Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-15 / 163. szám

6 2013. JÚLIUS 15., HÉTFŐ BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Kevesebb támogatás a cégeknek beruházások Tiltja Brüsszel a juttatást, ha egy cég áttelepíti tevékenységét Támogatásintenzitás mértéke* (százalék) □ 2007-2013 ■ 2014-2020** ESZAK­MAGYARORSZÁG 30 35 KÖZÉP­30 25 A DUNÁNTÚL EB ÉSZAK­ALFÖLD PEST­MEGYE NYUGAT­DUNÁNTÚL 50 J 50 50 c DÉL-ALFÖLD DEL-DUNANTUL FORRÁS: VG-GYŰITÉS, EURÓPAI BIZOTTSÁG A cseh és a szlovák főváros és környéke már a mostani periódusban sem kaphatott kiemelt támogatást * A százalékos mutató azt írja le, hogy a beru­házás költségének hány százaléka finan­szírozható állami támogatásból ** 2014. július 1-jétől, illetve a magyar állam által benyújtott új regi­onális támogatási térkép európai bizott­sági elfogadásától "** Még nincs véglegesítve a pontos arány Öt év börtönt kapott a román közlekedési miniszter ÖT Év letöltendő börtönbüntetés­re ítélte a román legfelső bíró­ság Relu Fenechiu liberális pár­ti közlekedési minisztert egy korrupciós perben. A pénteken közölt ítélet első fokon szüle­tett, a vádlott fellebbezhet. A Mediafax hírügynökség szerint Fenechiu benyújtotta lemondá­sát a miniszteri tisztségről, és ideiglenesen Victor Ponta szo­ciáldemokrata miniszterelnök fogja irányítani a szaktárcát. Az új tárcavezetőt is a liberális pártnak kell jelölnie. Fenechiut bűnrészesként hivatali hatalommal való visz- szaélésben találták vétkesnek: 2002 és 2005 között az általa birtokolt vagy vezetett cégek egy állami áramszolgáltató vállalatnak használt transzfor­mátorokat adtak olyan feltéte­lek mellett, mintha újak lettek volna, és ezáltal mintegy 6 millió lej (csaknem 400 millió forint) kár érte az állami vál­lalatot. Az ítélet szerint a cég két volt vezérigazgatóját 6-6 év börtönbüntetésre ítélték, a kereskedelmi igazgatót 7 év szabadságvesztésre. A politikus az említett idő­szakban Iasi megyei önkor­mányzati képviselő és parla­menti képviselő volt. Fenechiu 2012 decembere óta tölti be a közlekedési miniszteri tiszt­séget. Februárban az Európai Bizottságnak a román igaz­ságszolgáltatási reformok álla­potát értékelő jelentése bírálta a bukaresti kormányt amiatt, hogy több olyan tagja van, akiknek az igazságszolgálta­tással gyűlt meg a bajuk. A szóban forgó személyek egyi­ke Fenechiu volt. Victor Ponta miniszterelnök akkor azzal érvelt, hogy az ártatlanság vé­lelme mindenkit megillet, és közölte, hogy csak akkor kell távoznia a miniszternek a kor­mányból, ha elítéli a bíróság. ■ Relu Fenechiu A nagyvállalatok számára a 2014-2020-as időszakban szűkül annak a lehetősége az EU-ban, hogy regionális állami támogatást kapjanak beruházásaik finanszírozá­sára. Várhatóan hazánkban a fővárosban egyáltalán nem juthatnak majd ilyen támo­gatáshoz a cégek, míg Pest megyében csak új létesít­mény létrehozására vagy a tevékenység diverzifikálásá­ra kaphatják azt. Tar Gábor A napokban fogadta el az Eu­rópai Bizottság azt az irány- mutatást, amely a következő hétéves uniós költségvetés időszakára vonatkozóan meg­határozza a regionális álla­mi támogatások nyújtásának szabályait. A szabályozás azt írja le, hogy a tagállamok az egyes régiókra vonatkozóan milyen feltételek mellett ad­hatnak támogatást a válla­latok telephely létesítésére vagy bővítésére vonatkozó be­ruházásaihoz. Magyarország esetében is ez az uniós irány- mutatás fekteti le a regionális jogcímű támogatások (például a kormány egyedi döntésé­vel megítélhető, úgynevezett