Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-27 / 174. szám
A növekedés állomásai Pici korom első emlékei között már ott van az a ház, amelyik nem az én otthonom, s mégis valahon- nét ismerem minden zugát; ismerősek az illatok, a neszek, a fények. De pláne a ház lakói, akik olyanok mint az anyám és az apám, de valahogy mégis mások. Érintésük darabosabb, de gyenge debb; hangosan, nagy taglejtésekkel beszélnek hozzám; mindig mosolyognak, és valahonnét mindig nyalákságok teremnek a kezükben, S ha az ember nem akar még aludni menni: bizton számíthat az ő pártfogásukra a szülői önkény ellenében. Emlékszik aztán az ember a saját szüleire, akik olyan furcsán megváltoztak, ha gyermeküknek gyermeke született. A köteles udvariasságon túl szinte észre se vették az embert; kivéve, ha a gyerekről volt szó. És nem elég, hogy mindent jobban akartak tudni, de még veszekedni sem átallották a pelenkázás és a pépevés helyes módjairól, miközben teletömték a gyereket édességgel, ebédkor meg sopánkodtak, ha kiköpte a spenótot. És mindennek a tetejébe, védés dacszövetségbe tömörültek a gyerekkel az ember ellen. S már itt is vagyunk a jelenben; sokszor hiába várva az egykori csecsemőt, aki most egy fejjel nagyobb nálunk, nyegle és felelőtlen. És még csak meg se akar házasodni, hogy legalább egy unokával megvigasztaljon. Akinek majd megsütjük az összes süteményt, amink még van; kifaragjuk a hintalovat, amit húsz éve ki akarunk faragni - aki visszahoz valamit abból, amit elvesztegettünk Szent Joakim és Anna, nagyszülők védőszentjei, könyörögjetek érettünk! (mb) Az egyházmegye hírei bővebben, képgalériákkal, videókkal: www.vacieqvhazmeqve.hu Akinek Szent József a pénztárosa misszió Egy váci egyházmegyés misszionárius pap a perui indiánok között Tíz éve tartó misszionáriusi szolgálatának rövid szabadsága közben, a püspökségen találkoztam Finta Lajos atyával, aki Nagylóc és Hollókő plébá- nosi állomását cserélte föl előbb Argentína, majd Peru indiánjainak paszto- rálásával. Finta atyától megtudhatjuk a „gringo” szó jelentését éppúgy mint azt, mit mutatnak a latin-amerikai kereszténység szédületes statisztikai adatai a hétköznapok tükrében. Magyar Bertalan- Peruban hat éve szolgálok - kezdte Finta atya. - Előtte négy és fél évig Argentínában voltam, onnan mentem át, a magyar származású Gellért püspök atya hívására. Jelenleg a San Ramón vikáriátus területén, egy Obenténi nevű faluban dolgozom, egy elhagyott ferences misszió helyén. Plébániám területe 42 falura terjed ki a Grand Pajonal nevű hatalmas, mintegy száz km átmérőjű területen. 1935-ig ez a hely fehér folt volt a térképen; akkor jöttek oda először a ferences atyák, akiket 1962-ben a Fényes Ösvény kommunista gerillái üldöztek el.- Kik laknak ott?- Obenténi lakosságának nagyobb része betelepült - cola- nos - ők a helyi módosabb réteg; a falvakban kizárólag ashéninka indiánok. Kultúrájuk, eredeti vallásuk elveszett a történelemben, van nekik valami képük Istenről, ez a Tahorentzi, de igazából ez csak egy elvont fogalom a számukra. Nagyon szegények és kiszolgáltatottak, kilencven százalékuk analfabéta. Korábban szinte paradicsomi élet lehetett ott: a gyümölcsök folyamatosan teremnek egész évben, magok, gyökerek, az erdő tele volt vaddal. Csakhogy jött a fehér ember, letarolja az őserdőt - az életük megváltozik; ahhoz azonban nincs elég szellemi kapacitásuk, hogy megértsék, mi történt. És nem törődik velük senki, csak az egyház. Az államnak nem érdeke, hogy védje őket, jobb lenne, ha nem léteznének, rezervátumaik útjában állnak a multiknak...- Van valamilyen érdekképviseletük?- Van egy indián szövetség a törzsfőkből, de hát azok a legnagyobb banditák. A saját párt- fogoltjaik feje fölül adják el az erdőt a multiknak. A Fényes Ösvény gerillái pedig a marxizmussal fertőzték meg az embereket - máig élnek a plébániámon Lenin és Sztálin nevű lakosok...- És az állam?- Az államnak nem érdeke az indiánok felemelkedése, Épp ellenkezőleg: a politikusoknak addig jó, amíg tudatlanok, amíg analfabéták. így lehet könnyen manipulálni őket a választásokon...