Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-28 / 149. szám

2013. JÚNIUS 28., PÉNTEK 7 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Tabut döntött az Ecofin eu-csúcs Jövő héten rábólinthatnak az EP-ben az új EU-büdzsére Állandó Stabilitási Mechanizmus (ESM, milliárd euró) Jegyzett tőke 700 Ebből lehívható tőke, garanciavállalás 620 Ebből tényleges befizetés 80 Felhasználható hitelkeret 500 (ebből legfeljebb 60 a bankok újratőkésítéséhez) FORRÁS: VGCYŰITÉS Jósé Manuel Barroso és Enda Kenny ír miniszterelnök a csütörtöki csúcskezdés előtt. Az egyik fontos kérdésen addigra már túljutottak Huszonötezerrel csökkent a munkanélküliek száma MUNKAERŐPIAC 3 millió 910 ezer főre nőtt a foglalkoztatot­tak létszáma idén március és május között, ezzel 62 ezerrel többen dolgoztak, mint egy év­vel korábban ugyanebben az időszakban - jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája így 1,2 szá­zalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ebben a korcsoportban 57,9 százalék volt a foglalkoztatottak aránya. A 15-24 éves korosztályból 215 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk egy év alatt 0,9 százalékponttal, 18,8 százalékra emelkedett. A jel­lemzően nehezebben elhelyez­kedő, 55-64 éves korcsoport körében is növekedés tapasz­talható, ebben a korosztályban 1,3 százalékponttal nőtt a fog­lalkoztatási ráta. Az egy évvel korábbihoz ké­pest 25 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma 2013 márciusa és májusa között. Ebben az időszakban összesen 461 ezer regisztrált álláskereső volt, a munkanélküliségi ráta 10.5 százalékot tett ki. A javu­lás 0,7 százalékos mértékű, en­nek hátterében havi az előző időszakhoz képest szezonális változások, a tavaszi munkák kezdete áll, éves alapon pedig a közfoglalkoztatás, valamint egyes ipari termelő üzemek munkaerő-felvétele. A munkanélküliek jelentős hányadát teszik ki a fiatalok. A 15-24 éves, jellemzően nehezen elhelyezkedő korosztályban 79.5 ezer fő volt munkanélküli. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a munkanélküliek 47,9 százalé­ka már egy éve, vagy annál ré­gebben keresett állást. A mun­kanélküliség átlagos időtarta­ma 17,2 hónap, vagyis csaknem másfél év volt. ■ VG A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma (ezer fő) 4000 530 munkanelkuliek (jobb Skala) — v _ ✓A 3900 3800 / v „ • foglalkoztatottak (bal skála) 3700---------------------------------380 2012. jan.-2013. máj. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A ma végződő EU-csúcs két legizgalmasabb momentuma lezajlott a tegnap esti start előtt: a pénzügyminiszterek megegyeztek a bankmentés egységes mechanizmusáról, az Európai Parlamenttel pedig kompromisszumra jutottak a 2014-2020-as bü­dzséről. Gyükeri Mercédesz, Brüsszel ■< d iß] I " ■ Szentesítheti a bankmentés cip­rusi modelljét az az egyezség, amelyet csütörtökre virradóra { hoztak meg az Európai Unió pénzügyminiszterei. A szokás szerint az utolsó pillanatban - az állam- és kormányfők fél nappal később kezdődő soros csúcsta­lálkozója előtt - megszületett kompromisszum szerint a nehéz helyzetbe került pénzintézetek szanálását elsősorban nem az adófizetők pénzéből (vagyis az ESM mentőalapból) finanszíroz­zák. A mentés elsőrendű forrása a részvényesek befektetett tőké­je, őket a céges betétesek, majd a magánbetétesek követik, akik betétjük nem biztosított, vagy­is százezer euró feletti részét lesznek kénytelenek beáldozni. Az ESM-et és más szanálásra szánt forrásokat csak abban az esetben használják fel, ha a befektetések és betétek nem lesznek elegendőek a várhatóan 2018 után életbe lépő rendszer­ben. A tagországok szakítottak te­hát azzal a tabuval, miszerint magánbetétesek nem veszít­hetik el megtakarításukat. Az EU-ban erre eddig egyszer volt példa: tavasszal a ciprusi bank- rendszer megmentésére szánt pénzt részben a betétállomány­ból finanszírozzák. Az Ecofin döntése egyelőre az egyetlen kézzel fogható lépés a bankunió felé vezető úton. Jól­lehet ennek kialakítására a tag­országok vezetői tavaly decem­beri brüsszeli találkozójukon konkrét menetrendet dolgoztak ki, fél évvel később úgy tűnik, a további előrehaladásra még egy az európai Bizottság a ma­gyar kormány céljaival egyetért, csak a módszert vitatja - közölte Pelczné Gáli Ildikó fideszes EP-képviselő azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel kötelezettségszegé- si eljárást indított a deviza­hitel nyújtásának korlátozá­sa miatt. A kormány képvi­selői is arról beszéltek teg­nap, hogy fenntartják azt az álláspontjukat, a devizahitel ideig várni kell. Nem várnak komolyabb áttörést a ma végző­dő EU-csúcson sem, sőt, a kö­vetkező hónapokban sem lehet sok újdonságra számítani. Ezt brüsszeli körökben elsősorban a szeptember 22-ére tervezett né­met választással magyarázzák, ám a jövő évi európai parlamen­ti választások, illetve az új uniós vezetők megválasztása körüli al­kudozás is elvonhatja az energi­ákat azoktól a reformoktól, ame­lyek eddig is csigalassúsággal születtek meg. A csúcsot még egy biztató hír vezette fefc * az Európai Bizott­ság, a tagországokat képviselő tanács és az Európai Parlament vezetőinek végre sikerült politi­kai egyezségre jutni az EU kö­vetkező, 2014-2020 közötti költ­kockázatos termék, amely­nek korlátozása fogyasztó- védelmi kérdés. A bizottság felszólító levelet küldött a kormánynak azzal, hogy sérti a tőke áramlásának uniós elvét az a 2011-es ren­deleté, amely szerint csak annak adható devizahitel, akinek a kérdéses devizá­ban folyósított havi bruttó jövedelme meghaladja a mi­nimálbér tizenötszörösét. ségvetéséről (MFF). Az EP-ben leginkább a 960 milliárdos keret felhasználásának rugalmas­ságát szeretnék megnövelni, illetve azt vetik a tagországok szemére, hogy a büdzsé magá­ban rejti a deficit lehetőségét. A testület márciusban már meg­vétózta a februárban elfogadott költségvetést, és most sem lehet biztosra venni a többség támo­gatását. Martin Schulz, az EP baloldali elnöke úgy nyilatko­zott: latba veti a befolyását, hogy - a várakozások szerint jövő heti plenáris ülésükön - támogassák a büdzsé tervezetét. Végső megállapodás híján egyelőre a levegőben lóg az if­júsági munkanélküliség elleni küzdelemre szánt pénzek sor­sa is. A többek között egy hat- milliárd eurós garanciaalapból álló keretpolitika az EU-csúcs másik fő témája. Andor László, az Európai Bizottság munka- és szociális ügyekért felelős tag­ja elmondta: a csúcs résztvevői várhatóan vállalják, hogy a tag­országok októberig programot dolgozzanak ki a részben új for­rásból, részben az Európai Szoci­ális Alapból finanszírozott - Ma­gyarország esetében 15 milliárd forintos - keret elköltésére. Az igazi eredményességnek azon­ban határt szab, hogy a növeke­dés várat magára Európában. Nem hasznosulnak a vissza nem térítendő támogatások eu-pénzek Nemzetgazdasági szinten gyakorlatilag nincsen hozzáadott értéke a kkv-k szá­mára technológiafejlesztésre nyújtott vissza nem térítendő uniós támogatásoknak - erre a következtetésre jutott az az elemzés, amit az MTA Közgaz­dasági és Regionális Tudomá- J nyi Kutatóközpont tegnap kez­dődött kétnapos pécsi konferen­ciáján mutattak be. A tanulmány egyik szerzője, Nagy Sándor Gyula, a Budapes­ti Corvinus Egyetem adjunk­tusa lapunknak elmondta: a vissza nem térítendő támoga­tásoknak két negatív hatása is megfigyelhető. Az egyik sze­rint a finanszírozott beruházá­sok egy része támogatás nélkül is megvalósulna, így az uniós forrás kiváltja a banki finan­szírozást vagy a cég saját tőké­jét (holtteher-hatás). A másik szerint a hazai kereslet korlá­tozottsága miatt a támogatott vállalkozás csak az EU-forrást nem szerzett cégek rovására fejlődik (helyettesítési hatás). Az exportra is termelő cégek esetében azonban ez utóbbi ha­tás kevésbé, vagy egyáltalán nem érvényesül. A közel 1100 cég megkérde­zése alapján készült elemzés újdonsága az, hogy kimutatta: ez a két hatás negatív korrelá­cióban áll egymással. Az uni­ós forrást elnyerő exportőr cé­gekről (alacsony helyettesítési hatás) elmondható, hogy ese­tükben, a nemzetközi verseny- képesség miatt nagy valószínű­séggel rendelkezésre állt volna az adott beruházáshoz szük­séges tőke (magas holtteher hatás). Az EU-pénz folyósítása esetén azonban a cég a meglévő forrását nem használja fel pro­jektjéhez, vagyis nemzetgaz­dasági szinten nem lesz plusz- | beruházás. Míg egy belföldi piacra termelő, kevésbé ver­senyképes cég esetében (magas helyettesítési hatás) feltehetően az EU-pénz nélkül nem lett vol­na forrás a beruházásra (ala­csony holtteher-hatás). A szak­értő szerint a nemzetgazdaság szempontjából hasznosabb len­ne, ha a kkv-k tőkehozzáféré­sének javítását visszatérítendő támogatásokkal és komplex szolgáltató központok kialakí­tásával növelnék. ■ T.G. A cél szentesíti az eszközt? Nincs vége a kamatcsökkentésnek MNB Nem nagyon emeltek árat a vállalatok, cserébe a bért is alig növelték Díjesőben részesült a MindShare Cannes-ban A cél alatti infláció és a nega­tív kibocsátási rés a monetáris kondíciók lazítása felé mutat, de a törékeny pénzpiaci hangulat óvatosságot indokolhat és a foko­zatosság fenntartását - mondta csütörtökön Virág Barnabás, a jegybank vezető közgazdásza. Szavai szerint még nem lehet megítélni, hogy a hangulat romlása - ami megállíthatja a kamatvágásokat - egy rövidebb távú volatilitás vagy egy trend­szerű folyamat. Matolcsy György egy konfe­rencián már bátrabban fogal­mazott a várható kamatpályáról. „Nincs vége a kamatcsökkentési ciklusnak” - hangsúlyozta a jegybank elnöke. Az MNB ked­den a tizenegyedik egymást követő alkalommal is 25 bázis­ponttal vágta a kamatot, így új történelmi mélyponton, 4,25 szá­zalékon áll a ráta. Az elnök sza­vai arra utalnak, hogy egészen addig fogja csökkenteni a kama­tot a központi bank, ameddig a piaci folyamatok erre lehetőséget adnak. Az alacsony infláció kialakulá­sában fontos szerepe volt annak, hogy a vállalatok az áremelés he­lyett visszafogottabb béremelést alkalmaztak - mondta Virág az Inflációs jelentés főbb megálla­pításait ismertetve. A jegybank elemzői úgy látják, hogy mérsék­lődtek az inflációs várakozások az elmúlt időszakban. Az MNB szerint a Növekedési Hitelprogram (az első pillér 425 milliárd forintos keretösszegű) 2014 végéig 0,2-0,5 százalékkal segítheti a GDP növekedését. A jegybanki prognózis szerint idén 0,6, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a GDP. Virág Barnabás a Világ- gazdaság kérdésére azt válaszol­ta, hogy a potenciális növekedés­ről alkotott képük nem változott. „Fél százalék körül lehet a gazda­ság jelenlegi potenciális növeke­dési üteme.” A központi bank a Varga-cso­magok számszerűsítése után az idei évre 2,7, jövőre pedig 2,5 százalékos költségvetési hiányt vár, vagyis jövőre marad egy kis mozgástere a kormánynak a költségvetési lazításra. Gárgyán Eszter, a Citi régiós közgazdásza ugyanakkor úgy gondolja, hogy további kiigazítások jöhetnek a következő hónapokban, hogy a választások előtt osztogathasson a kormány. ■ H. J. A GDP-arányos államadósság alakulása (2012. végi árfolyamon, %) 85 június harmadik hetében ren­dezték meg a Cannes Lionst nemzetközi reklámfesztivált, amelyen a Mindshare média- ügynökség hálózata volt a leg­sikeresebb. A WPP-csoporthoz tartozó Mindshare hálózata összesen 19 díjat szerzett, ezen belül egy-egy titánium- és aranyérmet, hat ezüst-, vala­mint 11 bronzérmet. A hálózat további 4 munkája is felkerült az úgynevezett rövid listára, ez azt jelenti, hogy a Mindhshare összesen 23 kampánya jutott be a legjobbak közé. „A Mindshare hagyományo­san jól szerepel Cannes-ban, a mostani díjeső számunkra visszaigazolást jelent arra a kreatív megújulási folyamat­ra, amellyel a vállalat reagált a világon végigsöprő válságra”- kommentálta az eredményt Somlói Zsolt, a Mindshare magyarországi leányvállala­tának ügyvezetője. A fesztivál médiakategóriájában a Minds­hare volt a legeredményesebb a GroupM-hez tartozó cégek- Mindshare, MEC, Maxus, Mediacom - közül. A több év­tizedes múltra visszatekintő rangos versenyen elért siker hozzájárult ahhoz, hogy Minds­hare anyavállalata, a WPP-cso- port sorrendben harmadik al­kalommal elnyerje a Cannes Lions reklámfesztivál Holding Group of the Year díját. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents