Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-20 / 168. szám

HÍRSÁV Félmilliónál kevesebb regisztrált álláskereső a nemzeti Munkaügyi Hiva- ta legfrissebb adatai szerint 500 ezer alá csökkent a re­gisztrált álláskeresők száma Magyarországon - közölte a foglalkoztatáspolitikai államtitkár pénteken Nyírká- tán, egy munkahelyteremtő pályázat aláírásán. Ezzel a számmal gyakorlatilag a 2008-as gazdasági válság előtti időszakot tudja is­mét produkálni a magyar munkaerőpiac, erre a telje­sítményre európai szinten nagyon kevesen képesek - fogalmazott Czomba Sándor. ■ MTI Érdemes raktározni a búzát a búza termőterületének felé­ről már learatták a termést, a hektáronkénti hozam eddig 4,6 tonna körül alakult, ez 25-30 százalékkal megha­ladja meg a tavalyi termés­átlagot - jelentette megyei elnökeinek tájékoztatására hivatkozva pénteken a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A napokban várha­tóan befejeződik az őszi árpa betakarítása. A felvásárlási árak szinte naponta változ­nak, ezért a NAK azt javasol­ja a gazdálkodóknak, hogy az aratási időszakra jellemző nyomott felvásárlási árak miatt lehetőség szerint in­kább raktározzák a termést. ■ MTI Szabadlábra helyezték Alekszej Navalnijt Navalnij ideiglenesen szabadon a jogerős ítélet megszüle­téséig szabadlábra helyezte Alekszej Navalnij neves orosz ellenzékit Kirov város bírósága pénteken, de kor­látozta mozgásszabadságát. Csütörtökön a bíróság öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte sikkasztásért. Az ellen­zéki aktivista fellebbezett. Az ügyészek azt kérték a bí­róságtól, engedélyezze, hogy moszkvai otthonában várja ki, amíg fellebbezéséről dön­tenek. A lépést úgy lehet értékelni, hogy a hatóságok megelőznék a további tiltako­zásokat. ■ MTI Művészeti támogatásra 160 millió forint PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSOKRÓL döntött a Magyar Művészeti Akadémia 160 millió forint értékben. 50 milliót szántak művészeti programok támo­gatására, 110-et pedig művé­szeti könyvek és folyóiratok támogatására. ■ MTI Idegesen reagált a piac OTP Csányi Sándor 7,8 milliárd forint értékben adott el a részvényeiből Az OTP árfolyama (forint) 5300 4700 4400 4100 | _____________ 2013. ápr. 19. 2013. júl. 19. VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Csányi Sándor jelentős értékben adott el saját OTP-részvényeket, később jött a magyarázat, hogy cégei befektetnek az árbevételből Alaposan felkavarta pénte­ken a piacot és a tőzsdét az a hír, miszerint Csányi Sán­dor, az OTP első embere 7,8 milliárd forintnyi részvényt adott el. Á§r$$?jeállítás „ Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója 1,7 mil­lió darab OTP-részvényt adott el 7,8 milliárd forint értékben - jelentette be a társaság a Buda­pesti értéktőzsde honlapján. A bank papírjai már három nap­ja veszítettek értékükből, ez a hír aztán végképp nem tett jót: kora délután néhány percre fel is kellett függeszteni a kereske- dést.Tőzsdezáráskor végül mí­nusz 9,09 százalékon és 4200 forinton állt meg az esés. Az elemzők elsőként azt fel­tételezték, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Wall Street Journal üzleti lapban megjelent interjújára is reagál­hatott a piac. A kormányfő töb­bek között azt nyilatkozta, hogy a bankadót a válságos idők miatt akár tíz évig meg kell tartani, ami természetesen további ter­hekkel sújtja a legnagyobb la­kossági pénzintézetet is. Két nappal korábban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig arról beszélt a Hír-tévé­ben, hogy a kormány várható­an a jövő szerdai ülésén újabb megoldást akar találni a deviza­hitelesek további megsegítésére. Részletek az utóbbival kapcso­latban nem láttak napvilágot, ám feltételezik, hogy akár visz- szamenőlegesen is a bankokat hátrányosan érintően a deviza­hitelesek kedvezményeket kap­hatnak. Nem tudni, hogy milyen mértékben, milyen számítások­a bonafarm új, tervezett vágó­hídja, amelyet a hivatalos köz­lés nyomán a háttérben lehet sejteni, valóban nagymérvű be­ruházás. A tervek szerint a léte­sítményben már az induláskor évi egymillió sertést lehetne le­vágni, és feldarabolni. Úgy tud­juk, az elképzelések a későbbi volumennövelésről is szólnak, a Bonafarm záros határidőn belül 1,5 millió sertésre emelné az éves kapacitást. A tervezett vá­kal, és egyelőre az sem világos, hogy csak azokat érintené-e, akik már több mint 90 napja tar­tósan nem képesek törleszteni, vagy esetleg mindenkit. Napvi­lágot láttak olyan számítások, hogy mindez a bankszektorra újabb 100 milliárd forintos ter­het róhatna. Ilyen előzmények után rob­bant pénteken a részvényeladás híre. A devizahitelesek menté­se és Csányi lépése pénteken a forintot is megviselte: az euró­ért 295,5 forintot kellett adni a bankközi devizapiacon, amire másfél hete nem volt példa. góhíd elméleti csúcskapacitása piaci források szerint még ezt is meghaladja, ha az üzem csúcs­ra járna, az évi 1,9 millió sertés elérése is elképzelhető. Ezzel a létesítmény Közép-Európa egyik jelentős, és