Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-16 / 164. szám
HIRSAV Álláshirdetések az NMH oldalán VIRTUÁLIS MUNKAERŐPIAC Portál (VMP) néven ingyenes online álláskeresési szolgáltatást indított a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH). Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára a portál elindítása alkalmából elmondta: minden harmadik magyar álláskereső a hivatalon keresztül talál állást. Az oldalon, amely az induláskor több mint 32 ezer önéletrajzot és mintegy 3700 állásajánlatot tartalmazott, nem csak a regisztrált álláskeresőknek, hanem a munkáltatóknak és az állást váltóknak is ingyenes. 2013 májusában 515 ezer 100 álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon. ■ MTI Megújult a hegybírói rendszer összesen 103 hegybíró vette át megbízólevelét és munka- szerződését a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától hétfőn Gárdonyban, a XX. országos hegybírói tanfolyamon. Az eseményen Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért ■. ,és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biz- 'tos is elmondta: új korszak kezdődik, mostantól a hegybírók tisztán közigazgatási feladatokat fognak ellátni a hegyközségekben. ■ MTI Társadalmi vitán az új szövetkezési törvény TÁRSADALMI VITÁRA bocsátja a szövetkezeti rendszer fejlesztéséről és működéséről szóló új törvény tervezetét a Fidesz - közölte Patay Vilmos, a kormánypárt ország- gyűlési képviselője. A kétévnyi előkészítő munka után megszületett előterjesztést a párt honlapján teszik közzé, az észrevételeket pedig július végéig várják a szo- vetkezetitv@fidesz.hu címre. Tájékoztatása szerint a törvényjavaslatot várhatóan augusztus végén terjesztik be az Országgyűlésnek, ahol akár már az őszi ülésszak elején, szeptemberben megkezdődhet annak tárgyalása. A jogszabály a tervek szerint 2014. január 1-jén lép hatályba. ■ MTI Berlin is tudott az adatbányászatról A Német hírszerző szolgálat (BND) valószínűleg évek óta ismeri az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) információgyűjtési gyakorlatát, erre utal, hogy amerikai források szerint több alkalommal kért németekre vonatkozó adatokat az amerikai partnerszervezetektől - írta a Bild című német lap. A BND közölte: a német és az amerikai hírszerzők évek óta együttműködnek. ■ MTI Az utolsó lehetőség idénymunka A jövőben jobban elterjedhet az alkalmi foglalkoztatás Kevesebb orvos, de több szakdolgozó készül külföldre Régebben a mezőgazdaságban volt elterjedt az idénymunka, ma azonban sok helyen ez az egyetlen jövedelemforrás Sok helyen nem keresetkiegészítés, hanem már az egyetlen jövedelemforrás az idénymunka, amelynek nyáron van igazán szezonja. A magyar idénymunkások Ausztriába tartanak, hozzánk keletről jönnek- w< Braunmüller Lajos ■ A jelenleg hatályos jogszabály szerint idénymunkához egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve a munkáltatónak elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást az adóhatóságnak. Ez a bejelentés akár a munkavégzés megkezdését követően is megtehető. Az egyszerűsített munkaszerződést akkor kell írásban megkötni, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama az öt napot eléri. Öt napot nem meghaladó foglalkoztatás esetén elegendő a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve a jelenléti ív vezetése. A bejelentési kötelezettséget az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé, interneten vagy bizonyos esetekben telefonon is lehet teljesíteni. Semmiféle bejelentési kötelezettség nem terheli azokat, akik az idénymunka miatt külföldre távoznak. A magyarok közül egyre többen vállalnak idénymunkát Ausztriában, ahol döntően a vendéglátásban, turizmusban helyezkednek el, de litván lehetőség mezőgazdasági. jellegű munkára is. A nyugati > szomszédnál -évente több mint 50 ezer magyar dolgozik, döntő többségük csak idényjelleggel. Ausztria a magasabb kereseti lehetőségek miatt vonzó, bár a fizetések szórása nagy, egy-egy munkavállaló akár 50-60 eurót is megkereshet naponta nettóban, amely lényegesen magasabb az idehaza jellemző idénybéreknél. A magyarországi idénymunka-fizetések még így is vonzóak másoknak, Romániából az uniós csatlakozás óta egyszerűen és viszonylag nagy számban érkeznek idénymunkások, elsősorban az Alföldre, mezőgazdasági munkákra. Ez ma már a helyiek- n£kÁS|Spk helyütt aBiögMőtlen lehetőség. Régebben a mezőgazdasági idénymunka keresetkiegészítési lehetőség volt vidéken, ma azonban már számos területen nincs más megélhetési lehetőség, vagy jövedelemforrás” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Asztalos Sándor a többek között mező- gazdasági és élelmiszeripari dolgozókat képviselő MÉDOSZ elnöke. Hozzátette: „a területen