Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-14 / 137. szám
2013. JÚNIUS 14., PÉNTEK SETA - DIÁKVILÁG 15 Táboroztak az ifjú toliforgatóink élménybeszámoló Pihenésképpen Pécs belvárosába és a Zsolnay negyedbe látogattak el Pécs belvárosában nagy feltűnést keltettek a színes pólókba öltözött, Séta-táboros fiatalok. A diákok a kikapcsolódás után természetesen tolijaikat forgatták és cikkeket írtak élményeikről. Azon a reggelen fölkeltünk, és éreztük, hogy ez nem egy szokásos kedd lesz. Igen, nem is az volt. Aznap indultunk ugyanis a Séta-táborba! Diákvélemények TÓTH LILI: - Izgatott voltam, hisz a ránk váró programok meglepetések voltak. Mint kiderült, fölösleges volt az aggodalom. A több mint 3 órás út után -'amit Pécs e^yik hoteléig tettünk meg - örömmel fedeztem fel a barátságos társaságot és környezetet. Lepakoltuk a táskáinkat a szobába, majd kezdődtek a programok. Megkaptuk a csoportbeosztási számainkat, és később a hozzá tartozó egyenpólókat is. A tábor ideje alatt előadásokat hallgathattunk, látogatást tettünk a Zsolnai negyedbe, sétáltunk Pécs utcáin, ellátogattunk az Új Néplap társlapja, az Új Dunántúli Napló szerkesztőségébe, és zárásként minden csapatnak kellett írni egy-egy cikket az eseményekről. Esténként csapatépítő tréningen vettünk részt, ami segített jobban megismerni egymást és összekovácsolt minket. A tábor előnye számomra az volt, hogy betekinthettünk az úgynevezett „kulisszák” mögé, és meghallgathattuk csapattársaink, illetve a „zsűriző” újságírók véleményét irományainkról. Számomra a legfontosabb az volt, hogy olyan közegben lehettem, amit szeretek, és amit egyszer talán az életem részévé szeretnék tenni. Mindenképp emlékezetes pillanata volt ez az évemnek, és remélem, jövőre is esélyt kapok, hogy eljussak a Séta-táborba. 9 KONDOROSI FANNI: - Az elmúlt tanévben a kommunikációs modul csoporttal részt vettünk az Új Néplap Séta (azaz Sajtó és tanulás) programjában. Munkánkért cserében meglepetést kaptunk: egy utat Pécsre, a Séta-táborba. Amellett, hogy jó hangulatú, vidám és élményekkel teli volt ez a három nap, egyedi alkalmat is jelentett arra, hogy bepillantást nyerhessünk a média világába, többet tudjunk meg az újságírásról, sőt, kipróbáljuk magunkat élesben! Érdekes előadásokat hallgattunk arról, hogy mennyire átvette az irányítást az internet, emellett a szöveg és a képek elrendezésének fontosságáról, és egy riportot is készíthettünk dr. Kovács Antallal, a Paksi Atomerőmű kommunikációs vezetőjével. A második napon összegyűjtöttük a sok-sok új információt, és csoportonként összeállítottunk egy-egy újságot. Mindenkinek volt külön feladata, így nagyon sok érdekes cikk született. Levezetésként a hangulatos- Zsolnay Kulturális Negyedbe kirándultunk. Számomra maradandó emlék marad az előadás, amit a planetáriumban láthattunk az Üniverzumról, a csillagképekről, egyes bolygók felszínen)!. Utolsó napunkon az Új thiríáritúli Napló szerkesztőségébe látogattunk el. Ezáltal határozottabb’ képet kaptunk arról, hogyan is készül az újság, és milyen egy szerkesztő mindennapos munkája. Az előadásokon és kirándulásokon kívül lehetőséget kaptunk az ismerkedésre is, esténként csapatépítő játékok zajlottak, ahol sok vicces és kreativitást igénylő feladatot kaptunk. Minden este vidám és felszabadult volt a légkör. Az már egy