Magyarország mesz- sze legnagyobb vágóhídja len­ne. Név nélkül nyilatkozó piaci források szerint a fejlesztés összköltsége az eladott OTP-pa- kett értékének duplája, azaz 15-16 milliárd forint is lehet. Koradélután valamelyest javult a helyzet, mert az OTP közleményben tájékoztatott. Ebben azt írták, hogy Csá­nyi Sándor és vállalkozásai magyarországi, elsősorban agrár- és élelmiszeripari be­ruházások finanszírozására csoportosítják át az értékesített OTP Bank-részvényekből szár­mazó bevételt. Az OTP-papírral a kereskedést délután néhány percre fel kellett függeszteni, mert a részvényár 10 száza­lékot esett, ám a kereskedés újraindítása után nem sokkal még mindig 11,6 százalékos mínuszban állt az OTP. Elemzők ekkor úgy látták, hogy a bankpapírt úgy néz ki, mint egy „hulló kés”, amit életveszélyes elkapni, hiszen hisztérikus a piaci szereplők viselkedése. Meglehetősen izgalmasan alakult így a hét utolsó keres­kedési napja a magyar tőzsdén, hiszen az OTP részvényeinek látványos esése nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy a BUX értéke 3,8 százalékot esett pénteken, amihez ráadásul extrém ma­gas, 41,1 milliárd forintos for­galom párosult. Vágóhíd vásárlására megy a pénz? Ingyenes tankönyvre K ultak is ik csekket mulasztás a szükséges igazolá­sok bemutatását kéri a Könyv­tárellátó Nonprofit Kft. (KELLŐ) azoktól szülőktől, akik annak ellenére kaptak befizetési csek­ket, hogy gyermekük ingyene­sen jogosult a tankönyvekre - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága pénteken. Az államtitkárságá­hoz több jelzés érkezett, hogy a térítésmentes tankönyvellá­tásra jogosult gyerekek szülei csekket kaptak a KELLO-tól. A könyvtárellátó tájékoztatása szerint csak azoknak postáztak díjbekérőt, akiknél a tankönyv­felelős a „szülő fizet” beállítást választotta. Az ingyenes tan­könyvre jogosultak esetében ez csak úgy fordulhatott elő, hogy az iskola pontatlanul rögzítette a fizetési módot, vagy a szülő elmulasztotta igényét hitelt ér­demlőenjelezni - írta az állam- titkárság. A tájékoztatás szerint kizáró­lag az iskola tudja a támogatásra való jogosultságot elbírálni, mó­dosítani a hibás megrendelést. Ezért a KELLŐ azt kéri azoktól a szülőktől, akiknek gyermekei ingyenes tankönyvellátásra jo­gosultak, de díjbekérőt kaptak, hogy keressék fel aziskoját, mu­tassák be a szükséges igazolá­sokat, például a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, szakorvosi igazolást, önkor­mányzati határozatot. Az államtitkárság emlékez­tetett arra, hogy szeptember elsejétől az állam az általános iskolában elsőtől a nyolcadik év­folyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógy­pedagógiai nevelés-oktatásban térítésmentesen biztosítja a ta­nulók számára a tankönyveket. Ez azt jelenti, hogy a 2013/2014- es tanévben minden első osztá­lyos diák ingyen kapja a tan­könyveket, s ez a kör évről évre újabb évfolyammal bővül. Az állam fenntartja a rászorultsági alapú tankönyvtámogatást azo­kon az évfolyamokon, amelyek­re az ingyenes ellátás még nem terjed ki. ■ MTI „Válságban kockázatos döntéseket kell hozni” interjú Orbán Viktor szerint amikor jól mennek a dolgok, úgy tűnik, választást veszít Válságban a sztenderd gaz­daságpolitika nem működik, ilyenkor célzott akciókra van szükség - mondta Orbán Vik­tor a The Wall Street Journal európai kiadásában pénteken megjelent interjúban. Alábbi­akban idézünk a miniszterel­nök válaszaiból. A gazdaságpolitikáról. Ha nem akarjuk, hogy a gazdasági válság politikai válságba fordul­jon, meg kell védeni a középosz­tályt. A kultúrára, a sportra és a tudományra fordított kiadá­sok nagyobbak, mint az elmúlt húsz évben bármikor, és mégis sikerült kijutnia az országnak a túlzottdeficit-eljárás alól. Az Európai Unióról. Válság­osán Viktor is úgy látja, hogy a közmunka nem álmaink munkája ban olyanokra van szükség, akik megmondják, hogy kocká­zatos döntéseket kell hozni, cse­lekedni kell, és azt mondják az embereknek, kövessetek. Most erős nemzeti vezetők kellenek, erős vezető személyiségekre van szükség. Az eurózónához csatlakozás­ról. Szeretné kihasználni annak előnyeit, hogy az ország még nem vezette be a közös valutát. Kétharmados döntés kell ahhoz, hogy ne a forint legyen Magyar- ország fizetőeszköze. A Tavares-jelentésről. Nagyon veszélyes az Európai Parlament eljárása, amely nem más, mint egy bürokratikus birodalom rejtett kiépítése. A magyar kor­mány az unióhoz képest néhány alapelvről egész más nézeteket vall. A keleti nyitásról. Alapvető­en a kultúrára és a gazdaságra gondol, olyan együttműködésre, amelyet a franciák és a németek már régen kialakítottak. Nincs ebben semmi egyedülálló, utol akarjuk őket érni. A közmunkaprogramról. A közmunka természetesen nem álmaink munkája, de legalább van lehetőség dolgozni a létfenn­tartásért. Saját munkájáról. Amikor a dolgok jól mennek, olyankor úgy tűnik, választásokat vesz­tek, mivel az embereknek már nincs szükségük rám. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents