Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-14 / 137. szám
2013. JÚNIUS 14., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍREK E héten vasárnap szentelik az új oltárt befejeződött a kunszentmártoni Szent Márton Templom szentélyének rekonstrukciója. A munkálatokat az állam 11 millió forinttal támogatta, de ez az összeg sem volt elegendő a felújításokra. így a hívők is több százezer forint adománnyal járultak hozzá a felújításhoz. Az oltárszentelést e héten vasárnap tartják, bérmálással egybekötve. ■ J. ZS. Jól sikerült a fogathajtó verseny hagyományápoló térségi fogathajtó versenyt rendeztek a túrkevei Győrffy-tanyán a közelmúltban. Érkeztek fogatosok Túrkevéről, Fegyverekről, Kisújszállásról, Karcagról, Kenderesről, Zárónkról, Egyekről és Tar- naméráról. A versenyzésre ideális idő szép számú látogatót vonzott az eseményre. ■ B. B. Könyvbarátok találkoztak Túrkevén SZÁMOS ÉRDEKLŐDŐ Vett részt a Könyvbarátok Dél- előttje nevet viselő rendezvényen a túrkevei városi könyvtárban a minap. A program alkalmával mindenki felolvashatta legkedvesebb könyvének egy rövid részletét, ezzel buzdítva másokat is a mű elolvasására. ■ B. B. Fábián Janka íróval zárul a könyvhét A 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok szolnoki zárónapján, pénteken író-olvasó találkozót rendeznek. Ezúttal Fábián Janka író lesz porondon, akivel Sebestyén Andrea társalog a Hild Viktor Könyvtárban (17 óra). ■ M. G. HIRDETÉS ' SZOBOSZLAI GALÉRIA Szolnok, Jókai u. I. Kedd-péntek I0-I7H Szombat 10-13h Értéket minden alkalomra! Aki kétszer volt 18 éves életút A nagy világégést követően kis híján Indokínában találta magát A jászalsószentgyörgyi Tóth Béla cipészmester 62 évet húzott le a szakmában, ma már nem dolgozik. Cipőt ma már nem csináltat senki, Tóth Béla cipészmester egész életében ragaszkodott szülőföldjéhez, Jászalsószentgyörgyhöz, ami nem kis teljesítmény, mivel nem régen töltötte be a kilencvenet. Ettől függetlenül kis híján az indokínai dzsungelben végezte Franciaország szolgálatában, mellette megérte, hogy szakmájának művelői is szinte teljesen elfogytak körülötte. Szathmáry István- Valamikor százheten dolgoztunk önálló cipészként Szent- györgyön. Ma ketten vagyunk- ecseteli hosszú múltra tekintő mestersége sanyarú helyzetét. Közben azt is megtudtuk, hogy ő ugyan cipészmester, de járatos a csizmadiaságban is, mert olyan műhelyben volt segéd, ahol ezt a lábbelit is készítették.- A két szakma nem azonos, mint ahogy a borbély és fodrász, meg a hentes és mészáros közt is különbség van - meséli. Bár bokától lefelé hasonló a két lábbeü, de csizmává a szára teszi. Azt meg külön tudomány elkészíteni, a régi, oldalt varrott, vagy a kemény szárú magyar, vagy a hajlított lovagló csizmán át a katonai lábbeliig. Némelyikben igencsak ki kell nyújtani a lábat, mire fel tudja rántani a gazdája. Aztán kiderült, hogy cipőt ugyan csupán két esztendeje varrt utoljára, de a hosszú szárúval a hetvenes évek óta nem akadt dolga.- Csizmára már régen nem volt igény, nem lehetett megélni belőle, de cipőt is egyre ritkábban rendeltek. Pedig jelentős különbség van a bolti, meg a méretre készített lábbeli között - folytatja. - Az utóbbi jóval tartósabb és kényelmesebb is. A megfelelő méretű kaptafát ugyanis úgynevezett bütyökbőrök felrakásával a megrendelő lábához igazítjuk - teszi hozzá. Tóth úr nem ma kezdte a mesterségét. 