Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-17 / 165. szám
2013. JÚLIUS 17., SZERDA HESSSűH Nemzetbiztonsági törvény: bírál az Ab AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG (Ab) átmenetileg felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvény egyes rendelkezéseinek hatályba lépését, mert azok súlyosan korlátozzák a magánélet sérthetetlenségét és valószínűsíthetően alaptörvény-ellenesek. Az ügyben Szabó Máté ombudsman fordult az Ab-hez. Kifogásolta, hogy nem csupán a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttét megelőzően, hanem fennállása alatt is folyamatosan lehet ellenőrzés. Az Ab megkezdte a törvény vizsgálatát, de a vitatott rendelkezések augusztus 1-jei hatálybalépéséig érdemi elbírálás már nem lehetséges. A testület ugyanakkor megállapította, hogy a rendelkezések a magánélet sérthetetlenségének jogát súlyosan korlátozzák. ■ MTI ítélkezési szünet a bíróságokon az ország több mint száz bíróságán tegnap kezdődött az ítélkezési szünet. Ezekben a hetekben is lehet tárgyalás, ha szoros határidőket ír elő a törvény. A szünet nem szakítja meg az eljárási határidőket. Az ügyeletet teljesítő büntető bírók ez idő alatt is elrendelhetnek, megszüntethetnek előzetes letartóztatást. A cégbíróságok működnek és a bírók eljárnak a végrehajtási ügyekben. A kezelőirodák is nyitva tartanak, az ügyfelek leadhatják beadványaikat és az iratokba is betekinthetnek. ■ MTI Menedékjogot kért Edward Snowden IDEIGLENES MENEDÉKJOGOT kért Oroszországtól Edward Snowden. Az amerikai kormány titkos adatgyűjtési programját kiszivárogtató volt NSA-alkalmazott több mint három hete tartózkodik a moszkvai repülőtér tranzitjában, távozni pedig nem tud, mivel Washington bevonta az útlevelét. Vlagyimir Putyin orosz államfő korábban ahhoz kötötte a menedékjog megadását, hogy Snowden nem folytatja Amerika-ellenes tevékenységét. ■ BBC A mentőalapot is leminősítette a Fitch megvonta az euróövezet pénzügyi stabilitását szolgáló mentőrendszer (EFSF) lehetséges legjobb, „AAA” hosszú távú osztályzatát hétfőn este a Fitch Ratings, miután a múlt héten az alap második legnagyobb befizetőjétől, Franciaországtól is elvette az „AAA” szuverén minősítést. A franciákhoz hasonlóan az ideiglenes alap osztályzatát is egy fokozattal, „AA+”-ra süllyesztette a hitelminősítő. ■ MTI Veszíthetnek a pékek sütőipar 22 év után szűnt meg az ágazat kollektív szerződése Drasztikus keresetcsökkenést hozhat a sütőipari dolgozóknak a 22 év után megszűnő ágazati kollektív szerződés. A megváltozott helyzetben a szakszervezetek helyileg próbálnak hasonlót kiharcolni, amely a munkáltatónak is tartogathat előnyöket. Braunmüller Lajos Visszavonta Varga Mihály sütőipari szakágazatban működő valamennyi munkáltatói szervezetre vonatkozó kollektív szerződés kiterjesztését - jelent meg a hétfői Magyar Közlönyben. A nemzetgazdasági miniszter határozatának értelmében a szakszervezetek és a munkaadók által közösen elfogadott kollektív szerződés már nem érvényes automatikusan az összes sütőipari vállalkozásra. Az idehaza ritka, egész ágazatra érvényes kollektív szerződést a sütőiparban már 1991- ben aláírták, ez 1995-től az ágazat egészére érvényes - az tehát akkor is kötötte a sütőipari cégeket, ha semmilyen érdekvédelmi szervezetben nem volt tagságuk. A változás most gyökeres lehet. Az augusztus 14-től megszűnő kollektív szerződés meglehetősen kedvező pótlékokat biztosított a dolgozóknak. A délutáni és éjszakai munkára 30 százaléknyi úgynevezett munkavégzési pótlék járt, így délután 2-től reggel 6-ig emelt bérért dolgoztak a pékségekben. A szombatról vasárnapra végzett munka pótléka ennél is magasabb, 50 százalék volt. Augusztus közepétől a sütőiparra is az új Munka törvénykönyve vonatkozik majd, amelynek értelmében csupán este 6-tól kapnának a dolgozók műszakpótlékot, akkor is csak Egyre több volt a kivétel a kiterjesztés visszavonásának oka, hogy a munkáltatói oldal már nem képviseli az ágazat 50 százalékát. A nagyobb üzletláncok és más cégek sütödét üzemeltetnek ugyan, de kereskedőként vannak nyilvántartva, ezért a kollektív szerződés sem voabban az esetben, ha az üzem valóban váltott műszakban működik. A különbség nagy lehet. „A sütőipari dolgozók a jövőben lényegesen kevesebbet fognak keresni, a veszteségük elérheti akár a 30 ezer forintot is havonta. Ez ebben a kereseti kategóriában nagyon komoly kiesésnek számít” - nyilatkozta a szak- szervezeti oldalról a Világazda- ságnak Dékán Jenő. A többek közt különböző élelmiszeripari dolgozókat is képviselő MÉ- DOSZ sütőipari tagozatának vezetője hozzátette: „a szak- szervezet arra fog törekedni, hogy helyben, az adott munkáltatónál próbáljon meg kiharcolni egy kollektív szerződést. Ennek elérése nem lehetetlen, natkozik rájuk. A mentességet élvező szereplők szaporodó száma olyan versenyhátrányt jelentett volna a kollektív szerződést betartó munkáltatóknak, hogy annak legutóbbi módosítását tavaly év végén már alá sem írták a felek. hiszen az új Munka törvény- könyve számos kedvezményt ad a munkáltatónak abban az esetben, ha van kollektív szerződése” - fogalmazott Dékán. Az új munkajogi szabályozás értelmében a kollektív szerződéssel rendelkező cégek hosszabb próbaidőt, több rendkívüli munkavégzést és a munkáltató számára előnyösebb kártérítési szabályokat köthetnek ki. „Nem lehet az ágazatban mindenki minimálbéres, ezért nem tartom valószínűnek, hogy hirtelen zuhanni kezdenek a keresetek” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára, aki szerint főként a bizonytalanság lesz nagyobb a sütőiparban. Hangsúlyozta: a munkaadói szervezet számos alkalommal kérte a kormányokat, hogy a kollektív szerződés alól mentesülő kereskedelmi cégeket is vonják be, ám erre nem került sor. Ha a kerestcsökkenés be is következik, akkor sem valószínű a pékáru árának csökkenése, az ágazat csekély jövedelmezősége ugyanis ezt nem teszi lehetővé. Együtt-PM és MSZP: program már van, jelöltek még nincsenek egyezség Megállapodás született az MSZP és az Együtt-PM szövetség között a közpolitikái javaslatok közös dokumentumba foglalásáról. A tegnapi tanácskozáson a szocialistákat Mesterházy Attila pártelnök, Harangozó Tamás és Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettesek, Gúr Nándor alelnök, illetve Tóbiás József frakcióigazgató. Az Együtt-PM delegációját Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Juhász Péter (Milla), Kónya Péter (Szolidaritás), Szigetvári Viktor (Haza és Haladás), illetve Szabó Tímea és Jávor Benedek (utóbbiak PM) alkotta. Az öt órán át tartó egyeztetésen abban egyeztek meg: a kormányfőjelölt kérdése csak a jelölti névsor után kerülhet napirendre. Elfogadtak viszont egy dokumentumot, amely - mint Mesterházy Attila fogalmazott -, ha győznek, a kormányprogram alapja lesz. Ennek elemei: • Igazságos, szabad, európai, demokratikus és modern Magyarország megteremtésére törekszenek. • Széles konszenzuson nyugvó új alkotmányra van szükség. • Megszüntetik a Terrorelhárító Közpoptot és a? ,Qps?ág&yű- lési Őrséget, rehabilitálják a jogfosztott aktív és nyugállományú rendvédelmiseket. • Minden közbeszerzési szerződés nyilvános lesz, rendezik a párt- és kampányfinanszírozást, megismerhetővé teszik az állambiztonsággal együttműködő személyek neveit. • Visszaszerzik a „jogsértően bérbe adott földeket” és felülvizsgálják a „dohánymaffia által állami eszközökkel végrehajtott piacújraosztást" is. • Háromszorosára emelik az álláskeresési járadék idejét, megszüntetik az egykulcsos adót, növelik a nettó minimálbért. • Ingatlan-felújítási programot hirdetnek a valódi rezsicsökkentés érdekében. • A határon túliak választójogának tényét lezárt ügynek tekintik. ■ VG Uj taxik. Bemutatták tegnap a fővárosban az új taxi gépjárműveket. A fővárosi taxirendeletet áprilisban fogadta el a fővárosi közgyűlés. E szerint ősztől - a kihirdetéskor engedéllyel rendelkezőknek 2015 januárjától - csak tíz évnél fiatalabb autóval lehet taxizni. Az egyéb technikai követelményeken túl egységesen sárga lesz a járművek színe, és egységesek lesznek az alkalmazandó tarifák is. Az EKB rábólintott a PSZAF-MNB egyesülésére értékelés Egyetért a pénzügyi felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összevonásával az Európai Központi Bank (EKB), az erről szóló törvényhez fűzött észrevételeiket összefoglaló levelükben azonban több kifogást is megfogalmaztak - értesült a Magyar Nemzet. Az EKB egyebek mellett azért aggódik, mert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi döntéseiből származó fizetési kötelezettségei is a jegybankhoz kerülnek Ez az EKB szerint aggályokat vet fel a jegybank pénzügyi függetlenségével kapcsolatban. Az Európai Központi Bank szerint a követeléseket nem a jegybanknak, hanem az államnak kellene vállalnia. Az EKB arra is kitér, hogy az MNB az összevonás után is megtartja azt a gyakorlatot, miszerint a pénzügyi felügyeleti tevékenység finanszírozása a piaci szereplők hozzájárulásából, felügyeleti díjból történik. Mint megemlítik, a függetlenséget akkor lehetne garantálni, ha a hozzájárulás mértékét ezentúl az MNB szabná meg, és külön tüntetné fel a könyvelésében. A jegybank autonómiáját az ECB szerint egy harmadik pont is fenyegeti: mégpedig az, hogy az MNB a PSZÁF minden alkalmazottját átveszi október elsejével. ■
