Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-18 / 166. szám

2013. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 5 Válságkezelés IMF nélkül? nyilatkozat Reding szerint az EU is képes a problémák megoldására „A trojka munkanélküliséget hoz” - áll egy lisszaboni tüntetés transzperensén Hitelprogramok (m»« Ország______________Időtartam*_____________IMF__________Egyéb__________EU**______Teljes lehívás/keret Ciprus__________2013. május-2016. március___________1______________-_______________9______________10______ Görögország 2010. május-2016. március_________481______________-_____________197,5___________245,6 Magyarország 2008. november-2010. október 9,1 (12,5-ből)___________1___________5,5 (6,5-ből)_______15,6 (20-ból) Írország________2010. november-2013. december_______22$_____________48_____________40J2____________67,5 Lettország______2008. december-2011. december 1,1(1,7-ből) ________OJj__________2,9 (3,1-ből)_______4,5 (7,5-ből) Po rtugál ja_________2011. május-2014. május__________26______________-______________52______________78______ Románia__________2009. május-2011. június______12,6 (13,6-ból)__________2_______________5__________19,6 (20,6-ból) Spanyolország 2012. július-2013. december__________-_____________________________414____________41,4 *A hitel összegének lehívására ** BoP, GLF, EFSM, EFSF, ESM ____________________________________________________ FORRÁS: VG-GYÜJTÉS A növekedésért növelné a deficit szinljét a lengyel kormány pangás A növekedés lassulása miatt a lengyel gazdaságnak erőteljes stimulusra van szük­sége, ez szükségessé teszi a költségvetési deficit növelé­sét, ami viszont módot ad az infrastrukturális beruházások folytatására - mondta Jacek Rostowski pénzügyminiszter a Troika rádiónak adott nyilatko­zatában. Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden jelen­tette be, hogy az államháztar­tási hiány az idén 16 milliárd zlotyval, a hazai össztermék (GDP) egy százalékával meg fogja haladni a tervezett 35,6 milliárdot, mivel a bevételek várhatóan mintegy 24 milliárd zlotyval elmaradnak az elő­irányzattól. Ehhez azonban - legalábbis 2013-14-re - fel kell függesz­teni annak a törvénynek az alkalmazását, amely megtiltja a deficit növelését, ha az állam- adósság meghaladja a GDP 50 százalékát. A ráta már jelenleg 53 százalék közelében van. Lengyelország volt az unió egyetlen tagállama, amelynek a 2008-ban kezdődött válság alatt sikerült elkerülnie a re­cessziót. A gazdaság azonban tavaly kezdett kifulladni, és az idei első negyedévben éves szinten csak 0,5 százalékkal bővült, az előző negyedévhez képest pedig stagnált. A len­gyel jegybank új előrejelzése szerint a hazai össztermék (GDP) az idén csak 1,1 szá­zalékkal nő a márciusban prognosztizált 1,3 százalékkal szemben. A növekedés lassu­lásának fő oka a legnagyobb exportpiac, Németország gaz­daságának viszonylag gyenge állapota és az, hogy a korábbi megszorítások történelmi mélypontra vetették vissza a fogyasztást. ■ Jacek Rostowski Matolcsy György után Viviane Reding is az IMF nélkül képzeli el a jövőt. Az Európai Bizottság és az IMF több hónapja vitázik egy­mással arról, ki hibáztatható az euróövezeti válságkezelés sikertelenségéért. VG-összeállítás A trojka ideje lejárt - közölte Viviane Reding. Az Európai Bizottság alelnöke a Stuttgar­ter Zeitungnak beszélt arról, hogy szerinte az Európai Bi­zottságból, az Európai Köz­ponti Bankból és a Nemzet­közi Valutaalapból (IMF) álló hitelezői hármas két uniós tagja elegendő az euróövezeti krízis leküzdéséhez. „A valu­taalap bevonása a válságkeze­lésbe a tűzoltás része volt, ám a jövőben az európaiak már képesek lesznek arra, hogy