Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-15 / 163. szám

2013. JÚLIUS 15., HÉTFŐ MOZAIK ■ A Csillagok háborúja rendezőjét az USA legmagasabb művészeti kitüntetésé­vel díjazta Barack Obama. George Lucast méltatva az elnök rajongóként beszélt a filmekről: „Emlékszem, amikor először láttam a Csillagok háborúja című filmet. Felnőtt egy egész nemze­dék, amely azt gondolja, hogy a különleges effektusai olyanok, mintha ma készítették volna' Vs Eldobta életét az Indul a bakterház Bendegúzát játszó Olvasztó Imre Holtan találták múlt szombaton Olvasztó Imrét, aki az 1979-ben készült Indul a bakterház című filmben gyermekszínészként alakította Regős Bendegúzt. Az MTI értesülései szerint a 47 éves férfi holttestét Fótnál egy erdőben találták meg, az ügyet a rendőrség vizsgálja. Az Indul a bakterházban az akkor 13 éves Olvasztó Imre előképzettség nélkül játszott. Később nem foglalko­zott színészettel, felnőttként a nyomdaiparban helyezkedett el Budapesten. Nem kereste a népszerűséget, a film sikerét követő interjúkban elmondta, hogy sok közös vonása volt a rosszcsont Bendegúzzal. A Gö­döllőn 1966-ban született, nyolc hónaposán intézetbe került gyerek egy Pest megyei . községben nevelkedett. Erről később úgy nyilatkozott: „En­gem egy idős néni nevelt fel, nem ismertem a szüléimét. So­sem vágytam a reflektorfényre, csak arra, hogy boldog, harmo­nikus családi életem legyen”. Akkor büszkén jelentette ki, hogy munkájában és család­jában meg is találta a boldog­ságot - négy gyermeke közül a legkisebb a Bendegúz nevet kapta. Lapértesülések szerint, magánéleti problémái voltak, amelyek miatt öngyilkosságot követhetett el. ■ Boldogságra lelt a családjával Legendává lett betyárkirály rózsa Sándor Még a 20. században is keletkeztek róla történetek A szegényeket segítő, igazsá­gos betyárként él máig a 200 éve született Rózsa Sándor a köztudatban. Nógrádi László Születésének pontos ideje isme­retlen, 1813 júliusában egy Sze­ged környéki tanyán látta meg a napvilágot. A családi háttér a pásztorságra és az azzal gyak­ran összefonódó betyársorsra vezette: anyja korán meghalt, apját állítólag marhalopás miatt verték agyon, öccse börtönben hunyt el. Rózsa Sándor neve 23 éves korában bukkant fel elő­ször a törvényszéki aktákban, egy bizonyítatlan tehénlopás miatt másfél évi börtönt kapott. Tíz hónap után megszökött, s ez­után „szaladó betyár” lett: csa­patot szervezve jószágot lopott, tűzharcba keveredett a pandú­rokkal, menekült a törvény elől. A legenda szerint 1848-ban maga Kossuth vette rá, hogy a szabadságharchoz csatlakozzon - annyi biztos, hogy amneszti­át kapott. Fegyelmezetlen sza­badcsapata azonban csak rövid ideig harcolt, kegyetlen etnikai tisztogatást is véghezvittek a Délvidéken, de a magyar pa­rasztokat is fosztogatták - pár hónap múltán a honvédség fel­oszlatta a betyársereget. Miután Szegeden letelepedett és meg is nősült, régi bűnei mi­A rabként megörökített Rózsa Sándort Oszter Sándor alakítása is felidézte, manapság pólón is felbukkan att elővették. Újra megszökött, fosztogatni kezdett, 1853-ramár tízezer forint vérdíj volt a fejére kitűzve. Könyörtelenségének és igazságosságának híre együtt járt, éveken keresztül bújtatták a tanyavilágban, míg 1857-ben mégis csendőrkézre került. Ha­lálos ítéletet mondtak ki rá a több rábizonyított gyilkosság miatt, de nem akarták mártírrá tenni, így kegyelemből életfogy­tiglani börtönt kapott. Kilenc évig raboskodott Kuf­steinben, ahol helyi nevezetes­ségnek számított, vásári lát­ványosságként is mutogatták, híres bőgatyás portréja ekkor készült. 