Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-13 / 136. szám

4 JÁSZSÁG 2013. JÚNIUS 13., CSÜTÖRTÖK Előadást tartottak Oszétiában a jászok identitásáról Az ígéret még nem üzlet gazdaság A növekedés beindulására egyelőre várni kell A kiskereskedelmi és a könnyűipari, illetve az építőipari cégek szerint egyelőre még kevés a pozitív jel a gazdaságban. Képünk illusztráció. rokonság Az Őszét Legfelső Tanács, Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság és a Dél-Oszétia Köztársaság kormányainak támogatásával rendezte meg Észak-Oszétia fővárosában, Vla- gyikavkáziában „Az őszét nép etnikai kialakulása és etnikai története” című kongresszusát. Ezen harminc előadó és 130 ven­dég vett részt. A kongresszusra hazánkból a jászok Egyesüle­tének régi tagját, az őszét nart eposz magyar nyelvre fordítóját, Kovács J. Béla irodalomtörté­nészt hívták meg, aki „A jászok etnikai identitása és öntudata” címmel tartott orosz nyelvű elő­adást - adta hírül a Jászok Egye­sülete. Előadása első részében arról beszélt, hogyan változott a jász azonosságtudat a betelepe­déstől a Jászkun Hármaskerület megszűnéséig. Egyetlen, ami a történelem során változatlan maradt: a kiváltságokhoz való ragaszkodás, azok megőrzése. Előadásának második része az identitástudat reneszán­száról szólt. Felvázolta, hogy a rendszerváltozás után hogyan tértek vissza a régi jelképek, ho­gyan szerveződtek közösségek, miként születtek kiadványok, alapítványok, s keletkeztek új ünnepi szokások. Előadását így fejezte be: „Hiszek abban, hogy mi alánok: jászok és oszétek vég­leg egymásra leltünk. Ez a tudat erősíti népi öntudatunkat, segít népi identitásunk megőrzésében is. Magyarok vagyunk, de já­szok is egyben.” (V A kongresszus két kirándu­lássál zárult: a Kaukázus kurta- tyinszki és dargavszki völgyei­be, illetve az ottani köztársasági elnök meghívására Dél-Oszétia fővárosába, Chinvalba. ■ Kovács J. Béla (jobbra) egy korábbi oroszországi látogatáson Hortiné dr. Bathó Edittel és Dobos Lászlóval A mindennapok szintjén to­vábbra is inkább a stagnálás jellemző a jászsági kereske­delmi, könnyűipari cégek tevékenységére, mintsem a növekedés elindulása. A pia­ci környezet alakulása sem a növekedés gyors beindulását ígéri számukra. Banka Csaba Az év első hónapjaiban alapve­tően nem változott a forgalom nagyságrendje - állapította meg dr. Rédei István, a Co-op Star Zrt. elnök-vezérigazgató­ja. Az élénkülés jeleit nem le­hetett tapasztalni az üzletek bevételeinek alakulásában. A gazdasági vezető elmondta, hogy az árbevétel nagyjából a korábbi bázisszinten maradt a beérkező adatok tanúsága szerint. Ettől csak május má­sodik felétől tapasztaltak némi pozitív irányú elmozdulást. Az azonban még egyáltalán nem biztos, hogy ez a növekedés el­ső jele volna.- Nem lehet tudni, hogy ez a változás - tette hozzá a vezető - mennyire lesz tartós az elkö­vetkező időszakban. Mennyire lehet majd erre építeni. Ugyan­akkor, ha az év első felét kell értékelni - így jó két héttel jú­nius vége előtt -, akkor inkább a stagnálás a jellemző a keres­kedelmi forgalom alakulására. A kiskereskedelmi forgalom alakulására az építőiparban sem a növekedés a jellemző. - A lakossági kereslet az építő­anyagok iránt nem változott az utóbbi időben - mondta Szőllő- si Zoltán, a TÉBA Tüzép veze­tője. - Új lakásépítésbe csak a legritkább esetben kezdenek az emberek, de a felújításokhoz is csak a legszükségesebb anya­gokat keresik. Az elmondottak szerint né­mi pozitívumot a nagyobb be­ruházások, jellemzően pedig inkább a mezőgazdasági cégek beruházásai jelentik. - Ezen a területen legtöbbször a készbe­ton iránti kereslet emelkedett némiképp azt elmúlt évhez ké­pest, amelyet a mezőgazdasági vállalkozások igényelnek fej­lesztéseikhez. Érzékeljük, hogy az önkor­mányzatok is elindítanak fej­lesztéseket, ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy ha megkez­dődik is egy-egy fejlesztés, ak­kor sem a helyi vállalkozások kerülnek előtérbe. Persze sok ígéretet kapunk, de az még ko­ránt sem jelent üzletet egy cég számára. A könnyűipar mindig is érzé­kenyen reagált a piac legkisebb rezdüléseire. Ezt támasztotta alá Kovács István, a Xanta Ru­haipari Kft. vezetője tapasztala­ta is. Úgy látta, hogy az év első hónapjaiban nem hogy a szin­ten tartást tudták volna teljesí­teni, de inkább a kereslet szű­külését lehetett érzékelni. - Má­jusban mintha némi élénkülést lehetett volna érzékelni a meg­rendelések nagyságrendjében, ugyanakkor összességében az év első öt hónapjában mintegy 10-15 százalékos visszaesést látok - mondta a cégvezető. - Ezt nem csak az okozza, hogy kevesebb a megrendelés. Jelen­tős probléma, hogy a szállít­mányok összetétele is változik. Míg korábban női blézereket, kabátokat vagy férfiöltönyöket készítettünk, addig mostaná­ban nagyon sokszor csak mel­lényeket várnak tőlünk. Ezek a darabok pedig legalább annyi munkát igényelnek, mint egy blézer elkészítése, de az áruk meg sem közelíti azokat. Az ár és a befektetett munka aránya tehát nem kedvező ebben az összevetésben. Kiszámíthatatlan az útdíj pontos hatása az szinte biztosra vehető, hogy az elkövetkező hónapok­ban megjelenő útdíj rövid úton a fogyasztói árakra is hatást gyakorol majd. A jász­sági kereskedelmi cégek veze­tői azonban egyelőre nem lát­ják pontosan, hogy a piac mi­lyen mértékű költségáthárítást enged majd. Szállási Zoltán elmondta, hogy az építő­anyag-gyártók már most öt-tíz százalékos áremelést szeretné­nek végrehajtani. Ilyen mér­tékben azonban az árnöveke­dés nem lehet majd a vásár­lókra hárítani. Dr. Rédei Ist­ván szintén úgy vélekedett, hogy az útdíj költségeit nem háríthatják át a beszállítók, a logisztikai cégek egy az egy­ben a vásárlókra. Ugyanakkor az is biztosra vehető, hogy va­lamilyen szinten ez a költsége­lem megjelenik majd a fo­gyasztói árakban. Ennek mér­tékét ezekben a hetekben kal­kulálják a vállalkozások. HÍRSÁV A helyi közösségek támogatásán a hangsúly Jászberényben tartott saj­tótájékoztatót Vágó Gábor, LMP-s országgyűlési képvise­lő, aki hangsúlyozta, hogy a helyi gazdaságot ki kell szaba­dítani az oligarchák fogságá­ból, a közösségileg támogatott mezőgazdasági rendszereket kell segíteni. Ménkű Ottó, az LMP megyei választmányá­nak jászberényi tagja a helyi kiskertprogramról beszélt. A kezdeményezés célja többek között, hogy egészséges, jó minőségű élelmiszert biztosít­sanak a lakosoknak, munka­helyet teremtsen, közösségi teret biztosítson a helyieknek. Grillázsverseny lesz a Jász Világtalálkozón A xix. Jász Világtalálkozó szervezői grillázstorta-készítő versenyt hirdettek a Jászság és az elszármazott jászok tele­pülésein élő tortakészítőknek. Céljuk, hogy a rendezvényen bemutassák az érdeklődők­nek a településekre jellemző grillázstortákat, elősegítsék a kézműves mesterség hagyo­mányainak megőrzését. Az alkotásokat június 23-án 9 és 10 óra között lehet leadni a Déryné Rendezvényházban. Új buszvárók épültek a városban a közösségi közlekedés fejlesztése a Jászságban el­nevezésű projekt keretében Jászapátin két új buszváró létesült a Munkácsy téren és Gróf Széchenyi István Kato­likus Gimnáziumnál» 31-es számú főúton. Emellett az autóbusz-pályaudvaron utas­tájékoztató táblát helyeztek ki a váróteremben. A beruhá­zásokra a pályázatból a város nyolcmillió forintot kapott. Parlagfűgyűjtési versenyt hirdettek pusztamonostoron az ön­kormányzat meghirdette a gyökeresparlagfű-gyűjtési versenyt, amelyen minden helyi lakos részt vehet. A gyö­keres parlagfüvet száz dara­bos kötegekben lehet leadni június 28-ig a polgármesteri hivatalban. A legtöbb parlag­füvet gyűjtőket jutalmazzák, főnyeremény egy benzines fűnyírógép. Gmziában a Közép-Ázsia expedíció csapata túra Irán felé veszi útját a nagy magyar felfedezők nyomát kutató csoport Méltó módon emlékeztek a híres festőre Jászapátin Egy hónappal ezelőtt, május 12-én a Közép-Ázsia Expedí­ció első hivatalos állomásán, Jászberényben járt a magyar felfedezők nyomába induló Hidvégi-Üstös Pál és csapata. Mintegy 18 ezer kilométeres túrára indultak. Az extrém sportoló koráb­ban is teljesített már hasonló­an nagy túrákat, mostani tel­jesítésének azonban csak esz­köze a sport. Céljuk ugyanis, hogy egy kicsit közelebb hozzák azokat a közép-ázsiai országokat, amelyekkel az ős­haza és a török népek kutatá­sa kapcsán már több száz éve kapcsolatokat ápolunk. Jász­berényben akkor dr. Szabó Tamás polgármester fogadta az expedíció tagjait. Megír­tuk, hogy a kerékpárral, ló­háton, úszva, futva, hegyet mászva teljesített öt hónapos túrát követően majd a város­ban személyesen is beszámol eredményeiről. Addig azon­ban még nagyon sok van hát­ra. Ez idő szerint Grúziában, Tbiliszi környékén jár az ex­pedíció. A túra egyik állomá­sa lesz majd az iráni Yazd, Jászberény testvérvárosa is. < Ott Hidvégi-Üstös Pál a város % polgármesterének szeretné | átadni Szabó Tamás képesla- j pon megfogalmazott üzenetét, £ valamint a jászkürt hivatalos másolatát. ■ B. CS. Jászberényből Hidvégi-Üstös Pál (balra) egy képeslappal és a jászkürt másola­tával érkezik, melyeket dr. Szabó Tamás polgármester adott át neki művész Jászapátin a Gróf Szé­chenyi István Katolikus Gim­názium, Szakképző Iskola, Kollégium a 2012-2013-as tan­évben rendezvénysorozattal emlékezett Vágó Pál festőmű­vész születésének 160. évfordu­lójára. A megemlékezés részeként az intézmény diákjai Budapest­re, a Nemzeti Galériába látogat­tak, ahol találkoztak dr. Vágó Pálné Judith asszonnyal, és megtekintették Vágó Pál festő­művész és kortársainak fest­ményeit. Idén tavasszal Jász­sági táj címmel rajzpályázatot és vetélkedőt hirdettek meg az iskola tanulóinak. A rajzokból kiállítást szerveztek. A rendez­vénysorozat részeként május­ban a gimnázium könyvtára Vágó Pál életét, munkásságát bemutató tárlatot rendezett. Jászapáti híres szülöttére - akit gyakran az ecset Petőfijeként is jellemeztek kortársai és az utó­kor - való emlékezés keretében dr. Wirth István, az intézmény igazgatója és Nagy Sándor, az iskola tanára a lengyelorszá­gi Tarnowba látogatott, ahol megtekintették a Bem-Petőfi körképet. A nagy jelentőségű festmény, amelynek sajnos jó néhány részlete elveszett, az 1849-es nagyszebeni ütközetet örökítette meg, s az alkotói kö­zött ott találjuk Vágó Pált is. ■ I. A.-B. CS.

Next

/
Thumbnails
Contents