másik kérdés, hogy éjszaka mennyit aludtunk... Nagyon örülök, hogy jelentkeztem a táborba, hatalmas élmény volt és rengeteg új tapasztalattal gazdagodtam.:) CSIKÓS ALETTA: - Az idén a mi csoportunkat választották ki, hogy részt vehessen a Séta-programot lezáró háromnapos táboron, aminek az idén Pécs adott helyet. Nyolc megyéből érkezett négy-négy diák, belőlük alakultak meg a szín szerint rendezett csapatok, akiknek a feladatokat közösen kellett megoldaniuk. Az első napon előadásokat hallgattunk meg, többek között az atomenergiáról. Este pedig, az „egyenruhát” levetve, csapatépítő játékok következtek. ATtpyötkező nap is sok irgalmai hozott, délelőtt cikkeket írtunk, majd meglátogattuk a gyönyörű Zsolnay Kulturális Negyedet, megnéztük a fantasztikus épületeket, és elmentünk egy planetáriumi előadásra is. Később ismét csoportos foglalkozások következtek, amelyeken jobban megismerhettük egymást. Az utolsó napunkon körbevezettek a pécsi szerkesztőségben; prezentációt láthattunk az újság látványának fontosságáról. Végül mind kaptunk ajándékokat - de nem csak azokkal gazdagodtunk, hanem értékes tapasztalatokkal és jó pár új baráttal. TÓTH ZSÓFIA: - Soha sem hittem, hogy rész vehetek a Séta programban, már a gondolat, hogy elmehetek a táborba, teljesen felvillanyozott. Hát még amikor odaértünk! A hotelben J olyan lakosztályt kaptunk, ami még néhány nyaralásunk szállásait is felülmúlta. Meglepődtem, amikor csapatokra osztottak minket. Azt hittem, hogy négyen együtt leszünk, de míg én és Ali a babarózsaszín csapatban j pompáztunk, Fanni és Lili j jobban járt a narancssárga és zöld színekkel. Már rögtön az első nap megismertük a csapattársainkat, és rögtön belevágtunk az előadásokba. Pihenő gyanánt csapatunk elvonult a közeli cukrászdába, a szivárvány minden színében. Azon az estén csapatépítő projekten vettünk részt, ami jó is volt meg nem is. Őszintén bevallom, a mi tagjaink nem voltak valami aktívak... A második napból a Planetárium volt a legemlékezetesebb. Nézni a csillagokat és bolygókat a fejünk felett, hallgatni a késő estig kuruttyoló emberek horkolását... Annyi minden történt, hogy képtelen lennék összefoglalni még egy oldalon sem. Végezetül pedig azt szeretném javasolni a leendő Séta-programban részt vevőknek, hogy dolgozzanak keményen, mert ez a tábor igazán megéri! Mámorszűk bódulat Szerelmes lettem egy üveg borba, félédes a levegő és tompa ahogy józanul heverek és török magamnak penészes kenyeret a retkes égbolt alatt. Jólesne valami vad lórúgás, mint egy éji izomberúgás egy kuncsori, nagypiás alkesznak aki azért él már csak, hogy legyen, olykor poénhegyet egyen. túl rövid már ahhoz az élet, hogy ml legyünk az isten (vagy Isten?) barmai... mi baj van a villannyal? mi gond lehet vajon? vagy csak fölkapcsolni félsz... nehogy láss is...valamit? Öcsém...haver...földlakó... SZABÓ NÁNDOR ZSOLT Curie-események idén is aktívan és a környezet- védelem jegyében telt a tavasz a Curie Alapítványnál. Tizenhetedik alkalommal rendezték meg a Curie környezetvédelmi emlékverseny döntőjét a Szolnoki Főiskolán. A versenyen Magyarország településeiről és határon túlról érkező diákok tartottak kiselőadásokat, majd tesztfeladatokban mérték ösz- sze tudásukat. A Kémia és Környezetvédelmi Tehetségsegítő Tanács Tehetség és környezet címmel tartott