Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-17 / 139. szám
2013. JÚNIUS 17., HÉTFŐ ELETMOD - TUDOMÁNY 13 Az éjjel kék pompáját vajon mi okozza? amikor lemegy a Nap, a tengeri fények káprázatos színekben pompáznak. De mi okozza mindezt? „Mindenütt megfordultam az Atlanti-, és a Csendes-óceánon; sehol nem volt éjszakánk biolumineszencia nélkül“, - mondja Woodland Hastings, az egyesült államokbeli Harvard Egyetem tengerbi ológusa. Az már régóta ismert, hogy a fény a plankton mikroorganizmusaitól származik. De mi okozza? Ez a kérdés évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat. Hastings-nek már 1972-ben volt egy sejtése arra vonatkozóan, hogyan „kapcsolódik fel a villany”. A Rush University Medical Center in Chicago (USA) Thomas E. DeCoursey vezette kutatócsapata azonban csak most támasztotta alá ez elméletet. Ehhez a molekuláris biológusok fluoreszkáló, a fitoplankton részét képező páncélos ostorosokat vizsgáltak meg. Ezen mikroorganizmusok sejtfala ezek szerint rendelkezik egy különleges csatornával, amely a víz mozgása által gerjesztett elektromos ingerek hatására nyílik ki. Ezek a csatornák kizárólag pozitív töltésű protonokat engednek át. Ha a csatorna aktív, a protonok a sejt egyik, foszfor-1 ral teli kamrájába áramlanak, ahol beindul a luciferin és lu- ciferáz fényproteinek kémiai reakciója. A tengerek „szentNem mindig kék, de lenyűgöző jánosbogarai” ezáltal egyfajta fény-kapcsolóval rendelkeznek. Az egysejtűek feltehetőleg az ellenségek elriasztásra használják a fényeket. Azonban a fények az ellenségek ellenségeinek figyelmét is felkeltik, így az egysejtűek közvetetten szabadulhatnak meg ellenfeleiktől. ■ Tavaly elmaradt a világvége kozmológia Az embert mindig is foglalkoztatta, hol ér véget minden A világvége sokáig a teológusok és filozófusok szakterülete volt. Mára a fizikusok is megvetették a lábukat, és lélegzetelállító forgatókönyveket dolgoztak ki a kozmosz jövőjéről. Az univerzum színfalai mögött nagy dolgok vannak készülőben. Láthatóan változnak azok az erőviszonyok, amelyek a csillagokat és a bolygókat, a galaxisokat és a fekete lyukakat mozgatják a kozmikus színpadon. Fokról fokra új rendező veszi át az irányítást a történések felett. „Drámai változás kellős közepén vagyunk” - mondja Paul Steinhardt, a Princeton Egyetem tanára, napjaink egyik legelismertebb kozmológusa. A kutató áttekintette, hogy az elmúlt évtizedben milyen felismerésekre jutottak a világegyetemet fürkésző asztronómusok, és végül arra jutott: a felfedezések „arra kényszerítenek bennünket, hogy átértékeljük, amit univerzumunk jövőjéről gondoltunk”. Igaz, kényszerről beszélni talán túlzás. Hiszen az embert mindig is foglalkoztatta, hogy „hol ér véget minden”, és milyen sors vár az olyan hatalmas struktúrákra, mint a milliárdnyi csillagot számláló galaxisok. Akkor is, ha ezt a véget egyébként sosem fogja megérni - sem az ember, sem semmilyen más értelmes lény az univerzumban. A Homo sapiens talán azért akarja felmérni szerepét ebben a kozmikus színjátékban, hogy megtudja, a korszak, amelynek szülötte, vajon csak pillanat volt-e, vagy markáns szakaszt jelentett az univerzum történetében. Hol is állunk hát a dolgok rendjében? tegyük fel, hogy minden világvége-prófécia téved, és az emberiségrövid időn belül eljut a bukás közelébe. Meddig tudna fennmaradni fajunk az univerzum folyamatai mellett? a fizikusok felvázoltak egy fiktív menekülést. Eleinte, nagyjából egymilliárd évig az lenne a cél, hogy távolságot nyerjünk az egyre forróbbá váló naptól. Tehát irány a Mars! Szomszédos bolygónkon víz • Az eszkatológia, a végső dolgokról szóló tanítás az emberiség történetének túlnyomó részében a vallás és a filozófia felségterülete volt. De újabban a fizikusok és a kozmológusok bekapcsolódtak a vizsgálatába, most megkísérlik megírni jövőbeli történetét is. Modern próféták módjára - de fizikai alapon. A kutatók képzeletére különösen egy felfedezés hatott megtermékenyítően, s ennek kapcsán beszél a változásról Paul Steinhardt is: arról a 2011- ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett felfedezésről van szó, amely szerint a világegyetem növekvő van elég. A Mars négy-öt milliárd évig lehetne az otthonunk. amikor a nap vörös óriássá duzzad, a Jupiter Európa nevű holdja kínálna menedéket, amelynek jégköpenye valószínűleg folyékony vizet is rejt. amikor a Nap végül, jó 100 millió évvel később fehér törpévé zsugorodik, nagyon hidegre fordulna az idő. Nem maradna más, el kellene hagynunk a naprendszert. sebességgel tágul. A kozmosz egyre gyorsabban nő, egyre több új tér keletkezik. Mintha egy irdatlan erő fokozódó tempóban tépné szét az égi struktúrákat. A kutatók egyelőre nem tudják, mi állhat a dolog hátterében, ezért