EKD-támogatás, a fejlesztési adókedvezmény vagy jellem­zően a vállalati technológia- fejlesztésre irányuló EU-pá- lyázatok) szabályainak fő ke­reteit. A regionális állami támo­gatásokra vonatkozó jelenle­gi uniós iránymutatás elvileg az év végén lejárt volna, ám az Európai Bizottság mostani döntése értelmében az még 2014. június 30-ig érvényes lesz, vagyis az új szabályozás csak 2014. július 1-jén lép ha­tályba. „A 2014 júliusától hatályos szabályok szűkítik a nagyvál­lalatok beruházásaihoz igény­be vehető állami támogatás lehetőségét” - mondta lapunk­nak a PwC Magyarország tá­mogatási csoportjának veze­tője. Végső Andrea kiemelte: nem kaphatnak majd állami támogatást azok a nagyvál­lalatok, amelyek olyan tevé­kenységre vonatkozó beru­házáshoz kérnek támogatást, amellyel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntettek meg az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben, és a bizottság úgy ítéli ok-okozati összefüggés van a támogatás és az áttele­pítés miatt. A tilalom vonatko­zik azokra a cégekre is, ame­lyek a támogatási kérelem be­nyújtásakor azt tervezik, hogy a támogatandó beruházás befejezését követő két éven belül más EGT-tagországban hasonló tevékenységet szün­tetnek meg. Az úgynevezett relokációt nem finanszírozó szabályozás hatályba lépé­sének hazánk esetében is je­lentős hatása lehet. Érintheti például a Nyugat-Európából költségoptimalizálási céllal a közép-és kelet-európai régió­ba áttelepülő termelést, akár zöldmezős, akár kapacitás- bővítő beruházás keretében történik. A PwC szakértője azt is kihangsúlyozta, hogy az el­fogadott szabályozás értelmé­ben a következő hétéves cik­lusban még nagyobb figyel­met fog kapni az úgynevezett ösztönző hatás kimutatása. Ez azt jelenti, hogy csak olyan beruházás kaphat állami tá­mogatást, amelynek megva­lósítása során a támogatás a beruházó magatartását meg­változtatja (például a projekt mérete jelentősen megnő). En­nek az a lényege, hogy olyan beruházások ne kapjanak a tagállamok költségvetéséből forrásokat, amelyek az utóbbi összegek folyósítása nélkül is ugyanúgy valósulnának meg. További szigorítás az új sza­bályozásban, hogy regionális támogatás azokban a térségek­ben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlag 75 százalékát és bizonyos feltéte­lek teljesülnek 2014 júliusától már csak olyan nagyvállalati beruházásra nyújtható, amely meglévő létesítmény tevékeny­ségének diverzifikálására vagy új termelő létesítmény létreho­zására irányul. Magyarország esetében a közép-magyaror­szági régiót érinti ez az új sza­bály, miután a Budapestet és Pest megyét magába foglaló régió már az uniós átlag 107 százalékát éri el. A brüsszeli iránymutatás alapján várhatóan a főváros­ban 2014 júliusától egyálta­lán nem lehet majd regioná­lis állami támogatást adni a nagyvállalatok beruházá­saihoz, így előtérbe kerül­hetnek a kutatás-fejlesztési és képzési támogatások. A szintén fejlettebb régiónak számító Pozsonyban és Prá­gában már most sem adható regionális állami támogatás. Jelenleg még Budapesten a beruházás elszámolható költ­ségeinek 10 százaléka finan­szírozható állami támogatás keretében. A bizottság Pest megye ese­tében sem határozott meg a következő időszakra vonatko­zóan konkrét támogatásinten- zitási arányt - ennek jelenlegi szintje 30 százalék - , azon­ban a megyében (vagy egy ré­szében) várhatóan továbbra is igénybe vehetik a támogatáso­kat a nagyvállalatok, azzal a kitétellel, hogy azt az egy főre jutó GDP mértéke