- Vallásosak? A colonos-ok afféle vasárnapi templombaj árók; az ashéninkák egyáltalán nem. Nekik az, hogy pap vagyok, szinte semmit nem jelent. Elsősorban gringo vagyok, fehér ember, akitől félni kell, akit gyűlölni kell, ki kell játszani, be kell csapni. Éveknek kell eltelnie, hogy különbséget tudjanak tenni az őket kizsákmányoló hajcsár és a rajtuk segíteni akaró keresztény között...- Lehet egyáltalán tenni valamit ebben a helyzetben?- Egyetértettünk abban Gellért püspök atyával, hogy a tanulás az egyetlen út. Mert addig, amíg valaki nem ébred rá a saját emberi méltóságára, és nem tudja értékelni, hogy ő Isten képmása, megváltott lény, addig nem lehet vele mit kezdeni. Papként hiába mennék közéjük: először tanítani igyekszem őket írásra, olvasásra, számolásra, mosakodásra, WC-használatra, ágyban alvásra, asztalnál evésre... Idén végre sikerült megnyitnunk egy diákotthont a plébánián. Ez azért nagyon fontos, mert a gyerekek - akik amúgy is több napi járóföldre laknak a falutól - kiszakadnak az otthoni, visz- szahúzó környezetből... Nagy gond, hogy az állam és az indián szövetség mindent megtesz, hogy elriassza a gyerekeket és szüleiket: hazudnak, fenyegetőznek. A tervezett húszból másodjára is csak tizennégy alapiskolást sikerült „összeszednünk”. Közben, a falumtól nyolc óra járásra, egy gimnáziumot is elindítottunk; 35 diákunk van, meg két pedagógus, akik szembe mertek szállni a törzsfőnökökkel, és nálunk tanítanak.- Miből van minderre pénz?- Itt a sok kicsi sokra megy. Álalában az a tapasztalatom, hogy a szegényebb emberek adakozóbbak. Én Avüai Nagy Szent Teréztől próbáltam tanulni (kármelita szerettem volna lenni fiatalabb koromban). Szent Teréz is egymás után alapította a kolostorait egy fillér nélkül; azt mondta, hogy neki Szent József a pénztárosa. Amikor építettem ezt a diákotthont, és én is éppen egy huncut fillér nélkül ott álltam, akkor azt mondtam: „Szent József, ha Szent Teréznek megtetted, akkor tedd meg nekem is”! És ő segített. Már megvan az alap a három épület középpontjában, ahová egy nagy Szent József-szobrot fogok állítani, ha majd egyszer tehetem.- Folyton azt halljuk Európában, hogy Latin-Amerika fogja megújítani az Egyházat. Ez a beszámoló viszont nem egészen ezt támasztja alá...- Az egyház helyzete egyáltalán nem olyan jó Latin- Amerikában - szerintem legalábbis - mint a statisztikai adatok mutatják. Elkötelezett kereszténység legfeljebb csak a nagyvárosokban létezik, ott is csak az értelmiségiek körében... ■ (A teljes interjút és a képgalériát megtalálhatják a váci egyházmegye honlapján) MIS. 28. Szent Anna Napi JPaflédbécai 10.00 óra Körmenet a Nagytemplomtól 10.30 óra ÜNNEPI SZENTMISE a Palóc Ligetben A szertartást végzi: DR. SZÉKELY JÁNOS csztergom-budapcsti segédpüspök és DR. STELLA LEONTIN kanonok, plébános A szentmise végén Püspök úr megáldja a családokat. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk közös imádságra a családokért, magyar hazánk jövőjéért. Szent Anna búcsú Mátraverebély-Szentkúton Július 27. szombat 10.30. Gyóntatás 17.30. Zsolozsma 18.00. Szentmise, körmenet, jármü-szentelés 20.00. Imádság a magyar nemzetéit 22.00. Szentóra: zsolozsma, szeutségimádás 23.00. Keresztút. gyertyás körmenet 24.00. Szentmise a megholtakért - virrasztás a templomban. Július 28. vasárnap 7.00. Zarándokok fogadása 7.30. Gyóntatás 9.00. Szentmise (P. Tihamér OFM) 10.15. Katekézis: A teremtés (Rév. Pápai Lajos győri püspök) 11.00. Ünnepi nagymise. Pápai Lajos és Gyulay Endre püspök hálaadása papszentelésük jubileumán. A körmenet után nagyszülők megáldása. 14.00. Litánia, kegyszerek megáldása. elbocsátó áldás. AUGUSZTUS 17-18 Szombat: 16 órától a zarándokok fogadása 19 órától előestj szentmise; fócelebráns: Guitka József c. prépost, kerületi esperes 22 órától keresztút 23 órától virrasztó zsolozsma a premontrei atyákkal és a premontrei szkólával éjféltől TEMETŐI ÁHÍTAT Vasárnap: 7 órától a zarándokok fogadása fócelebráns: Seregélt István emeritus egri érsek 14 órától Loretói litánia, a zarándokok búcsúztatása