a titokzatos erőt egyszerűen csak sötét energiaként emlegetik. Hogy a világegyetem tágul, azt már az 1920-as években megfigyelte Edwin Hubble amerikai csillagász. A kozmológusok azóta azt a lendületet látták az expanzióban, amelyet az ősrobbanástól, a tér és az idő kezdetétől fogva hordoz a világegyetem. Ám a tudósok sokáig abból indultak ki, hogy az anyag tömegvonzása ellene hat ennek a lendületnek, és lefékezi a tágulást. Ami - attól függően, hogy mennyi anyag van az univerzumban - kétféle következménnyel járhatott volna: hogy a világegyetem, mivel túl kevés benne a fékező anyag, lassan növekszik az örökkévalóságig, vagy hogy mivel sok benne az anyag, egyszer csak felülkerekedik a gravitáció, és a világegyetem zsugorodni kezd. Részlet: A Geo magazin 2012/11. számából Dacolhat az emberiség az apokalipszissel? Az általunk keltett zaj hatással van az élővilágra nem tudjuk, hogy a szép szavak hatására jobban nőnek-e a növények. Hangos zajban viszont egyértelműen rosszabban fejlődnek. Ezt az egyesült államokbeli North Carolina államban működő National | Evolutionary Synthesis Center munkatársa Clinton Francis, és csapata derítették ki. A kutatók által felfedezett hatás közvetetten jelentkezik: az ipari zajok a legtöbb olyan állatot elűzik, amelyek a növények porzásáról és magvai- nak széthordásáról gondoskodnának. Ezt pedig mindenekelőtt a lassan növekvő fák szenvedik meg. Új-Mexikóban egy erdős, ipari tevékenységre is használt területen, a tudósok egy fenyőfajta, a Pinus edulis magvainak elterjedését és a kötődő állatvilágot vizsgálták. A zaj nyilvánvalóan, többek között az erdőkben rendkívül l sok fenyőmagot széthordó Csendet kérünk, itt laknak! bozótszajkót (Aphelocoma ca- lifornica) űzi el. Az egér po- | puláció ezzel szemben megnő | - hiszen hirtelen eltűnnek a természetes ellenségek - és felfalja a magvakat, amelyek így állati gyomrokban végzik. Emellett - a nagyon kis testű madarak, mint a kolibrik Archilochus alexandri kivételével, amelynek kevés ellensé- | ge akad az ipari területeken - számos porzó állat is eltűnik. A fenyves visszaszorulását aztán több száz faj érzi meg, amelyek mind erre az élettérre rendezkedtek be. Egy olyan j ördögi kör alakul ki, amit nagyon nehéz megállítani. ■ Corleone al limone Szicília Nem a drog, a citrom juttatta hatalomra a maffiát A 18. század közepén a brit orvos, James Lind bebizonyította a citrom áldásos hatását a Skorbut elleni harcban. A sárga vitaminbombák iránti kereslet ezt követően világszerte megugrott. A termesztéshez pedig Szicília éghajlata tökéletes, olyannyira, hogy hamarosan az egész olasz piacot szinte versenytárs nélkül uralta. Ez volt a cosa nostra, a szicíliai maffia születésének órája - írja Arcangelo Dimico, Alessia Isopi és Ola Olsson a svéd Göteborg egyetemének három munkatársa. Ahol ugyanis ilyen erős volt a citromkereskedelem, a tolvajok sem maradtak távol. Ahol pedig loptak, a maffia jelen volt. Mivel az állam nem tudta megvédeni a parasztokat a tolvajoktól, e feladatot az úgynevezett független „közvetítők” (gabellotti) vették át; e réteg egy egyre növekvő középosz■ A citromlopásért Szicília szigetén néhány esetben halálbüntetés járt tály volt, amely védelmi pénzekkel szilárdította meg hatalmát. A szicíliai parasztok ezzel szemben szegénységben tengődtek. Jogaik nem voltak, a föld pedig, amit megműveltek, többnyire nem az ő tulajdonuk volt, hanem néhány nagybirtokos kezében összpontosult. Emellett terményeik egy részét le kellett adniuk - azon kamat fölött, amelyet az általuk művelt földért fizettek. A megemelkedett áraknak köszönhetően viszont el tudták viselni a védelmi pénzeket. 1898-ra az olasz citromfák 70 százaléka Szicíliában állt. Konkurencia híján a kevés termelő leosztotta egymás között a piacot, és megegyezhetett az árakról. így minden érintett rendkívüli nyereséghez jutott. Mára a maffia Olaszország egyik gazdaságilag legsikeresebb „vállalkozása”, éves bevételét 135 milliárd euróra becsülik. ■ »•»+*»•-“'Bi eldugott Afganisztán Kedves Olvasónk! Amennyiben további, hasonlóan érdekes írásokra is kíváncsi, rendelje meg a GEO magazin egy darab, ingyenes példányát! www.aslapok.hu/geoproba Regisztráljon a weboldalon vagy hívja a es telefonszámot 2013. június 19-ig, 8-17 óra között! A jelentkezés után a lapot egy héten belül eljuttatjuk önhöz. Az ajánlat ^ a készlet erejéig érvényes. Képei Uta.« „«mid)«»1 HOZMOIOúIA Uj betekintés i világát jóvójébe mitológia Víziók a világ « régészet A maja naptár története amikorM 1 VEGET Fizikusok és jósok az univerzum Az akció 2013. június 19-lg, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2012/11. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.axelspringer.hu/elofizetesek oldalon. Akciókód: 2369
