Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-11 / 134. szám

2 2013. JÚNIUS 11., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 5 PERCES INTERJÚ A Mustármag óvodának fontos a környezet évek óta tart fenn nemzetközi kapcsolatot a Tempus Köz- alapítvány támogatásával a Comenius-programon keresz­tül oktatási-nevelési intézmé­nyekkel a szolnoki Mustármag Római Katolikus Óvoda. Most egy új, közös projekten dolgoz­nak, amelybe walesi kollégák vonták be őket. A projekt címe: Víz a környezetünkben. Mi­lyenjelentősége, hozadéka van a programnak, erről érdeklőd­tünk Somogyiné Tálas Anikó­tól, az intézmény vezetőjétől.- Ötéves fennállásunk alatt ez már a második comeniu- sos program, amiben részt veszünk. Ebben az újabban két éve vagyunk együtt wa­lesi, török, spanyol és finn intézménnyel. A program - amelyben a víz a fő témakör, a kapcsolódási pont - meg­valósítása folyamatos. Minden hónapban azonos feladatokat hajtunk végre, amikről aztán beszámolunk egymásnak. Sokat tanulunk egymástól, legutóbb például a spanyol intézményben járva váltott ki a többiekből nagy érdeklődést és tetszést a Víz világnapi programunk, olyannyira, hogy hasonlót mindenhol meg kívánnak majd szervezni.- A Mustármag óvoda mikor lát­ja vendégül a program többi sze­replőjét?- Mi már voltunk Spanyol- országban és Törökországban, ősszel megyünk Walesbe, majd jövő februárban Finn­országba, legvégül kerül ránk a sor. Mi kértük így az időpon­tot, mert szeretnénk, ha a jövő évi Tiszavirág fesztivált be tud­nánk mutatni, amin keresz­tül természetesen a két folyó találkozásában épült Szolnokot is meg kívánjuk ismertetni a program résztvevőivel. A vonzerőn múlik a település jövője népszámlálás A falvakat az idősebbek, a városokat a fiatalabbak részesítik előnyben ►Folytatás az 1. oldalról Hajdú Lajos, Berekfürdő pol­gármestere például a gyógy­víznek tulajdonítja települése meglepően jó mutatóját, azt azonban ő is elismerte, jelen­leg még sajnos nem a munka­helyek jelentik a fő vonzóerőt.- A víz elsősorban az idő­sebb generációt vonzza hoz­zánk, ahogy a csend és a tisz­taság is - értékelte az adatokat a most már bőven ezer lélek felett járó kistelepülés első em­bere. - Nagyon örülünk, hogy egyre komolyabb vonzerővel bírunk, még akkor is, ha az itt élők sok esetben nem egész évben, csak néhány hónapban élnek itt. Sajnos azonban zö­mében idősebbekről beszélhe- s tünk ebben a tekintetben, a | fiatalabbak ugyanis nem na- = gyón jönnek. Sőt az újabb ge- | nerációk megtartása is komoly | feladatot jelent: a tervezett für- | dőberuházás, a munkahely- £ teremtő programok és egyéb beruházások azonban talán segíthetnek ezen változtatni- beszélt a helyi viszonyokról Hajdú Lajos, aki azt is elárul­ta, a jelenlegi népesség már a népszámláláskor mérthez képest is növekedett mintegy százhúsz fővel. Egy nemrég felépített lakó­parkot, a jó közlekedést és a jól működő iskolát emelte ki Alapi József, Szászberek polgármes­tere a lakosságszám növeke­dését elősegítő tényezők közüL- Ezeknek köszönhetően a fiatalok nagy része helyben marad, de sokan érkeztek hoz­zánk az általános iskolánkban tapasztalható magas színvo­nalú oktatás miatt is - emelte ki a polgármester, aki szerint ugyan a KSH adatai 2011-ben ezer feletti lélekszámút jelez­tek, mostanra ismét ezer alá csökkent a lakosság. Ami a városokat illeti: Jász- fényszarun csökkent legkevés­bé a lélekszám az elmúlt évek­ben a megyei városok között, vagyis a település népesség- megtartó ereje nagyon erős a területen. A növekedés, illet­ve a nem túl nagy csökkenés egyébként is jellemző a Jász­ság településeire.- Mindenképp örülünk an­nak, hogy növekszik települé­sünkön a lakosság lélekszáma Egy település jövőjének alakulásában rendkívül fontos megtartó erőt jelent az iskola. Képünk illusztráció.