miatt az új szabály alapján kapacitásbő­vítésre már nem használhat­ják fel, kivéve ha az a meglévő létesítmény tevékenységének diverzifikálására irányul. Változó támogatás két dunántúli régióban A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI régióval ellentétben a többi hazai régió esetében az Eu­rópai Bizottság mostani iránymutatása meghatá­rozta a konkrét támogatás- intenzitási arányokat. A legkevésbé fejlett négy ma­gyarországi régióban (Eszak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) a jelenlegi hétéves ciklushoz hason­lóan 2014-2020 között is 50 százalékos marad a maximális támogatásinten­zitás mértéke, vagyis a be­ruházás költségének fele továbbra is finanszírozha­tó állami támogatásból. A másik két régióban azon­ban 5 százalékponttal csökken a szint, így a má­sodik legfejlettebb hazai régióban, Nyugat-Dunán- túlon az eddigi 30 helyett csak 25, míg Közép-Du- nántúlon 40 helyett csu­pán 35 százalékos lesz a ráta. A járműgyártás sem tudta felhúzni az ipari termelést KSH Éves és havi összehasonlításban is csökkent a kibocsátás volumene ♦ Májusban 2,1 százalékkal csök­kent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, első­sorban a híradástechnikai be­rendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti keres­let csökkenése miatt, amelyet a járműgyártás bővülése nem tudott ellensúlyozni. Az előző hónaphoz képest 1,3 százalék­kal csökkent az ipar termelése a szezonálisan és munkanap tényezővel kiigazított adatok szerint - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok megegyeznek a július 5-én közölt előzetes számokkal. Az év első öt hónapjában is 1,3 százalékkal volt kisebb az ipar kibocsátása, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar belföldi értékesítése 3,2 száza­lékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az export csak 0,4 százalékkal nőtt. Az előző hó­napban erős növekedés volt: a belföldi eladások 4,9, az export 11.4 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisit. Az év első öt hónapjában a belföldi eladások 3,2 százalék­kal maradtak el 2013 azonos időszakától, az export 2,4 szá­zalékkal nőtt. Az új rendelések 3.4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, az export- rendelések 4,1 százalékos visz- szaesése miatt, a belföldi ren­delések 0,9 százalékkal nőttek. Májusban a feldolgozóipar ti­zenhárom alága közül mindösz- sze négy regisztrált növekedést. A feldolgozóipar negyedét kép­viselő járműgyártás kibocsátá­sa 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, kizárólag az exporteladások jóvoltából, amelyek 11,9 százalékkal emel­kedtek, míg a belföldi eladások 9,5 százalékkal csökkentek. A második legnagyobb ipar­ág, az élelmiszer-, ital- és do­hánygyártás kibocsátása 2,0 százalékkal elmaradt a tavaly májusitól a belföldi kereslet 2,4 százalékos csökkenése miatt, míg az export 8,2 szá­zalékkal meghaladta a tavaly májusit. ■ VG Visszaesés az EU-ban HÁROMHAVI NÖVEKEDÉS Után- májusban visszaesett az ipari termelés az euróövezetben és az EU-ban - közölte az Eurostat. Májusban az euróövezetben az előző havihoz képest 0,3 száza­lékkal, az Európai Unió 27 tag­államában pedig 0,6 százalék­kal csökkent az ipari termelés. a tavaly májusival összevetve az euróövezetben 1,3 százalék­kal, az EU-ban 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelés. A legnagyobb csökkenést havi ösz- szevetésben Romániában (10,7 százalék), a legnagyobb növeke­dést Portugáliában mérték (6,1 százalék).

Next

/
Thumbnails
Contents