1936-ban szegődött inasnak Tóth József cipészmesterhez, akinek még a fia dolgozik rajta kívül a szakmában Szentgyörgyön. Akkor összesen negyvenen kezdték tanulni a szakmát, aztán sok minden lett belőlük, még vezető ember is, mert a csizmadia mindig jó beszédű fajta volt. 1939-ben szabadult fel, s 1949-ig olyan műhelyben dolgozott Alsószentgyör- gyön, ahol öten voltak segédek, s az államtól kapták a megrendelést, hogy legyen munkájuk. 1950-ben nősült, apósához ment dolgozni, aki szintén cipész volt, de a maszekvilág visszaszorításakor visszaadta az ipart. Azóta van a saját műhelyében, ahol most is beszélgetünk. A háborút leszámítva egész életét szülőhelyén élte le, s büszkén vallja, hogy ő nem vállalkozó, hanem kisiparos, mert egész életében a maga kenyerén, a saját műhelyében dolgozott, s vásárokon is árulta az általa készített lábbeliket, ami elég nehéz kenyér volt.- A háború után már elég nehéz volt nyersanyaghoz jutni. Aki nem volt KIOSz-tag, annak egyáltalán nem adtak, de a többi maszek sem kapott annyit, hogy megéljen belőle, meg a minősége sem volt mindig a legjobb. A meglévőt aztán különféle fogásokkal javítottuk fel, például a matt színét bőrpolitúrral tettük csillogóbbá - avat be néhány fogásba. A hiányon meg némi csalafintasággal segítettek, vagyis kézen-közön is szereztek be anyagoí- Egészen '94-ig kitartottam maszekként, de hatvankét év után kiütött rajtam a hadifogságban szerzett betegség, azóta már csak kisebb javításokat végzek - mondja. - Meg aztán most már itt van a kínai tömegtermék, ami ugyan közel sem olyan jó, mint a kisipari munka, de erre van csupán pénze az embereknek, ezt tudják megvenni. így szépen bealkonyult a mi szép mesterségünknek - legyint. Munkás évtizedei mellett azért még egy dologra büszke Tóth úr. Nyolcvanhat évesen elhatározta, hogy megéri a kilencvenet, s betartott fogadalmáról a miniszterelnök ebből az alkalomból küldött gratuláló sorai is tanúskodnak. Háborúból majdnem újabb háborúba került Tóth Bélát messze sodorta a háború, francia fogságban érte mega világégés végét. Ott a 18 év felettieket igyekeztek besorozni a légióba, mert az indokínai háború nagyon fogyasztotta az embert. Először ő is jelentkezett, hogy élelemhez jusson, de mikor meghallotta, hogy a 18 év alattiakat meg mezőgazdasági munkára viszik, meghamisítva a születési dátumát megszabadult az újabb katonaságtól. így lett életében kétszer 18 éves, de legalább élve került haza a fogságból. JEGYZET SZATHMÁRY ISVÁN Mégis, kinek a pénze? TÖBB ÖNKORMÁNYZAT is próbálta már ellenőrizhető mederbe terelni az általa folyósított segélyek útját, hogy a nehezen összeszedett pénzeket valóban arra költsék, amire valók. Élelemre, ruházkodásra, fűtésre, világításra, az emberi létezés alapvető szükségleteinek fedezésére. Ne pénznyelő automatákat etessenek velük, ne kocsmákban, és a szegénység sűrűn tenyésző vámszedőinek zsebében kössenek ki. JÓ MEGOLDÁSNAK tűnt, ha nem készpénzben osztják szét a kényszer szülte juttatást, hanem inkább olyan kártyára utalják, amiről valóban csak a létfenntartásra lehet lehívni összeget. A bolti pénztárgépeken minden további nélkül megoldható, hogy italra, cigarettára és hasonló dolgokra ne fogadja el őket fizetőeszközként, a többi pénzcsapoló hely meg eleve kiesik. A becsületsüllyesztők és mobil pénzkölcsönzők nem valószínű, hogy beruháznának egy olyan illegális kártyaolvasóba, amivel