- fogalmazott Zelenai Tiborné jászfelsőszentgyörgyi polgár- mester. - Ez a tény minden­képp erősíti a település, vele együtt pedig az itt található intézmények pozícióit. A polgármester asszony el­mondta, hogy növeli a község vonzerejét, hogy a közeli vá­rosokban, Jászberényben és Nagykátán számos üzemben találhatnak munkát az állást keresők, a faluból pedig köny- nyen elérhetik azokat. A gyermekvállalási kedv sok esetben csökkent, ezzel együtt viszont számos csa­ládban nevelkednek állami gondoskodásban cseperedő gyermekek, akik idővel akár le is telepednek településü­kön. Nem mellékesen pedig sok a beköltöző, akik szintén a közeli városokban találnak pont egy esztendővel ezelőtt lett Szolnok Magyarország le- gélhetőbb városa egy felmérés alapján. Megyeszékhelyünk a megyei átlagnál kevesebb, 4,85 százalékos csökkenést könyvel­hetett el tíz év alatt az állandó lakosságot tekintve, a fiatalok azonban még mindig szíveseb­munkahelyet. A községveze­tő hozzátette, hogy mindezek mellett is megfigyelhető, hogy a fiatalok egy része elköltözik Jászfelsőszentgyörgyről.- Pofonegyszerű az ok, nincs munkalehetőség, nincs, mi itt tartsa a fiatalokat, nem látják vonzónak az itteni jö­vőjüket - szólt az előzőekkel ellentétben nem túl rózsás mutatókkal bíró települése nehézségeiről Pádár Lászlóné kenderest polgármester, aki a demográfiai veszteség okát két tényezőben is látja. - Saj­nos nem születnek annyian, mint ahányan meghalnak, így folyamatosan elöregszik a vá­ros. A másik nagy baj, hogy a fiatalok, az itt végzett, szak­mát, tudást szerzett generáció nagy része elmegy a városból munka, megélhetés reményé­ben élnek Szolnokon, mint a fal­vakban. Jászberény 3,86 száza­lékos csökkenéssel szintén a megyei átlag alatt maradt, a mezőgazdaságból élő lakossá­gának egy részét elveszítő Kar­cag, Kisújszállás vagy éppen Túrkeve azonban nagy arányú veszteséget könyvelhetett el. ben. Pont ezért az egyik leg­fontosabb feladatunknak tar­tom, hogy valamilyen módon elérjük, a fiatalok maradjanak a településen - tette hozzá a polgármester, aki szerint tá­mogatásokat, programokat és természetesen munkahelyeket kellene létrehozni a tendencia megállítása érdekében. Sej János, a legrosszabb mu­tatóval rendelkező Nagyrév polgármestere szerint a nép- számlálás óta valamelyest javult a helyzet, a fiatalok el­vándorlásának tendenciáját azonban ő is érzi.- Próbáltuk vonzóbbá ten­ni a települést az itt élők és az ideköltözésen gondolkodók számára egyaránt - mondta kérdésünkre a falu vezetője. - Csökkentettük az adókat, ked­vezményeket adtunk az idete- lepülőknek. Csakhogy ez sem volt elég, folyamatos az elván­dorlás. Az általános iskolánk­ban például csak alsó tagozat működik, a felsősök a környe­ző településekre járnak át ta­nulni. Sok család emiatt úgy dönt, el is költözik, persze ebben az is szerepet játszik, hogy megélhetés szempontjá­ból nem tartozunk éppen az élmezőnybe - magyarázta Sej János. Közel négyezer lakost vesztett Szolnok Megyénk településeinek rangsora az állandó népesség változása alapján Település 2001 2011 változás (fő) (fő) (százalékban) Berekfürdő 916 1121 +22,38 Tíszabura J§SH 2773 3012 +8,62 Szászberek 949 1012 +6,64 Vezseny 643 678 +5,44 Tiszapüspöki 2108 2216 +5,12 Jászfelsőszentgyőrgy 1798 1890 +5,12 Cserkeszőlő 2 265 2376 +4,90 Alattyán 2 062 2128 +3,20 Tiszabő 2059 2116 +2,77 Jászdózsa 2244 2264 +0,89 Rákócziújfalu 2046 2059 +0,64 Szelevény 1232 1237 0,41 Tomajmonostora 751 741 •1,33 Tiszajenö 1701 1676-1,47 Jászfényszaru 5812 5724-1,51 Tiszainoka 440 433-1,59 Jászágó 734 721 T,77 Rákóczifalva 5631 5517-2,025 Csataszög 328 321 •2,13 Besenyszög 3522 3439-2,36 Nagyiván 1271 1240-2,44 Jászkisér 5932 5781-2,55 Cibakháza 4614 4464-3,25 Pusztamonostor 1686 1629 •3,38 Zagyvarékas 3 745 3615-3,47 Fegyvernek 7077 6810-3,77 Tószeg 4720 4539-3,83 Jászberény 28001 26921 •3,86 Jászárokszállás 8371 8045-3,89 Jászjákóhalma 3149 3020-4,10 Mesterszállás 851 816-4,11 Szajol 