megoldják a problémáikat” - véli Reding. Amíg 2008-ban az euróö- vezeten kívüli országok meg­segítésekor a főszerepet a valutaalap, a Világbank és az EU hármasa kapta, az euróö­vezeti válság kezdetekor, há­rom éve a németek és a finnek szerették volna elérni az IMF bevonását a görögök megmen­tésébe. Az euróövezet orszá­gai azonban időközben kidol­goztak egy ideiglenes, majd egy állandó mentőalapot is. Elindult egy bankunió kiala­kítása is, amelynek része egy egységes bankszanálási alap. A görög adósságleírás, illetve ciprusi betételvonás esetében pedig már magánforrásokat is bevontak a válság kezelésébe. Mindez persze annak kö­vetkezménye, hogy kiderült: a trojka által elvárt válságke­zelés „klasszikus”, elsősorban költségvetési szigorra épü­lő modellje nem hozta a várt eredményt. A programba be­vont országok közül sem a gö­rögök, sem a portugálok nem képesek kilábalni a recesszió­ból, Ciprus államháztartása a márciusban elfogadott mentő­csomag ellenére még mindig robbanásveszélyes helyzet­ben van. Azon is alig lehet csodál­kozni, hogy a két szervezet a válságkezelés kudarcának okait a másikban keresi, fosé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke még tavasz- szal beszélt arról, hogy a meg­szorítások „elérték végpontju­kat”, az IMF pedig egy május végén kiszivárgott belső jelen­tésben bírálta élesen a 2010- es görög válságkezelést. Az tízmilliárd eurós hitelre szorulhat Görögország, hogy elkerülje a fizetésképtelensé­get - állítja a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint az athéni parlamentben teg­nap tárgyalt megszorítások sem elegendőek, ám egy hi­telcsomag aligha elképzelhe­tő most. Ez leginkább a kö­zelgő németországi választá­önkritikus megjegyzésektől sem mentes dokumentumban a valutaalap egyfelől elismer­te, hogy a növekedési prog­nózisuk túlságosan derűlátó volt, másfelől hangsúlyozzák: a kiigazítás erőltetése helyett nagyobb szerepet kellett vol­na kapnia az adósság átüte­mezésének. Ennek elvetése sokkal magyarázható - en­nek fényében érdekes, miért látogat ma Athénba Wolf­gang Schäuble. Hírek szerint a német pénzügyminiszter látogatásán egy a görög kkv-szektor fellendítését né­met segítséggel megcélzó 500 millió éurós hitelprog­ramról köthetnek megállapo­dást. miatt az európai partnereket tették felelőssé, Brüsszelnek ugyanakkor azt is a szemére hányták, hogy tapasztalatlan volt még az ilyen pénzügyi válságok kezelésében, illetve a fiskális kiigazításoknál. A kényszerházasságnak azonban nem is olyan köny- nyű véget vetni, hiszen ma is több közös hitelprogram fut. Erre utalt a múlt hónapban a német pénzügyminiszter is. Wolfgang Schäuble arról be­szélt, hogy az IMF bevonása nem végleges megoldás, ám a valutaalap kivonulása csak a mostani hitelszerződések le­járta után lehetséges. Reding ezzel szemben úgy látja, sem­mi szükség arra, hogy meg­várják a programok lejártát. A politikus szerint az IMF ki­vonulása „csak hónapok kér­dése”. HÍRSÁV Rekordszinten a spanyol államadósság REKORDSZINTRE EMELKEDETT a spanyol államadósság má­jusban. A madridi jegybank közlése szerint májusban az államadósság 23,3 milliárd euróval történelmi csúcsra, 937,3 milliárd euróra nőtt, ami a hazai össztermék (GDP) 89,5 százaléka. A kor­mány azzal számol, hogy az év végén az államadósság a GDP 90,5 százalékára emel­kedik. Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy ennél magasabb is lehet, ha a je­lenlegihez hasonló mérték­ben nő az adósságszint. ■ MTI Egységes ügyészség az unióban? az európai Bizottság azt sze­retné, ha Európai Ügyészség jönne létre, amelynek felada­ta lenne az uniós költségve­tést érintő bűncselekmények esetében a nyomozás, a vád­emelés és adott esetben az elkövetők bíróság elé állítása a tagállamokban. A bizott­ság terve szerint az Európai Ügyészség gondoskodik majd arról, hogy ha az uniós költségvetést károsító csalás gyanúja merül fel, minden esetben eljárást indítsanak és azt le is zárják. A tagálla­moktól kapott bejelentések szerint évente mintegy 500 millió euró uniós bevételnek és kiadásnak vész nyoma feltételezhetően csalás kö­vetkeztében. ■ MTI Két ország csatlakozna az árampiachoz szándéknyilatkozatot írtak alá Románia és Lengyelor­szág csatlakozásáról a már összekapcsolt cseh-szlovák- magyar másnapi árampiac­hoz az öt ország energiasza­bályozó hatóságai, átviteli rendszerirányítói és szerve­zett villamosenergia-piacaik működtetői - közölte a MA- VIR Magyar Villamosener- gia-ipari Átviteli Rendszer- irányító Zrt. A három ország összekapcsolt árampiacai tavaly szeptember óta sike­resen működnek együtt. Az ötoldalúra bővülő projekt, az 5Market Market Coupling (5M MC) kialakítása az eu­rópai célkitűzésekkel össz­hangban várható. ■ MTI Újabb hitel a görögöknek? Augusztus végétől ellenőrzik a szuperkasszákat csere Varga Mihály szerint nincs mód a gépvásárlásra felajánlott ötvenezer forintos támogatás növelésére Megvannak az első engedéllyel rendelkező, a NAV-val közvet­len kapcsolatra képes pénztár­gépek. Ezekkel a pénztárgép­cserét a következő hetekben meg lehet oldani - jelentette be Varga Mihály. A nemzetgazda­sági miniszter erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamará­val (MKIK) közösen tartott tájé­koztatón beszélt. Varga Mihály elmondta: megkérte az MKIK vezetőjét, Parragh Lászlót, gondolja át, a 200-250 ezer gép cseréjét ho­gyan lehet jobban hirdetni a vállalkozók közt. A folyamat felgyorsítása érdekében már tárgyalnak a három céggel, amelyek most engedéllyel ren­delkező szuperkasszával ren­delkeznek. Tárgyalnak további hét társasággal, amelyek gyár­tanának ilyen berendezést. Nekik kedvezményes hitelt biztosítanának, ennek fejében az állam elvárja azt, hogy a leg­kedvezőbb árú gépekkel jelen­jenek meg a piacon- tette hozzá a miniszter. A pénztárgépek cseréjének eredeti határideje április 1-je volt. Ezt a kormány többször módosította, sőt, a július elsejé­től üzemelő nemzeti dohánybol­tok felmentést is kaptak az alól, hogy csak szuperkasszával in­dulhassanak el. Varga Mihály most azt mondta: a NAV au­gusztus 31-től fogja ellenőrizni Akár 200 ezer forintba is kerülhet a most bemutatott pénztárgép a kasszák meglétét. Emlékez­tetett: a kereskedők 50 ezer fo­rintos segítséget kérhetnek az átálláshoz, ezeket a támogatási igényeket a NAV soron kívül fogja teljesíteni. Varga szerint jelenleg nincs arra lehetőség, hogy az összegen emeljenek. Az Országos Kereskedelmi Szö­vetség (OKSZ) becslése szerint egy ilyen berendezés ára 150- 200 ezer forint lehet. A cserétől a „gazdaság ki­fehérítése” nyomán eredetileg százmilliárd forintos bevételt remélt erre az évre a kormány. A csúszás miatt Varga közlése szerint az idén nagyjából en­nek az összegnek a felét, 45-50 milliárd forintot lehet várni. ■ Érdemes sietni az OKSZ szerint az összes pénz­tárgép cseréjének időigénye hosszabb a rendelkezésre álló időnél. A gyártás felfuttatása és az üzembe helyezés több hóna­pig is eltarthat, miközben a ha­gyományos pénztárgépeknél augusztus végéig, a számítógép alapúaknái év végéig kell átáll­ni az új rendszerre. A KERESKEDELMI szövetség azt tanácsolja a cseréhez támoga­tásra jogosult vállalkozások­nak, hogy igényüket a legrövi­debb időn belül nyújtsák be az adóhatósághoz, ezzel is igazol­ni tudják, hogy minden elvárha­tót megtettek a csere érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents