Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-25 / 172. szám
2013. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK 5 GAZDASÁG Kivezetés előtt a devizahitelek szabályozás Csányi: „Bármilyen mentőcsomag is lesz, az OTP Bank stabil marad” Varga Mihály: a döntés előtt tárgyalnak az érintett pénzügyi szolgáltatókkal is A kormány kivezetné a deviza alapú lakáshiteleket a piacról, ám a mikéntről csak ősszel várható döntés. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint bármit is tervez a kormány, a bank túléli. A bankár azt is cáfolta, hogy az egészségi állapota megromlott volna, és a visszavonulását fontolgatná. Herman Bernadett A tegnapi kormányülésen előkerültek a devizahitelesek újabb mentőcsomagjáról szóló határozattervezetek, amelyek kidolgozásával a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) és a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) bízta meg Orbán Viktor miniszter- elnök. Ebben a témában nem született döntés, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a távirati irodával közölte: előbb tárgyalásokat kezdenek a hazai devizahitelezésben érintett hitel- és pénzintézetekkel. A cél a deviza lakáshitelek kivezetése a piacról, mivel ezek olyan gazdasági és társadalmi kockázatot jelentenek, amely- lyel az ország hosszú távon nem tud együtt élni. A miniszter szerint a KIM által felvázolt alkotmányos-jogi mozgástér széles, több olyan nemzetközileg ismert eljárás is van, amely a devizahitelekkel kapcsolatos problémákra megoldást jelenthet. Mindezt úgy szeretnék megoldani, hogy közben a forinthitelt választók ne járjanak rosszabbul, mintha a hitelfelvételkor devizakölcsönt vettek volna fel. Május végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint több mint 3900 milliárd forintnyi devizahitele volt, ebből 1837,7 milliárd forintot tettek ki a deviza lakáshitelek, a svájci frank alapú lakáskölcsönök állománya pedig 1517,8 milliárd volt. Varga nyilatkozatában csak a lakáshiteleket említette, de hasonló nagyságrendű szabad felhasználású deviza jelzáloghitele is van a háztartásoknak, ezekkel még nagyobb problémák problémák vannak. Március végén a deviza lakásAz elmúlt fél év során sokat javult az ország jövőbeni gazdasági teljesítményének megítélése, és a magyar háztartások optimistábban látják a saját háztartásuk anyagi helyzetét is, annak ellenére, hogy a túlnyomó többségnek nincs semmilyen megtakarítása. Ezzel együtt a hazai lakosság nagyon óvatosan közelít a hitelfelvételhez - derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyacégének hat országban, az ügyfelei körében végzett újabb kutatásából. A londoni és varsói tőzsdén jegyzett International Personal Finance (IPF) felmérése szerint a magyar válaszadók az ország gazdasági teljesítményénél ophitelek közül minden harmadiknál volt fizetési késedelem, a szabad felhasználású hitelek közül pedig minden másodiknál volt csúszás, a nem teljesítő hitelek aránya a deviza lakás- kölcsönöknél 16, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 25 százalékos volt. A minisztériumok többféle mentőcsomagot is felvázoltak, ezek között a hírek szerint olyan is van, amely alapján a teljes bankszektor 1000 milliárd forintot meghaladó veszteséget szenvedhet el, amiből az OTP-re mintegy 200 milliárd forint hárulna. Az összeg nagyobb, mint a hitelintézet éves adózott eredménye, vagyis a bank akár veszteségessé is Kivárás az akvizíciókkal a további esetleges akvizíciókról Csányi Sándor azt mondta: esetleg mégsem vesznek meg több magyar- országi bankot, mert bár az akvizíciók továbbra is a tervekben szerepelnek, és azokat szeretné is az OTP megvalósítani, először látniuk kell, hogy mennyi likvid eszköze marad a pénzintézeti timistábban ítélték meg a saját háztartásuk jövőbeni anyagi helyzetét: több mint negyedük (27 százalékuk) gondolja azt, hogy kedvezőbben alakul majd a háztartása bevétele: ez az érték három százalékkal javult a fél évvel ezelőtti méréshez képest. A háztartások elsősorban több munkaóra és új munkahely lehetőségére alapozzák a bizakodást. Már az sem mondható, hogy a magyarok a legpesszimistábbak a régión belül, hiszen jelentősen, 41-ről 28 százalékra csökkent azon válaszadók aránya, akik szerint rosszabb lesz a háztartása anyagi helyzete a következő egy év során. Mindválthatna a mentőcsomag hatására. Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató, aki múlt heti részvényeladásai után szűk körű sajtótájékoztatót tartott, ezekről a tervekről is nyilatkozott. Az MTI tudósítása szerint a jegybankelnök bankvezetőknek tartott reggelijein Csányi is részt vett, 3-4 ilyen reggelit tartottak, arról viszont ezeken eddig nem esett szó, hogy esetleg újabb devizahiteles mentőcsomag várható. A bankár hangsúlyozta: nem születhet olyan, a devizahiteleseket mentő csomag, amelyet az OTP ne tudna túlélni. Csányi és az érdekeltségébe tartozó Bonitás 2002 Zrt. a múlt héten összesen több mint csoportnak, melyek lesznek az új tőkekövetelmények. az újabb mentőcsomag, annak esetleges megvalósítása Csányi szerint kockázatokat hordoz, mert az ország bank- rendszerét nézve csökken a hitelállomány, a hitel\betét mutató is mérséklődik, és az anyabanki források szintén apadnak. ez azért is érdekes, mert a túlnyomó többségnek - a háztartások 90 százalékának - nincs semmilyen megtakarítása, ami regionális összevetésben a legrosszabb eredmény. Az ügyfelek vélekedése szerint a hitelfelvétel regionális összevetésben továbbra is hazánkban és Romániában a legnehezebb - nálunk 62 százalék gondolja úgy, hogy a hitelfelvétel az utóbbi 2-3 évben nehezebbé vált -, bár jelentősen nőtt az e tekintetben bizonytalanok aránya (18 százalék) az előző évi 12 százalékhoz képest. Figyelemre méltó eredmény, hogy a magyar válaszadók közel felének teljes hitelösszege 2,34 millió darab OTP-rész- vénytől váltak meg csaknem 10,8 milliárd forint értékben. A részvényeladás után számos találgatás kapott szárnyra azzal kapcsolatban, miért vált meg a bankár OTP-s részvényeitől. Olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a kormánynak kívánt üzenni Csányi a részvényeladásokkal az újabb devizahiteleseket mentő tervek miatt. A bankár ezt is cáfolta, azt állította: a részvénycsomag eladása előre megtervezett lépés volt. Már korábban megbízta a brókerét azzal, hogy bizonyos árfolyamszint alatt adja el a pakettet, a részvényeladásokat a mentőcsomagról szóló híresztelések csak annyiban befolyásolták, hogy lejjebb vitte azt a limitárat, ameddig az eladásra megbízást adott. Csányi ebben az évben mindenképpen adott volna el OTP-papírokat a tervezett élelmiszeripari beruházásai miatt. Jelenleg Csányi cégeinél egy hozzávetőleg 12,5 milliárd forint összegű, több projektből álló beruházási folyamat zajlik, a tervek között további, mintegy 10 milliárd forintot kitevő beruházások szerepelnek, emellett 11 milliárd forintba kerül az a vágó- az ingatlan alapú hiteleket és a családtól, barátoktól kapottakat nem számítva - nem haladja meg a 400 ezer forintot, viszont a válaszadók 20 százalékának 2 millió forintnál nagyobb hiteltartozása van. Hitelt a vizsgált körben jövedelemtől függetlenül vesznek fel. A magyar válaszadók 48 százaléka hitelt váratlan kiadások miatt venne fel, míg 29 százalékuk a lakhatással kapcsolatos kiadások miatt, ami meg- gondoltabbnak mutatja őket a környező országok hitelt felvevőinél. Emellett a magyarok 95 százaléka alaposan meggondolja, mielőtt hitelt venne fel, és közel kétharmada kevesebb híd, amelyet más befektetőkkel együtt tervez megvalósítani. Csányi cáfolta azt a híresztelést is, miszerint egészségi állapota miatt szállt ki az OTP-ből, és a visszavonulást fontolgatná. A takarékszövetkezeti integrációról is beszélt a bankár, a szektor államosítása mögött ugyanis többen az OTP piaci pozícióját meggyengítő törekvéseket sejtettek. Csányi szerint viszont az integráció rövid távon nem jelent veszélyt az OTP csoportra. Az OTP árfolyamának mindenesetre nagyon jót tett a tegnapi nap: a bankpapír több mint 11 milliárdos forgalom mellett 4,68 százaléknyit erősödött, és 4445 forinton zárta a kereskedést. Háztartási devizahitelek (milliárd forint) 2013. május Lakáscélú 1837,7 Szabad felh. jelzálog 1714,8 Gépjármű 228,8 Személyi hitel 67,2 Folyószámlahitei 4,7 Áruhitel 0,4 Egyéb hitel 3,3 FORRÁS: MNB hitelt vesz fel, mint amennyit kaphatna. Ugyanakkor csak az összes hazai megkérdezett 40 százaléka ért egyet azzal, hogy nem okoz neki különösebb gondot a törlesztés. ■ VG Könnyebb-e hitelhez jutni? (az utóbbi 2-3 évben, magyarok válaszai alapján, százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: PROVIDENT HÍRSÁV Lakásbiztosításban nem állunk rosszul A régióban Magyarországon biztosított a legtöbb lakás, a magyar lakások 72 százaléka biztosított, a második helyen álló Csehországban ez az arány nem éri el az 50 százalékot, míg a sor végén álló Bulgáriában mindössze 7 százalék - közölte a ge- nertel.hu. Teljesen más a sorrend a lakásbiztosítások díjainál. Itt Szlovénia vezet 167 euróval, második Csehország 112 euróval, és Magyarország a harmadik, kerek 100 eurós éves díjjal. A sort itt is Bulgária zárja 30 euróval. ■ MTI Új pénzforgalmi szabályokat javasolnak új pénzforgalmi irányelvtervezetet, valamint a kártyaalapú fizetési műveletekhez kapcsolódó bankközi díjakról szóló rendelettervezetet mutatott be tegnap az Európai Bizottság. Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős francia EU-biztos azzal indokolta az új szabályozás szükségességét, hogy az EU pénzforgalmi piaca jelenleg széttagolt és túlságosan drága, hiszen költségei évente 130 milliárd eurót emésztenek fel, ami az uniós GDP több mint egy százalékának felel meg. „Javaslatunk révén az internetes fizetések mind a kiskereskedők, mind pedig a fogyasztók számára biztonságosabbá és olcsóbbá válnak” - idézte Barniert a brüsszeli közlemény. ■ MTI Közel triplázta profitját a Daimler A daimler kiemelkedően nagy negyedéves profitról számolt be, az adózott eredménye csaknem háromszorosa lett az egy évvel korábbinak. A német gépkocsiipari konszern azt közölte, hogy az adózott eredménye 4,58 milliárd euróra ugrott az egy évvel korábbi 1,56 milliárd euróról. Az eredményből 3,2 milliárd euró azonban abból származott, hogy a Daimler eladta az EADS repülőgép- és hadiipari vállalatban meglévő üzletrészét. A cég árbevétele 29,7 milliárd euró volt, három százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. ■ MTI Csökkent az LG negyedéves eredménye növekvő értékesítési árbevétel mellett csökkent az idei második negyedévben a dél-koreai LG Electronics elektronikai konszern eredménye. Az LG Electronics az idei második negyedévben éves összevetésben 10,1 százalékkal magasabb, 15,23 ezer milliárd won értékesítési árbevétel után 479 milliárd won üzleti eredményt ért el, ami kilenc százalékkal marad el a 2012 második negyedévitől. A nyereség a második félévében nyolc százalékkal 156 milliárd wonra (102 millió euró) csökkent. A beszámolási időszakban az LG Electronics minden tevékenységi területén növelte forgalmát. ■ MTI Nagyon óvatosak az eladósodással a magyarok felmérés A háztartások csaknem fele váratlan kiadások fedezésére vesz fel kölcsönt
