Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-05 / 155. szám

2 2013. JÚLIUS 5., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Szomorú, hogy kevesebb gyermek születik megyénkben Kényszer munka a betegágy helyett munkaláz Nagyon sok dolgozó az állását félti, így inkább nem íratja ki magát népesség Az idei esztendő első negyedévében a megyé­ben 816 gyermek született, 5,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanezen időszakban 1387- en hunytak el, ami 2012. január-márciushoz viszonyít­va 13 százalékos csökkenést jelent - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoz­tatójából. A halálozások számának az élveszületésekét meg­haladó ütemű csökkenése miatt az egy évvel korábbinál mérsékeltebb volt a népesség természetes fogyása. A szüle­tések és halálozások egyenle­geként kialakult természetes fogyás 571 fővel csökkentette a megye népességét. Az év első három hónapjában ezer élveszületésre 7,4 egy éves kor alatti elhalálozás jutott, ami magasabb az országos (4,8) mutatónál. A megyében 133 házassá­got kötöttek, huszonkettővel többet, mint egy évvel koráb­ban. Országosan ugyanakkor közel kilenc százalékkal visz- szaesett a házasságkötések száma az időszakban. ■ Most a csalánfélék okozzák a legtöbb gondot allergia Az elmúlt héten Szót nők térségében fokozatosan le­csökkent a pollenterhelés - főleg hét végére lett alacsony. Tovább­ra is a csalánfélék pollensze­meit regisztrálták legnagyobb mennyiségben - koncentráci­ójuk egész héten közepes volt. Továbbra is jelentős terhelést je­lent a pázsitfűfélék virágpora - mennyiségük a hét első felében még mindig elérte a magas szin­tet, hétvégére csökkent közepes, majd alacsony szintre. Jelen vol­tak még a csapdában az útifű, a hárs, a bálványfa és a lórom pollenszemei - legfeljebb ala­csony koncentrációban. A kül­téri allergén gombák közül az Altemaria koncentrációja elérte a nagyon magas, a Cladosporiu- mé a magas szintet - derül ki a népegészségügyi szakigazgatási szerv jelentéséből. ■ tsr \ T Hét év alatt felére esett a be­tegállományban lévők szá­ma, ezzel együtt majdnem ötven százalékkal csökken­tek az egészségbiztosító táp- pénzkiadásai is. A szakszer­vezetek szerint a legtöbben munkahelyféltés miatt nem mennek betegszabadságra. Hírlap-összeállítás Az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár (OEP) adatai szerint 2007-ről 2012-re 3 millió 486 ezerről 3 millió 769 ezerre nőtt a táppénzre jogosultak száma, a táppénzes eseteké ugyanakkor a hét évvel ezelőtti 1,2 millióról 810 ezerre csökkent. Ezzel párhuzamosan csök­kent a betegség miatt munkából kieső idő is: 2005-ben összesen még több mint 37 millió, 2012- ben már csak 20 millió nap telt el betegállományban. Naponta egyébként átlagosan kevesebb, mint 55 ezren voltak betegállo­mányban tavaly, miközben 7 év­vel korábban számuk még meg­haladta a 102 ezret - olvasható a témában készített egyik honi felmérésben.- Egyre kevesebben és egyre rövidebb ideig veszik igénybe a dolgozók a betegállományt. He­lyette szabadságra mennek, ami­hez a cégvezetés is „rugalmasan alkalmazkodik”. Bár gyakran az is előfordul, hogy népi tudja a munkáltató, hogy betegség miatt van szabadságon a dolgozó - be­szélt tapasztalataikról a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének (MSZOSZ) egyik kép­viselet-vezetője. Hozzátette, bár pénzügyileg jobban jár a beteg, ha szabadságon van és nem be­tegszabadságon vagy táppénzen - a betegszabadság összege is csökkent a Munka Törvényköny­vének változása miatt, átlagke­reset helyett a kevesebb összegű távolléti díjjal számolnak -, de döntően nem az anyagiak mo­tiválják a munkavállalók tettét, hanem a munkaviszony elvesz­tésétől való félelem.- Nem számít megbízható munkaerőnek, aki beteges, prob­lémát okoz a helyettesítésekkel, vagy éppen az alacsony foglal- koztatotü létszám miatt a többie­ket készteti túlórázásra - hang­súlyozta. Sokan úgy vélik, hogy a munkaadók szerint nem számít megbízható munkaerőnek, aki beteges, problémát okoz a helyettesítésekkel. ha már valóban nem bír lábra állni, vegyen ki szabadságot. En­nek egyik oka, hogy több helyen a munkavégzéshez szükséges minimális munkaerőt alkalmaz­zák és ha kiesik valaki, nem vagy csak nehezen tudják őt pótolni - folytatta», - Ez azértjj^nagyon rossz megoldás, mert á betegsé­gek elhúzódhatták, ■ liaö „lábon hordja ki” a beteg. Legrosszabb esetben pedig szövődmények, visszamaradt betegségek, gyul­ladások léphetnek fel és kórházba is kerülhet az illető. Egy sérü­lésnél, rándulásnál, húzódásnál is pihenni kell a gyógyuláshoz. Megdöbbenve hallottam, ami­kor az egyik beteg mesélte, hogy végre elment táppénzre, rögtön meg is kapta a felmondólevelét a főnökétől. Aki dolgozik, természe­tesen félü az állását. Különösen a nyugdíj előtt állók tartanak at­tól, hogy ha táppénzre mennek, elbocsátják őket. Tisztában van­nak azzal, hogy nehezen találná­nak új munkát. így, bár a rende­lőbe eljönnek és a gyógyszert is kiváltják, a munkát nem hagyják abba. Betegen dolgoznak tovább, így sokkal hosszabb ideig is tart a gyógyulásuk - tette hozzá.