábban nem volt példa. Borkai Zsolt a Magyar Olim­piai Bizottság elnöke korábban 15-20 müliárd forint közötti összegű támogatást említett a kiemelt sportágaknak. A rendkí­vüli kormányzati intézkedések­re szolgáló tartalékból nemrég 480 milliót fordítottak a kiemelt sportágak adósságkonszolidáció­jának támogatására. További 760 milliót csoportosítottak át az idei hazai rendezésű sportesemények és a kiemelt sportszövetségek szakmai többletfeladatainak tá­mogatására. ■ É. S. A sportszövetségek adósságkonszolidációja Szövetség Adósságátvállalás (millió forint) Asztalitenisz 48,344 Atlétika 59,048 Birkózó 14,021 Evezős 95,223 Korcsolyázó 43,185 Röplabda 74,157 Úszó 50,894 Vívó 55,110 M0B 40,018 Összesen 480,000 Meghívásos közbeszerzés a Közti Zrt.-nek Romáik Brazília történetének legnagyobb lopása ez lesz Brazília történetének legnagyobb lopása - hangoztat­ta a labdarúgó-vb-ről Romario. Az 1994-es világbajnok látékos szerint Brazília széttárta a lá­bait a FIFA-nak, aki egy saját államot akar létrehozni Brazíli­án belül adók fizetése nélkül, és egy cirkuszt épít a bmzilok pén­zéből. A politikusnak állt labda­rúgó szerint a stadionok építésé­re költött pénzen 8 ezer új isko­lát, 28 ezer sportcsarnokot épít­hettek volna, 150 ezer házat emelhettek volna a rászorulók­nak, vagy vehettek volna 39 ezer új iskolabuszt. A tüntetők a kormpt állami vezetőket és a főként a futball- ból és nagyberuházásokból meggazdagodott maffiát is bí­rálták. Ennek élén szerintük a már 97 éves Joao Havelange van, aki 1974 és 1992 között FIFA vezetője volt Elnökségét állítólag úgy nyerte el, hogy gya­nús módszerekkel állította ma­ga mellé az afrikai szövetsége­ket. Tiszteletbeli elnökségéről, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is betöltött tagsá­gáról is le kellett mondania kor­rupciós vádak miatt Havelange és egykori sógora, Ricardo Tei- xeira, aki a Brazil Labdarúgó Szövetség elnökeként pályázta mega vb-t, több millió dollárt kapott 1992 és 2000 között a már csődbe ment az Internatio­nal Sport and Leisure nevű mar­ketingcégtől, hogy a vb közvetí­tési jogai hozzá kerüljenek TEiXEiRA is a korrupciós botrány miatt mondott le, utóda 2012-ben fosé Maria Marin volt Sao Pau­lo-i kormányzó lett A vb szerve­zőbizottságának elnöke, Have­lange és Teixera is szoros kapcso­latot ápolt az 1964-1985 között lévő katonai diktatúrával, de má­ig erős kötelékeik vannak az ult­rakonzervatív politikai táborral. HAVELANGE utódát, Sepp Blatt­ért is érték korrupciós vádak, de a 2011-es elnökválasztáson rivá­lisát, korábbi szövetségesét, Mo­hammed Bin Hammamot vádol­ták meg azzal, hogy voksokat vett 40 ezer dollárért, hogy a FI­FA élén állhasson. A tüntetők a korrupt állami vezetőket is élesen támadták stadion Meghívásos közbe­szerzési eljárás indul az új Puskás Ferenc Stadion tervezé­sére - közölte a Nemzeti Sport- központok. Mivel egyértelműen be lehet azonosítani a tervek jogtulajdonosát, így a „törvényi előírásoknak megfelelően" a közbeszerzési eljárásra az erede­ti terveket készítő Középületter­vező Vállalat jogutódja, a Közti Zrt. kapott meghívást. A stadion a stadionban koncepció meg­építése 70-90 milliárd forintba kerülhet. A Nemzeti Olimpiai Központ részeként megvalósuló Mülenáris Velodrom tervezésére nyílt nemzetközi tervpályázatot írtak ki, mivel nem áüapítható meg a tervek jogtulajdonosának kiléte, miután lezárult a rekonst­rukció megkezdéséhez szüksé­ges szerzői jogi vizsgálat ■ É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents