Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-27 / 148. szám

Patikatulajdonos az állam elővásárlás A gyógyszertárak harmadában kell megalkudni Patikák számának alakulása 2006 2008 2010 2011 Bács-Kiskun 129 152 161 161 Baranya 82 93 100 101 Békés 91 100 100 94 Borsod-Abaúj-Zemplén 132 157 159 161 Budapest 379 459 463 432 Csongrád 96 119 122 120 Fejér 83 91 99 101 Győr-Moson-Sopron 86 99 110 109 Hajdú-Bihar 112 124 134 139 Heves 71 79 83 88 Jász-Nagykun-Szolnok 83 90 99 105 Komárom-Esztergom 63 72 73 73 Nógrád 38 40 44 41 Pest 209 248 273 273 Somogy 76 87 84 84 Szabolcs-Szatmár-Bereg 120 143 152 152 Tolna 51 56 62 64 Vas 42 52 55 50 Veszprém 76 87 93 91 Zala 64 74 75 67 Összesen 2083 2422 2541 2506 HÍRSÁV GKI: folytatódik az ország leszakadása A GKi Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint folyta­tódik Magyarország lesza­kadása a régiótól - mondta Vértes András, a GKI elnöke szerdán Budapesten. Ki­emelte: az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország csak Romániát, Bulgáriát és a ha­marosan uniós tagállammá váló Horvátországot előzi meg a régióban. Az éves átla­gos infláció 2,2 százalék lesz a GKI kutatói szerint. ■ MTI Takarékossági csomag Londonban az évtized második feléig tartó - a következő parla­menti időszakra átnyúló - ta­karékossági csomagot jelen­tett be szerdán George Os­borne brit pénzügyminiszter. A költségvetési felülvizsgálat célja 11,5 milliárd font - több mint négyezer milliárd forint - megtakarítás elérése a kor­mányzati intézményrendszer működési költségeiben a 2015-2016-os pénzügyi évre. Ez a minisztériumok költség- vetésének 10 százalékáig terjedő kiadáscsökkentést jelent. ■ MTI Kezd összeállni az új cseh kormány KÖÜimNALAZŐDIK A Jirí RuS-“ nők miniszterelnök vezette új cseh hivatalnokkormány összetétele. Az új kormány külügyminisztere Jan Koho- ut, belügyminisztere Martin Pecina lesz. Mindketten már vezették a tárcákat 2009-ben és 2010-ben Jan Fischer hiva­talnokkormányában. ■ MTI Snowden patthelyzetbe került Moszkvában Edward Snowden, az ame­rikai titkosszolgálatok ki­szivárogtatással vádolt volt alkalmazottja patthelyzetbe került a Seremetyjevo repü­lőtéren. Útlevél nélkül nem vásárolhat repülőjegyet, és nem léphet Oroszország terü­letére. ■ MTI Az állam szerez tulajdonjo­got a gyógyszertárakban, ha a patikus nem tudja vagy nem akarja megvásárolni annak - amúgy kötelezően eladandó - 25, illetve 50 szá­zalékos tulajdonhányadát. Az állam egy hitelkonstruk­cióval is gyógyszertári tulaj­dont szerezhet. Haiman Éva Elővásárlási jogot kap az állam a patikák tulajdonjogának meg­vásárlására, amennyiben az ott dolgozó gyógyszerész vagy bár­mely patikus a vételár közlését követő 30 napon belül nem nyi­latkozik arról, hogy meg akar­ja venni az üzletet. Ha a gyógy­szerész ezt követően három éven belül bármikor jelzi a vásárlási szándékát, az államnak azonnal pályázatot kell kiírnia a szerzett tulajdoni hányad értékesítésére. Azokon a kistelepüléseken, ame­lyeken csak egy patika működik - az ellátás biztosítása érdeké­ben - az állam maradhat a pati­ka résztulajdonosa. így módosította végül a par­lament azt a 2010-ben elfoga­dott törvényt, amely szerint a gyógyszertárakban 2014. ja­nuár 1-jére a 25, 2017. január 1-jére pedig az 50 százalékot meghaladó mértékűnek kell lennie a gyógyszerészi tulaj­donhányadnak. Szócska Mik­lós egészségügyi államtitkár korábbi közlése szerint a Ma­gyarországon működő 2330 körforgalmú gyógyszertár kö­zül jelenleg 352-ben nincs meg az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdon, 487 gyógyszertár ese­tében pedig még a 25 százalé­kos arányt sem érik el. A változtatás eredetileg a patikaliberalizációs törvény előtti állapotok visszaállítását szolgálta volna. A 2006-os intézkedések nyomán ugyanis eltörölték a patikaalapításra vonatkozó földrajzi és egyéb korlátozásokat, így a 2005-ös 2034-hez képest 2009-re 2500-ra emelkedett a gyógy­szertárak száma. az erősödő verseny nem tett jót a régi, pénzügyi befektető nélkül működő gyógyszertá­raknak, viszont, miként arra Az állam a tulajdonosi jogait gyakorló szervet kormányren­deletben jelöli ki, a pályázat kiírására és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályok megalkotására pedig a kormány kap felhatalmazást. A jogszabály azt is előírja, hogy a gyógyszerészi tulajdoni hányad arányában a tagsági jogok gyakorlását is biztosítani kell a gyógyszerészek számára, mégpedig a társasági szerző­désben rendezve. Ellenkező esetben a szerződés semmis. Az indoklás szerint erre azért a GKI-EKI tanulmánya rámu­tat, a lakosság elégedetten fogadta a javuló patikai szol­gáltatásokat, a hosszabb nyit­va tartást és több helyen elér­hető gyógyszertárakat. A je­lenlegi kormány már beiktatá­sát követően hozzálátott, hogy a liberalizációt megállítsa, és először gyógyszertár-alapítási moratóriumot, valamint átme­neti fúziótilalmat rendelt el, majd döntést hozott a tulajdo­ni viszonyok kötelező megvál­toztatásáról is. volt szükség, mert különben a gyógyszerészi tulajdon csak papíron létezik, ám a rendel­kezés értelemszerűen az állam által birtokolt tulajdonrészre is vonatkozik. Ennek pedig azért is van külö­nös jelentősége, mert a törvény- módosítással párhuzamosan a kormány olyan hitelkonstruk­ciói1 is kidolgozott, amelyben az önerővel nem rendelkező patikusok számára az állam - konkrétan a több mint 90 százalékos állami tulajdonban lévő Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KvfP) Zrt. - megelő­legezi a tulajdonrész ellenér­tékét, amit a patikusnak öt év elteltével három részletben kell visszafizetnie. Az Európai Bizottság már tavaly fenntartásainak adott hangot a törvényileg kikény- szerített tulajdonváltás miatt, és ez év januárjában egy esetle­ges kötelezettségszegési eljárást megelőző pilot-projekt részeként kérdéseket is intézett a magyar kormányhoz. A válaszokat már­cius 26-ig kellett megküldenie Magyarországnak, de arról nem tudni, hogy az Európai Bizottság végül elfogadhatónak tartotta-e a magyar érveket. Mi szükség van tulajdonváltásra? Online kártyajátékok: véget vetettek a liberalizációnak szavazás A héten mégsem ér még véget a nyári rendkívüli ülésszak. A Fidesz kezdemé­nyezésére ugyanis július 5-éig meghosszabbították az üléssza­kot, és két, a választási eljárási törvényt érintő módosítással is kiegészítették a napirendet. A parlament tegnapi ülésén megszavazták az idei egész­ségügyi béremelést is rendező törvényt, amelyre összesen 30 milliárd forint jut idén, fedezete pedig a dohány- és alkoholter­mékek jövedéki adójából befo­lyó összeg. Az Országgyűlés megszüntette az online kár­tyajátékok és lóversenyfogadás liberalizációját és állami kon­cesszióhoz kötött valamennyi, hírközlési rendszerek útján szervezett sportfogadást, vala­mint kártya- és kaszinójátékot. Törölték az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket a bíróságokról szóló és a bünte­tőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból. Automatikusan a Nemzeti Pe­dagógus Kar tagjai lesznek a köznevelésben dolgozók, hiá­ba ellenezte ezt korábban több fideszes képviselő is. Újraszabá­lyozták az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónapja az Alkotmánybíróság az 'égyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. Hiába küldte vissza az államfő megfontolásra a parlamentnek a Margitszigetről szóló törvényt, a T. Ház változatlan formában újra megszavazta azt, így az egykor a XIII. kerülethez tartozó sziget a főváros közvetlen irányítása alá került. A parlament a KDNP-s La­torcai János alelnök javaslatára megvonta negyven Jobbikos képviselő egyhavi tiszteletdíját (összesen 17 millió forintot), mi­vel megzavarták a földtörvény zárószavazását. Kövér László házelnök javaslatára egyharma- dával (131 ezer, illetve 155 ezer forinttal) csökkentette három, az LMP-hez tartozó független képviselő tiszteletdíját, mivel egy molinóval tiltakoztak a földtörvény ellen. ■ É. S. Elviszi a bankok nyereségét az új sarc pótbefizetés Montalto: ad-hoc módon működik a magyar gazdaságpolitika A kormány lemondott az ön- kormányzati adósság átválla­lásakor kivetett 7 százalékos különadóról, helyette a tranz­akciós illeték utólagos feleme­lését választotta. A befizetendő összeg meghaladja a bankok első negyedévi nyereségét. A döntés hátterében az állhat, hogy a kormány megijedhetett attól, hogy a 7 százalékos befi­zetés szelektív államcsődnek minősülne, ettől információink szerint az Államadósság Kezelő Központban is tartottak. A Var­ga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett záró- szavazás előtti új módosító célja az, hogy „a pénzforgalmi szol­gáltatók (a kincstár kivételével) eredeti vállalásuknak megfele­lően járuljanak hozzá a tranz­akciós illetékfizetési kötelezett­ségükhöz”. Ezért a tranzakci­ós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezik őket 2013-ban. A pótbefizetés a január-áprilisi időszakban fizetett tranzakciós illeték 208 százaléka, a számítások szerint 75 milliárd forint. Az összeg azt jelenti, hogy a 2011-ben és 2012-ben is veszte­séges bankszektor vesszőfutása tovább folytatódik. A hitelinté­zetek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az első negyedév­ben 73 miüiárd forintnyi adózott eredményt értek el, ami 2010 után a legjobb eredményük volt. A kivetett extra teher hasonló nagyságrendű összeg, ami azt eredményezheti, hogy az ép­pen nyereségessé vált bankok jó része ismét veszteségessé válhat. Az is kérdéses, milyen hatással lehet a pótbefizetés a bankolás költségeire. A PSZÁF parlamenthez eljuttatott beszá­molója szerint a hitelintézetek döntő többsége áthárította a fogyasztókra az illetéket, vélhe­tően sokan nem lesznek majd képesek lenyelni az utólag trip­lájára emelt terhet.- A Varga 2.0 csomaghoz szer­dán benyújtott módosítások a klasszikus magyar unortodoxia irányvonalát követik. Több for­rásból is úgy értesültem, hogy a hitelminősítők a magyar be­sorolás lerontására készültek az eredeti 7 százalékos terv miatt, ezért kellett a kormány­nak kitáncolnia - írta tegnap Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője. - Jogi vagy technikai értelemben nem beszélhetünk államcsődről - szögezte le Montalto, de álláspontja szerint szellemét tekintve arról van szó. - A magyar gazdaságpolitika továbbra is ad-hoc módon mű­ködik - írta a szakember, meg­ismételve korábbi véleményét. Szerinte a tegnapi javaslatok fényében kétséges, hogy Varga Mihály milyen mértékben irá­nyítja a dolgokat. ■ VG Áder János államfő Csúrogon Tomislav Nikolic szerb államfővel fejet haj­tott a II. világháborúban megölt civil áldozatok emlékhelyénél. Áder a szerb parlamentben bocsánatot kért a honvédség vajdasági bűneiért. A belgrádi parlament elítélte a Tito-partizánok magyarok elleni megtorlását.

Next

/
Thumbnails
Contents