Egyszerű rendszert akartak A gyurcsány-kormány idején már próbálkoztak az alkalmi munkavállalói könyv bevezetésével, amelybe közteherjegyeket ragasztva lehetett igazolni egy napi munkavégzést. A rendszer olcsó és egyszerű volt, ám könnyen kijátszható. A szisztéma nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért 2010 áprilisában megszűnt. A helyette bevezetett rendszer az egyszerűsítettfoglalkoztatás lett, majd később, 2012-től az új Munka Törvénykönyve továb egyszerűsítette az ilyen munkaerő-felvételt. kétségkívül nagyon magas a feketefoglalkoztatás aránya, sok esetben magukat az idénymunkásokat sem érdekű az, hogy be vannak-e jelentve, vagy sem. Komoly veszélynek tartom azt is, hogy az új Munka törvénykönyvében foglaltak értelmében az idényjelleggel munkát vállalókat kihasználhatják a munkáltatók.”- Asztalos' Sándor szerint a helyzet a jövőben egyre kedvezőtlenebb lehet amiatt, hogy az új földtörvény gátat szab az 1800 hektárnál nagyobb gazdálkodó egységeknek. Az új szabályozás ugyanis alapesetben 1200 hektárban, vetőmagtermelés vagy állattenyésztés esetében 1800 hektárban szabja meg a birtok- maximumot a bérelt földek esetén is. „A nagyobb birtokok csökkenő területe miatt egészen biztosan több lesz a munkanélküli, akik elvesztik az addigi szerény, de egész évben kapott jövedelmüket is. Ők az idénymunka szempontjából szabad prédát jelentenek majd, így várható, hogy ez a foglalkoztatási forma még inkább elterjed majd a jövőben”- nyilatkozta a Világgazdaságnak Asztalos Sándor. „jelentősen csökkent a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma az előző év első félévéhez képest” - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkársága. A közlemény szerint az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai alapján 2012 első félévében 542, 2013-ban június 30-ig 454 orvos kérvényezett hatósági bizonyítványt. Közülük idén 247, míg tavaly 342 orvos volt, aki első alkalommal fordult ez ügyben a hivatalhoz. Az egészségügyi szakdolgozók esetében ellentétes a tendencia: 2012 első felében 300, idén június végéig már 360 egészségügyi szakdolgozó kért igazolást. Az egészségügyi államtitkárság arra is kitért, hogy a migráció a 35 év alatti orvosok és a rezidensek körében csökkent jelentősen. „Ez minden valószínűség szerint a Mar- kusovszky Lajos ösztöndíjprogramnak, a hiányszakmák után járó többletpénznek és a fokozatos bérkiegészítésnek köszönhető” - közölték. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke aa ínfoRádi- ónak nyilatkozva azt közölte a hétvégén: halaszthatatlan az orvosi életpályamodell bevezetése, mivel a kamara felmérése szerint egyre nő a kivándorló szakorvosok és friss diplomások száma. Emlékeztetett: a rezidensek számára a Marku- sovszky-programban biztosított kiegészítés csak a tanulmányok idejére szól, amint valaki szakorvossá válik, fizetése jelentősen csökken. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nyilvántartása szerint 2007 óta 2012-ig folyamatosan emelkedett a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kikérők száma. Az elvándorlók között továbbra is a 30-39 évesek aránya a legnagyobb, de az utóbbi években jelentősen növekedett a harminc év alattiaké is. ■ VG Megszületett az idei bérajánlás, összegek nélkül vkf Szakszervezetek, munkáltatók és a kormány írta alá a megállapodást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel aláírta a 2013. évi bérajánlásról szóló megállapodást. A miniszter kiemelte: az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését. Ezenkívül a béremelések nem vezethetnek munkahelyek elvesztéséhez - idézte a megállapodást. A megállapodást Rolek Ferenc, Gaskó István és Varga Mihály mellett Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Varga Mihály, Pataky Péter és Palkovlcs Imre az aláírás után Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke látta el kézjegyével. Gaskó István LIGA-elnök elmondta, hogy az ajánlásban konkrét szám nincs, de egyértelmű az utalás a 2013 tavaszán az Európai Bizottságnak benyújtott magyar konvergenciaprogram 3,1 százalékos inflációs előrejelzésére. „A júliusban aláírt bérajánlás megkésett, korábban legkésőbb az adott év januárjában megtörtént, ugyanakkor ennek birtokában elképzelhető, hogy előrelépés lehet azoknál az állami cégeknél, ahol eddig nem vezetett eredményre a bértárgyalás” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke hozzátette: „azért is különleges a megállapodás, mert nincs benne szám, arra csak következtetni lehet, hiszen a kormány által felvázolt konvergenciaprogramban 3,1 százalékos inflációs várakozás szerepel.” Pataky Péter lapunknak hozzátette: a verseny- szféráan döntően ezt meghaladó szintű bérmegállapodások születtek. ■ B. L.
