Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-29 / 150. szám
2013. JÚNIUS 29., SZOMBAT rtfi KOZELET Vasárnap a Nemzeti Színháznál a CSAK - Akciócsoport a kultúráért társaság rendezésében gálával és piknikkel köszönnek el Alföldi Róbert főigazgató társulatától színészek, írók, költők, zenészek. Óriáskivetítön is lehet majd követni az eseményeket. Nem tüntetést akarnak, hanem méltó bú- s*. csút. Vidnyánszky Attila, az új direktor sok sikert kíván elődjének és a távozó színészeknek is. HÍRSÁV Hétfőn érkezik a NATO főtitkára MAGYARORSZÁGRA LÁTOGAT hétfőn Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. A főtitkár és a honvédelmi tárca vezetője Pápán a stratégiai légiszál- lító-képességről és a további fejlesztésekről is egyeztet. ■ MTI Több jut az uniós agrártámogatásra Magyarország 13 százalékkal több uniós agrártámogatást kap 2014-2020 között, mint az előző ciklusban. Közvetlen támogatásokra és vidékfejlesztésre így több mint másfél milliárd euróval több uniós forrás jut, mint az előző ciklusban. A nemzeti társfinanszírozást is figyelembe véve a gazdáknak a piaci és a halászati támogatások nélkül is 13 milliárd euró támogatás áll rendelkezésre. Ezt további nemzeti támogatások egészítik ki. ■ MTI Az államfő aláírta a földtörvényt áder János köztársasági elnök pénteken aláírta az új földtörvényt. Megállapította, a jogszabály alkotmányossága sem tartalmi, sem formai szempontból nem vonható kétségbe. Hangsúlyozta: nem hivatkozhatnak házszabály- * sértésre azok, akik erőszakos fellépéssel akadályozták, hogy az elnök levezesse az Országgyűlés ülését. A szélsőjobb „hazaárulózik”, a demokratikus ellenzék azzal vádolja Ádert, hogy az aláírással fideszes pártérdekeket szolgált ki. ■ AS/MTI Áder: Alkotmányos alapon döntök Adósságból elég volt finálé Véget ért az ötezer fő feletti települések konszolidációja is Héttőtől e-útdfj: 2 milliárdot költött a rendőrség beszerzésre Az önkormányzatok adósságátvállalása Település Települések Átvállalás mértéke mérete száma (milliárd forint) 5000 fő alattiak 1710 74,0 5000 fő felettiek 277 610,3 Összesen________1987______684,3 FORRÁS: VG-GYÜJTÉS Befürödtek a hitelekkel. Sok település az olyan beruházások miatt adósodott el, mint a fürdőépítés. A fenntartás költségeit is nehéz kitermelni Pénteken az eredeti terveknek megfelelően lezárult az ötezer fő feletti települések adósságkonszolidációja is. A kistelepülésekkel együtt az átvállalás mértéke közel 700 milliárd forint volt. Éber Sándor Lezárult az 5 ezer fő feletti ön- kormányzatok adósságkonszolidációja június 28-án - közölte lapunk kérdésére a nemzetgazdasági tárca. Az átvállalásról szóló megállapodások aláírása a június 27-ével befejeződött, hogy az átvállalás másnapig megtörténhessen. A megállapodás 222 ön- kormányzat esetében 21 pénzügyi intézmény és az Állam- adósság Kezelő Központ (ÁKK) részvételével zajlott, míg 55 település esetében teljes mértékben kincstári támogatásutalással valósul meg a konszolidáció. Ezt követően már csak az átvállaláshoz kapcsolódó átutalásokra kerül sor. Az 5 ezer fő feletti önkormányzatok adósságátvállalása összesen 277 önkormányzatot érint, 610 milliárdos adósságtól szabadulnak meg. Ennek összege az utólagos felülvizsgálatok során még némiképp módosulhat, illetve ez még nem tartalmazza a jelenleg adósságrendezési eljárás alatt álló két ön- kormányzat (Tiszafüred és Heves) konszolidációját. A 5 ezer fő alatti települések esetében a múlt év végén végbe ment az adósságok átvállalása, közel 74 milliárddal. Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára korábban azt mondta, az önkormányzatokat az állam összesen közel 700 milliárd (tavaly még mintegy 610 milliárdot terveztek erre) forinttal konszolidálja, ám az összeg járulékokkal és kamatokkal együtt elérheti az ezer milliárdot. A teljes adósságállomány 1182,46 milliárd forint volt. az ötezer fő feletti települések esetében még így is marad még mintegy 400 milliárdnyi adósság, főként beruházási hitelek, kötvények. A további eladósodásokat Schmidt Jenő, aTÖOSZ elnöke szerint meg tudják akadályozni a már beépített fékek. Egy éven belül csak folyószámlahitelt lehet felvenni, és azt az év végéig ki is kell fizetni. beruházási hitelhez kormányzati engedély kell, uniós forrásból 25 millió forintig nem „Nagyon nagy szükség volt az adósságok rendezésére, mivel enélkül nagyon kiszolgáltatott helyzetbe került volna az önkormányzat szektor” - nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint az adósságok nagy része nem a beruházásokból, hanem az üzemeltetésből adódott, mivel 10 év alatt rengeteg pénzt kivontak az önkormányzati rendszerből, pedig többek között óvodákat, iskolákat működtettek. Hiányolja, hogy nem kértek reorganizációs tervet a nagyvárosoktól, márpedig ha nem csökkentik belső szerkeze// külön engedély. Azoknak a településeknek, amelyek nem adósodtak el, kompenzációt ígért a kormányzat, de egyes települések pont azért nem tudtak eladósodni, mivel nem adtak nekik hitelt. Mintegy 1000 hitelképtelen önkormányzat van jelenleg az országban. SOK település nem tartott fenn intézményt, mivel csak lakosságarányosan, vagy ellátotti arányban járultak hozzá ilyen jellegű költségekhez. zetüket, akkor vélhetően ez a forráshiány újra fog termelődni a feladatok finanszírozása mellett. A TÖOSZ-elnök szerint az adósság mértéke megfelel bármely más ország önkormányzati adósságállományának, az adósságok szerkezete azonban nagyon rossz volt, mivel nagy részük devizahitel volt. Korábban az egy főre jutó iparűzési adó (ipa) bevétel nagysága alapján volt meghirdetve az átvállalás mértéke, de Schmidt Jenő szerint több településnél nem ez történt, hanem külön egyezkedés alapján. Olyan települések adósságát is átvállalta az állam, ahol jelentős ipás (Százhalombatta, Paks, Győr) vagy turisztikai bevételek vannak. „Ahol 70 százalék adósságot konszolidáltak (92 Ilyen volt), azok a települések gyakorlatilag csődben voltak” - hangoztatta a TÖOSZ elnöke. Schmidt azt is érdekesnek tartotta, hogy a fővárostól is tetemes adósságot vállalták át, holott ott a legtöbb egy főre jutó adóbevétel. Azon településeknek, melyek jól gazdálkodtak, korábban kompenzációt ígért a kormányzat. Fejlesztéseikhez 100 százalékos támogatást kaphatnak a kormányzattól, és Schmidt szerint egyre több ilyen jellegű pályázatot írnak ki. Még 400 milliárdot cipelnek a települések július 1-én, hétfőn startol az elektronikus útdíjrendszer, amelytől a kormány évi 150 milliárd forint bevételt vár. Magyarországon összesen 6513 kilométeren kell fizetni az e-útdijat a 3,5 tonnánál nehezebb teherjárművek után. Akik esetleg arra számítanak, hogy elkerülhetik a fizetést, rosszul kalkulálnak, ugyanis 75 fix berendezés és 100 mobil jármű ellenőriz. A közigazgatási bírság összege a bevezető időszakban, augusztus végéig 80-110 ezer forint, míg szeptembertől már 140-165 ezer forint lesz. A rendőrség is új feladatokat kap hétfőtől az e-útdíjjal kapcsolatban egy kormányrendelet alapján. Tevékenységük az egész országra kiterjed, vagyis a fuvarozók bárhol találkozhatnak velük. Az érintett útszakaszokat a területileg illetékes megyei rendőr-főkapitányságok meglévő állományával ellenőrzik. Az új feladat ellátásához nincs szükség külön csoport létrehozására vagy erőátcsoportosításra - válaszolta lapunk kérdésére az ORFK kommunikációs szolgálata. Az ellenőrzési feladat eredményes ellátásához 1100 főt kell(ett) kiképezni. Ebből a keretből naponta hozzávetőleg 150 fő lát majd el ténylegesen e-útdíj ellenőrzési feládatokat. Az ellenőrzéshez szükséges technikai felszerelés - a járművek, rendészeti és informatikai eszközök - rendelkezésre áll, ezeket a területi rendőri szerveknek folyamatosan adják át. A kormány az e-útdíj ellenőrzéséhez 2 milliárd 37 millió forintot biztosított a rendőrségnek, a szükséges eszközöket úgynevezett nyílt eljárásban szerezték be. Gépjárművekre 275,2 millió forintot költöttek, telekommunikációs eszközökre 558 milliót, míg rendőri alapfelszerelésre 294,3 millió forintot. A legnagyobb tétel (910 millió forint) az informatikai feltételek kialakítására, alkalmazás- fejlesztésre, hardver- és licenc beszerzésre ment el. ■ Sz. Cs. Orbán elutasítja az uniós bírálatokat BRÜSSZEL További rezsicsökkentésről beszélt az EU-csúcson a kormányfő A mai kormányülésen dönt a kormány arról, milyen módon kezeli a devizahitelezéssel kapcsolatos uniós kritikákat - mondta el Orbán Viktor Brüsz- szelben, az EU-csúcs után. A kormányfő hozzátette: arról is a mai ülés dönt majd, milyen összegben kér Magyarország segítséget az árvízkárok enyhítésére, a későbbi áradások megelőzésére. Ezzel kapcsolatban a visegrádi országok nyújtottak be előterjesztést. A kormányok azt kérték, az EU szabadítson fel forrásokat erre a célra. Amilyen nyugodt, különösebb feszültségektől mentes volt a brüsszeli csúcs, annyira jó hangulatban távozott onnan Orbán Viktor, aki magyar újságíróknak arról beszélt, „ritkán adatik meg magyar miniszterelnöknek az, hogy olyan országot képviseljen, amely ennyire látványos sikereket ért el a reálgazdaságban”. Európában is különleges például szerinte, hogy nálunk csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatás, és külön kiemelte a rezsicsökkentést, amelynek - mint fogalmazott - „leállítását, sőt, visszacsinálását kérte a bizottság”. „Ezt mi elutasítottuk, sőt, októberben a gáz- és villamosenergiaár újabb tízszázalékos csökkentését hajtjuk végre”. (Júliustól a víz- és a csatornadíj 10 százalékkal olcsóbb lesz - szerk.) Bírálta, hogy „komoly üzleti érdekcsoportok az uniós intézményeken keresztül is nyomást akarnak ránk gyakorolni”. Eutasította a bankadót ért bírálatokat is. Elismételte: ezek nem átmeneti terhek, „addig különösen nem tudunk enyhíteni, amíg a költségvetés stabilitása van veszélyben”. Orbán kedden részt vesz Strasbourgban a Magyarországot élesen bíráló EP-je- lentésről szóló plenáris vitában. A parlament házszabálya szerint az ország részéről csak a miniszterelnök szólalhat fel, mondta. ■ Gyükeri. M./Brüsszel Pénz fiataloknak - tárgyalhatnak a szerbek hat, de akár nyolcmilliárd eurót is fordíthatnak a tagországok a következő két évben a fiatalok munkanélküliségének enyhítésére - döntöttek az EU-csúcs résztvevői. Magyarország négy régiójának összesen 15 milliárd forint jut. Ebből biztosítani kell, hogy az állástalan fiataloknak négy hónapon belül állást, gyakornoki pozíciót vagy továbbképzési lehetőséget ajánljanak fel. döntöttek arról is, hogy Szerbia megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Évforduló a Magyarországi Református Egyház Zsinata ünnepi ülést tartott a református vallás alapvető hittételeit megalapozó heidelbergi káté megjelenésének 450. évfordulóján a debreceni Nagytemplomban. Bölcskei Gusztáv lelkészi elnök emlékeztetett: a Kárpát-medencei magyar református egyházak 2009-ben Debrecenben fejezték ki összetartozásukat közös egyházalkotmány elfogadásával.