- Volt olyan dolgozó betegem, aki szabályszerűen rosszul lett, mikor kiderült, hogy be kell utalnom a kórházba. Hiába tud­ta a főnöke, hogy súlyos az álla­pota, kétnaponta hívta, mikor megy már vissza, és elvárta, hpgy a kórházi ágyrql is ellássa a munkáját - mesélte egy házi­orvos. Hozzátette, .hosszú távon ezzel az érintettek kárt okoznak önmaguknak, a munkahelyük­nek és a társadalomnak is. Egy idült betegség kezelése ugyanis több pénzbe kerül és hosszabb ideig tart, mintha időben megy a páciens orvoshoz. .Megyépkben js vapp^, akik nem mernek táppénzre menni, mert féltik az állásukat.- Egyértelmű, hogy többen vannak, akik nem mernek táp­pénzre menni - válaszolt lapunk megkeresésére dr. Hoksári Lász­ló, a megyei orvosi kamara alelnö- ke. - Egyesekkel a munkáltató kö­zölte, hogy szó sem lehet betegség miatti hiányzásról és csak azért, mert lázas az illető, nem hiányoz- hat a munkából. Végső esetben; SOMOGYI KTTILÍNÉ, EKG-asszisz- tens: - Ha nem csal az emlékeze­tem, legutóbb 1994-ben, tehát kö­zel húsz éve voltam táppénzen, _ azóta csak szabadság miatt nem voltam bent a munkahelyemen. Az emberek féltik az állásukat, nem egyszerű feladat újabbat ta­lálni, és természetesen a fizetés is kevesebb táppénznél. nagy János, gépkezelő: - Két éve dolgozom egy gyárban, azóta nem voltam táppénzen, előfordult, hogy negyven fokos lázzal is tet­tem, amit kellett. Csak akkor nem voltam bent a munkahelyemen, ha szabadságot vettem ki. Min­denki félti az állását, és az is egy­értelmű, hogy kevesebb fizetést kapnak, ha kidőlnek. KORPA VALÉRIA, titkárnő: - Ta­valy voltam egy rövid ideig táp­pénzen betegség miatt. Nyilván kevesebb pénzt kap hónap végén az, aki táppénzre megy, nem vé­letlen, hogy sokan inkább betegen is dolgoznak. Úgy vélem, hogy egy rövid táppénz miatt nem kell félteni a munkahelyet, más kér­dés, ha hosszabb időről van szó. Megkérdeztük lapunk olvasóit: mikor volt betegség miatt legutóbb táppénzen? Fejben számoltak, s több pénzt kértek fogyasztóvédelem Fesztiválokon ellenőriztek a megyei szakemberek ►Folytatás az 1. oldalról- A két fesztiválon összesen tizenöt ellenőrzést végeztünk (a Tiszavirág fesztiválon 5, a jászsági fesztiválon 10). A15 el­lenőrzésből három vizsgálatnál kifogásoltuk a próbavásárlást, két esetben többletszámolás, egy esetben a nyugtaadási kötelezett­ség teljesítésének elmulasztása miatt - számol be a tapasztala­tokról dr. Lipták Gergely. A fogyasztóvédelmi felügyelő­ség igazgatója elmondta: a szol­noki fesztiválon előfordult, hogy a vendéglátóhelyen a 3560 forin­tos végösszeg helyett a kiszolgá­lást végző kereken 4300 forintot kért és fizettetett ki. Pozitívum, Dr. Lipták Gergely hogy a nyugtaadási kötelezettsé­gét teljesítette.- Ugyanitt kifogásoltuk, hogy a forgalmazott ételek tároló­helyén, azok megnevezése és egység/eladási ára nem volt ki­helyezve, ami nem tette lehetővé a vendégek számára az egyértel­mű beazonosítást. További hiá­nyosság volt, hogy a kereskedő adatait tartalmazó tábla nem jól látható helyen a hűtő oldalán volt kihelyezve. Egy másik többlet­számolást szintén a szolnoki ren­dezvényen tapasztaltunk, a jász­sági fesztiválon pedig egy keres­kedő nem adott nyugtát - sorolja a szakember, aki szerint mindez azt érzékelteti, hogy a ritkábban ellenőrzött alkalmi rendezvénye­ken a tömegre értékesített ételek kiszolgálásánál nem a mérést ve­szik alapul, hanem túlzottan fel­felé kerekítve, fejben összeadva állapítják meg a fizetendő össze­get, kihasználva, hogy a fogyasz­tók felszabadult hangulatukban nem figyelnek erre.- Szükségesnek tartanánk egy új jogszabály létrehozását, ami lehetővé tenné, hogy a rö­vid időtartamú rendezvényeken tapasztalt hiányosságokat 1-2 napon belül ismételten ellenőriz­hessük és a második ellenőrzés alkalmával a visszatérő hiányos­ságokért bírságot lehessen ki­szabni. Ez hatékonyabb lenne, mint a kötelezésre szóló határo­zat - emelte ki végül. ■ R. Á. Bibliai tábor. Hagyományosan - immár 15. alkalommal - rendezték meg a héten kezdődött magyar-angol bibliai tábort a szolnoki Verseghy Ferenc gimnáziumban. A megyeiek mellett 16 fiatal érkezett Amerikából a sok játék, sport-, ének és angol nyelvű bibliai foglalkozásokra a táborba.

Next

/
Thumbnails
Contents