konferenciát, ahol a tehetséggondozás szakembereinek beszámolói mellett a résztvevők a gyógyvizekről és fürdőhelyekről is hallhattak előadásokat. Később a tanács tehetségnapján az ország különböző településeiről érkező diákok tartottak kiselőadást a kémia számos területéről. A szolnoki tehetséges fiatalok gálaműsorában is gyönyörködhettek a résztvevők. ■ Az oldalt összeállította: Rimóczi Ágnes tel.: 56/516-747 e-mail: szolnok.seta@ujneplap.hu Az oldalon megjelent írásokat teljes teijedelmükben olvashatjátok a SZOUON.hu hírportálon. AZ OLDALT TÁMOGATJA: CINEMA CITY A diákok elültették az év fáját is az ökonapon Közös nyelvük volt a zene, a sport és a tánc kirándulás A program célja, hogy különböző országok gyerekei megismerkedjenek ökonapot tartottunk a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolában. Nem ez az első üyen projekt nap ez az iskolában, de az Ökoiskola cím elnyerése óta még inkább igyekszünk felhívni társaink figyelmét környezetünk tisztaságának védelmére. „Olyan a világ, amilyenné Te teszed” - ezt a gondolatot választottuk mottóul. Az elsősöktől kezdve a nyolcadikosokig minden osztály kitakarította a saját tantermét, öltözőszekrényeit, és a felsősök az udvart is rendbe tették. Ökomanók hétpróbája, egészségexpó, Remondis-kvíz, sport- versenyek, vetítéssel egybekötött előadás Szolnok város kerékpár- útjainak fejlesztéséről és a kerékpáros közlekedés előnyeiről, virágültetés, falfestés, aszfaltrajzverseny - néhány az ökonap programjai közül. A nyolcadik osztályosok hagyományteremtő céllal elültették az év fáját (a házi berkenyét) az iskola udvarán. Eközben a lelkes ökoszülők, ökonagyszülők lefestették a kórus dobogóit, segítettek a takarításban, kihegyezték az elkopott színes ceruzákat, ablakot mostak és megjavították a sérült padokat, asztalokat. Jó érzés volt a sok szorgos diákot, felnőttet látni és bízunk abban, hogy a jó ötlet, a lelkes szándék a mindennapok során sem vész el. AZ ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATA A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola évek óta részt vesz egy Comenius projektben, melynek célja, hogy különböző országok diákjai és tanárai találkozzanak, összebarátkozhassanak. Ennek keretében idén tízen utaztunk Németországba, Thürin- giába öt tanárunk kíséretében. Csodálatos öt napot tölthettünk el francia, német, belga, török, lengyel gyerekekkel a Plothen melletti tóparti táborban. Kezdetben akadozva, aztán egyre bátrabban beszélgettünk velük angolul, németül. Megtaláltuk a közös nyelvet is: összekötött bennünket a zene, a tánc, az ének, a foci. Megtanultunk kosarat fonni, festettünk pólót, készítetff — — 03 Csodás napokat töltött a kis kodályos csapat Németországban tünk jelvényeket, túráztunk a tó körül. Egy napot Jénában töltöttünk, ahol megismerhettük a tábort szervező iskolát, és megnéztük a város nevezetességeit. Fölmentünk a legmagasabb épület, a Jen Tower tetejére, és voltunk planetáriumban is. A főtéren a 84 vendéggyerek együtt énekelte: „Europa Kinderland, wir geben uns die Hand...”Az utolsó napon minden ország rövid műsort adott elő. Nagy tetszést aratott a magyar néptánc, népdal. Néhány tánclépésre megtanítottuk a többieket is. Gyorsan eltelt a pár nap, rossz volt elválni a barátoktól, reméljük, a kapcsolat nem szakad meg. KISS ADRIENN, 6. z OSZTÁLY