4 056 3888-4,14 Kunmadaras 5989 5722-4,46 Tiszaföldvár 11873 11323-4,63 Újszász 6745 6420-4,82 Szolnok 75712 72 040-4,85 Tiszakürt 1629 1548-4,97 Jászboldogháza 1851 1752-5,348 Jászalsószentgyörgy 3847 3641-5,355 Tiszatenyő 1854 1754-5,39 Jászszentandrás 2708 2560-5,47 Mezőtúr 18837 17767-5,68 Jánoshida 2729 2570-5,83 Nagykörű 1745 1641 •5,96 Jászapáti 9645 9065-6,01 Tiszafüred 12533 11777-6,03 Karcag 22549 21052-6,64 Jászladány 6156 5747-6,64 Törökszentmiklős 23118 21467 n‘ -7,14 Kunhegyes 8734 8096 •7,305 Tiszaigar 943 874-7,32 Abádszalók 4833 4476-7,39 Tiszaörs 1540 1426-7,40 Jásztelek 1790 1655-7,54 Tiszaszentimre 2468 2 280-7,62 Kisújszállás 12 744 11739-7,89 Örményes 1203 1106-8,06 Túrkeve 10148 9296-8,40 Tiszagyenda 1129 1032-8,59 Hunyadfalva 223 , 203 8,97 Martfű 7411 6739 •9,07 Csépa 1948 1771-9,09 Kötelek 1887 1714-9,17 Öcsöd 3893 3533-9,25 Kunszentmárton 9996 9040-9,56 Jászivány 439 395-10,02 Tiszasas 1240 1112-10,32 Tiszavárkony 1753 1572-10,33 Tiszaszőlös 1764 1581-10,37 Kétpó 836 748-10,53 Kuncsorba 757 675-10,83 Kenderes 5479 4835-11,75 Tiszaderzs 1376 1209-12,14 Tiszasüly 1800 1554-13,67 Kengyel 4409 3780-14,27 Mezőhék 412 352 •14,56 Tiszaroff 2011 1685-16,21 Nagyrév 835 692-17,13 FORRÁS: KSH Megújul a legendás alispán szolnoki sírhelye A megye ápolóinak munkáját díjazták köszöntés Együtt ünnepeltek az egészségügyi szakdolgozók emlék Szolnok történetének je­les alakja volt a dr. Küry Albert (1867-1926) alispán. Nehéz idő­ben, az első világháború alatt a megye második embereként nemzetközi viszonylatban is pél­damutató módon tett meg min­dent az erkölcstelen háborús nyereségek visszaszorítására, az egyre nehezebb helyzetben élő hadiözvegyek és hadiárvák helyzetének könnyítésére. Ön­feláldozó szolgálata a háború vé­gére fel is őrölte egészségét, ezért vissza kellett vonulnia a közélet­től, majd pár évre rá Szolnokon elhunyt. Most a Magyar Nemze­ti Levéltár Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Levéltár és a szolno­ki Keresztény Kulturális Egylet június 10-én a szolnoki refor­mátus temetőben - hagyomány­teremtő szándékkal és emléke méltó megőrzése érdekében - megkezdte díszsírhelyének gon­dozási és karbantartási munká­latait. Mivel a levéltár munkatársai és az egylet tagjai fontosnak tart­ják, hogy a helyi múlt ápolása a jövőben még hangsúlyosabb szerepet kapjon a megyeszék­hely közéletében, ezért civil kezdeményezésként - a levéltár tisztviselő-történeti kutatásai­hoz kapcsolódóan - a város és a megye egykori kiemelkedő köz- igazgatási szakembereinek em­lékét ily módon is gondozni sze­retnék a jövőben. ■ SZ. I. Közösek az ünnepeink, mint ahogyan a gondjaink is közösek - hangsúlyozta dr. Bene Ildikó, a Hetényi Géza kórház főigazga­tója az Ápolók Nemzetközi Nap­ja tiszteletére rendezett ünnep­ségen tegnap a megyeházán. Mint mondta, nagy öröm szá­mára, hogy a megye összes kór­házának szakdolgozója együtt ünnepel ezen a napon. Mint Kovács Sándor, a megyei közgyűlés kiemelte, a határta­lan empátia mellett magas szin­tű szaktudás jellemzi megyénk ápolóinak tevékenységét.- Önök igen magas szinten művelik hivatásukat. Túlzás nélkül mondható, hogy tudá­suk vetekszik az orvosok 15-20 Ebben az esztendőben Kass Istvánná lett a megye ápolója évvel ezelőtti gyógyító munká­jával. Az ápolók azok, akik ál­landó, közvetlen kapcsolatban vannak a páciensekkel, akik­re bármikor számíthatunk, ha megbetegszünk. Hagyományosan ezen a na­pon adták át a Lakosság Egész­ségéért Alapítvány által néhány évvel ezelőtt életre hívott „a me­gye ápolója” díjat. Ebben az el­ismerésben idén Kass Istvánná, a Hetényi kórház krónikus bel­gyógyászatának osztályvezető főnővére részesült. Az Ápolási Egyesület ebben az esztendő­ben dr. Dajkáné Szarvák Anna, Kovácsné Szilvási Anikó és Kö­vesdiné Kőszegi Erika sokéves, áldozatos munkáját díjazta. ■ V J

Next

/
Thumbnails
Contents