1868-ban szabadult amnesztiával, de nem nyugo­dott le: rablóbandát szervezett, még egy pénzszállító vonaton is rajtaütöttek. A híres rablásai­nak és igazságtevéseinek törté­netei azonban zavarosak - egy kutatás bizonyította, hogy még a 20. században is költöttek róla új történeteket. Utoljára 1869 januárjában került fogságba, második peré­ben mintegy harminc bűncse­lekmény miatt ítélték életfogy- tiglanra, amit halálbüntetésre súlyosbítottak, de végül a Kúria ismét levette nyakáról a kötelet. A szamosújvári börtönben halt meg tüdővészben 1878. novem­ber 22-én, 65 évesen. Ballada, filmek, póló AZ EGYKORI BETYÁR (jócskán szépített) alakja népballadákat és dalokat is ihletett, az iroda­lom számára mások mellett Mó­ricz Zsigmond dolgozta fel le­gendáját, az ő regényeiből ké­szült az 1971-es tévésorozat, idén pedig a vonatrablást filme- sítik meg. Említésre méltó alko­tás a szegedi Napsugár és Mön- dörgő táncegyüttesek közös táncelőadása, amely A pőréim­mel mesél a betyárkirályról. Ró­zsa Sándor egyébként a modern folklórban is él, portréja egye­bek mellett pólókon és táská­kon is felbukkant már. POÉNPERCEK Az irodában dolgozó takarí­tónő megszólítja a cég veze­tőjét:- Igazgató úr, ezt az ezrest találtam az asztal alatt. Tes­sék!- Maga becsületes nő, Bözsi­ke. Elárulom, a pénzt azért tettem oda, hogy teszteljük.- Én meg azért adtam az ötszázas helyett egy ezrest, hogy magát teszteljem... ■ A francia diák Angliában vendégeskedik egy arisz­tokrata családnál. A ház ura körbekalauzolja a birtokon.- Az a golfpálya, ugye? - kér­di a fiú. - Gyakran golfozik?- Nem, feleli a házigazda. - Egyszer kipróbáltam, de nem tetszett. Unalmas. A diák ezután meglát két lovat.- Látom, szeret lovagolni - jegyzi meg.- Nem. Egyszer kipróbáltam. Unalmas. Hirtelen egy fiatalember tű­nik fel az ösvényen.- Hadd mutassam be a fia­mat, Williamet - mondja a lord. Mire a francia fiú megjegyzi:- Gondolom, egyetlen gyer­mek... ■ Kovács feldúltan érkezik haza.- Ma aztán jól odacsaptam a főnököm asztalára!- Na végre! - csillan fel a Ko- vácsné szeme. - És mit szólt hozzá?- Mit tudom én, szabadságon van. Beszélő robot is megy az űrbe japán Kis lépés Kirobónak, hatalmas ugrás a robotoknak Villámgyorsan rollerezik az amerikai celebkutya A Nemzetközi Űrállomáson fog szolgálatot teljesíteni egy japán cégek által kifejlesztett, embe­rekkel való társalgásra képes apró humanoid robot - írja az MTI. A remény és robot szavak után Kirobo névre keresztelt, 34 centiméter magas és egy­kilós szerkezet augusztusban érkezik az ISS fedélzetére, ahol az űrállomás japán lakóit fogja szóval tartani. A szerkezetet kifejlesztő To­kiói Egyetem és robotikai cégek reményei szerint a hasonló be­szélő robotok a jövőben az aszt­ronauták segítségére lehetnek az űrben. Maga Kirobo is valami hasonlóra vágyik, arra a kérdés­re ugyanis, hogy mi az álma, azt felelte: „Olyan jövőt szeretnék te­remteni, amelyben az emberek és a robotok együtt élhetnek, és jól ki tudnak jönni egymással”. „Ez egy kis lépés nekem, de hatalmas ugrás a robotoknak” - közölte a robot a Holdra első­ként lépő Neil Armstrong űrha­jós híres szavaira utalva. ■ Gyorsasági világrekordot állí­tott fel rollerezésben Norman, az amerikai celebkutya - állít­ják egy állatvédelmi jótékony- sági esemény szervezői, akiket az MTI idéz. A korábban biciklis és rol- leres mutatványokat is előadó francia juhásznak az új világ­csúcs felállításához kevesebb mint 30 másodperc alatt kel­lett megtennie 30 métert, ami a goo.gl/TflsJ címen látható vi­deó tanúsága szerint sikerült is neki egy tornatermen a Georgia állambeli Mariettában. Ezzel a teljesítménnyel Norman - aki vasárnap ünnepelte 4. születés­napját - bekerülhet a Guinness Rekordok Könyvébe. ■ Egy vagyont ejtett a folyóba egy osztrák banktisztviselő Saját állítása szerint folyóba ejtett egy 90 ezer euróval te­li pénzeszsákot egy osztrák banktisztviselő - írja az MTI. Az esetet azonban csak hetek múltán hozták nyilvánosságra a hatóságok, nehogy életveszé­lyes kincskeresésre induljanak az emberek a megáradt hegyi folyó mentén. Az obertauerni banktisztvi­selő azt állítja, hogy a mintegy 27 millió forintnak megfelelő bevételt a központi bankfiókba szállította autóján, amikor de- fektet kapott a Taurach folyó partján. A kerékcseréhez ki kellett vennie a csomagtartóból a zsákot, amelyet az út szélére helyezett, az pedig onnét vélet­lenül a mélybe esett a meredek partról. Nagy erőkkel vonult ki a tűz­oltóság, a rendőrség és a hegyi- mentő-szolgálat, akik meg is találtak a parton 3000 eurót, a többi pénznek azonban nyoma veszett. A bank feljelentést tett a pénz eltűnése miatt, egyúttal a pénzszállítási előírások meg­sértése miatt elbocsátotta az al­kalmazottat. A hatóságok közölték, hogy azért tartották titokban az ese­tet, nehogy a helyiek a pénz felkutatására induljanak a ve­szélyes folyószakaszon. Ha a pénz valóban a vízbe esett, már régen az Enns folyóba sodorta az ár - mondták. ■ Népviseletben trappoltak. Az idén 40 éves fennállását ünneplő Horto­bágyi Nemzeti Parkban tizedik alkalommal rendezték meg a Délibáb fél- maratont. A jubileumi futóversenynek nemcsak a lovas felvezetés adott különleges színt, hanem a résztvevők felszerelése is. Akadt olyan, aki csi­kósruhában, mások pedig népviseletben teljesítették a 21 kilométeres távot a pusztában - csizma helyett azért futócipőt húzva Számítógépen modellezik a pusztító kőlavinákat A kőomlást valósághűen mo­dellező számítógépes progra­mot fejlesztettek ki Svájcban, hogy hatékonyabban védekez­hessenek a természeti jelenség pusztítása ellen - írja az MTI. „A szimulációs program kü­lönlegessége, hogy elsőként ve­szi számításba a kövek valódi alakját” - magyarázta Werner Gerber, a svájci erdő-, hó- és tájkutató intézet munkatársa. Míg a korábbi modellek egy­szerű golyókkal vagy kockák­kal, kiterjedés nélküli, elméleti testekkel dolgoztak, addig az új program a felszíni formákat és a növényzetet is valósághűen mintázza le. „A program segít­ségével kiszámolható az om- # lás pályája, a kövek sebessége, a felverődés magassága, ener­giája. A virtuális sziklákat gu- rulás és visszaverődés közben figyelhetjük meg” - részletezte Gerber. A program segítségével azo­nosíthatják a veszélyeztetett területeket, így a kantonok el­helyezhetik a balesetveszélyre figyelmeztető táblákat. A követ­kező hónapokban építőmérnö­kök, geológusok és környezet- védelmi szakemberek ingyen tesztelhetik a programot. A ku­tatók célja, hogy addig tökélete­sítsék a modellt, amíg pontosan meg nem tudják határozni a kőomlások helyét. Az előrejel­zésük még a jövő feladata. ■

Next

/
Thumbnails
Contents