hozzáférhetnének ezekhez az összegekhez. á jÖnak látszó megoldás végül nem technikai okból bukott meg. Komoly lobbi1 érdekeket sérthetett, mert nagy zaj támadt körülötte, s gombaként nőttek ki a földből az ellene tiltakozó szervezetek. Kórusban fújták, hogy személyiségi jogokat sért a segélyek felhasználásának korlátozása. Ha egyszer kiosztották, senkinek semmi köze hozzá, mire költi a gazdája. no, itt van valami hatalmas tévedés, amit tisztázni kell. A munkával keresett pénzbe valóban nincs senkinek se beleszólása, de amit kegyelemből kap valaki, más nehezen megkeresett pénzéből, azzal mindenképpen köteles elszámolni, hogy arra költötte-e, amire adták, azaz adtuk mi, adófizetők. Sok színű világ a Hétszínvirág program Ünnepséget tartott a legzöldebb óvoda Szolnokon Ezer gyermek kap meleg ételt Szolnokon Uj menetrendje lesz a szolnoki buszközIaI/aiIat haI/ IvlVCUwl IvW „A Fülemüle Erdei Óvoda Táborozás 20 éve - A fenntarthatóság pedagógiája” címmel konferenciát tartottak csütörtökön Szolnokon, a Turisztikai és Szabadidőközpontban. A rendezvényt a Hétszínvirág tagóvoda húsz éve sikeresen működtetett erdei óvodai programjának bemutatására szervezték. A Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, a Szolnok Városi Óvodák Igazgatóság és a Zöld Óvodák Hálózata Egyesülete szakértői előadásokat tartottak. Majd Szalay Ferenc polgármester - aki emlékplakettet adományozott az intézménynek - köszöntője után a hétszínvirá- gosok a programot a gyakorlatban is bemutatták. ■ M. G. A természet szeretetére nevelik a Hétszínvirág ovisait ÉTELADOMÁNY - Városunk egykoron iskolatej-programmal kezdte a nehéz anyagi helyzetben élő családok megsegítését. Majd konzervben készételeket adtunk a rászorulók gyermekei részére, az elmúlt évektől pedig napi egy tál meleg ételt biztosítunk nyaranta a hátrányos helyzetű, 4-16 év közötti korosztály fiataljai számára - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Szalay Ferenc. Szolnok polgármestere az állam által támogatott és az önkormányzat által június 25. és augusztus 24. között a város gyermekei számára biztosított ingyenes nyári étkeztetésről számolt be. Mint hangsúlyozta, tavaly 45 napon keresztül 672 gyermek kapott meleg ebédet. A megye- székhely idén 777 rászoruló gyermek étkeztetését biztosítja pályázati forrásból. Önerőből azonban további 200 fiatalnak nyújt napi egyszeri meleg étkezést, melynek költsége 3,9 millió forint - a programban így összesen 977 gyermek érintett. Az étkeztetésbe csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vonhatóak be, kiknek családját levélben tájékoztatják az étkezés igénybevételének módjáról és helyéről. Megyénkben a tavalyihoz képest idén nyáron kétezerrel több rászoruló gyermek kap egyszeri meleg ételt. ■ nyár Hasonlóan a korábbi gyakorlathoz, az adott tanév végével egyidőben, idén is új menetrend lép érvénybe Szolnokon a közösségi közlekedésben. Miután azokat a helyi közgyűlés megtárgyalta és elfogadta, az utazó- közönség igényéhez igazított, a szolgáltatás javításáról és az észszerűségről szóló változtatásokat június 16-tól vezeti be a Jászkun Volán Zrt. A kéréseket, valamint az utcanevek változásait is figyelembe véve az új menetrendben több autóbuszjárat útvonalát is módosították, illetve új járatokat is beállítottak. A megállóhelyeken június 15-én (szombaton) helyezi ki a társaság az új menetrendet. ■ M. G.
