Új Néplap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-25 / 120. szám

GYEREKNAP 2 2013. MÁJUS 25., SZOMBAT Véget ért az Új Néplap „tündérakciója” kívánságok Lapunk és olvasóink révén több családban lehetett sokkal élménytelibb a gyereknap Zoli, Ricsi, Patrik és Fanni a tűzoltóknál járt. Az autók szirénázása külön nagyon tetszett a gyerekeknek. Lapunk újabb akciója sikerrel ért véget. Véget ért az Új Néplap gyer­meknapi akciója. Számos óvo­dásnak, iskolásnak sikerült örömet okozni az elmúlt egy hó­nap alatt, az önök segítségével. Az olvasók bebizonyították, sokszor jobb adni, mint kapni: az, hogy másokat boldognak lá­tunk, az ugyanolyan jó érzés, mintha bennünket lepnek meg egy ajándékkal. Munkatársainktól- Nagyon hálásak vagyunk a felajánlóknak, akiktől a tele­víziót kaptuk - mondta tegnap könnyes szemekkel a kengyeli Móricz Józsefné, Jolika. A daga­natos beteg édesanya egyedül neveli négy gyermekét és vég­ső kétségbeesésében fordult la­punkhoz, hogy végre igazi gyer­meknapja lehessen csemetéinek is. - Megmondom őszintén, nem számítottunk arra, hogy van­nak olyan jó szívű emberek, akik hajlandóak segíteni. Csak bíztunk abban, hogy a gyerme­keim álma valóra válhat és mos­tantól nézhetnek ők is mesét, mint a többi kisgyermek. Tud­ja, a bizalom hal meg utoljára! Szegénykéim már régóta nem láttak rajzfilmet, hiszen a televí­ziónk elromlott és nem tudtuk megjavítani - ölelte magához egyik kisgyermekét Jolika. A gyerekek izgatottan, csil­logó szemekkel tolongtak a készülék körül és azt találgat­ták, vajon milyen mesefilmet láthatnak majd hétvégén, az ő napjukon, gyermeknapom- Még egyszer, a gyermekeim nevében is nagyon köszönöm a segítséget azoknak, akik gon­doltak ránk és az Új Néplapnak is, hogy írtak kis családunkról! - búcsúzott az anyuka. Csütörtökön délután vendég érkezett a szerkesztőségbe: az ötéves Patrik. Füle xrtég mindig a szájáig ért, pár perce szállt csak ki egy tűzoltóautóból. A fiatalembernek ugyanis az volt a kívánsága, hogy szétnézhes­sen a tűzoltólaktanyában és be­leülhessen egy igazi szirénázó autóbais. , , ,,,- Ahogy odaértünk a lak­tanyába, egy, bácsi várt min­ket, aki végig vezetett a sok tűzoltóautó között - meséli még izgatottan a kisfiú. - Lát­tam darusautót, tűzoltóautót, és csónakot is. Képzeld, még a sisakot és a mentőmellényt is kipróbálhattam! - teszi hozzá Patrik, akinek nagyon tetszett a hatalmas darus autó is, ami­nek segítségével még a 15. eme­leten is el lehetne oltani a tüzet.- És volt egy próba riasztás is, a tűzoltóknak egy rúdon kellett lecsúszniuk. Es be is öltöztek, szirénázva elmentek, tettek egy kört és szirénázva érkeztek vissza. Ez volt a leg- klasszabb, ipég anya is élvezte- mondja csillogó szemmel a kislegény. De nem csak Patrik kérését teljesítettük az elmúlt hetek alatt. A szolnoki édesanyá­nak, Magda Ildikónak és hat gyermekének is segítettünk: a nagyfiúk vágya egy számító- gépes memória volt, hogy végre tudjanak internetezni. Moziba is elvittük őket, hiszen a csa­lád közösen még soha nem járt filmszínházban. A szintén szolnoki Karácso- ni Ivett és négy kisgyermeke a cserkeszőlői fürdőben tölt- hetett egy feledhetetlen napot. A Rákóczifalván élő Bárány Dani élete első quadozását pró­bálhatta ki: a kilenc esztendős kisfiú bátran húzta a gázt a citromsárga négykerekű jár­művön. Veres Verának valóban emlékezetes születésnapi zsúrt szerveztünk: a Turisztikai Központban tizenöt barátjával együtt szeletelhette fel cso­kis-gyümölcsös tortáját. Nagy Ottó a cirkuszi fehér oroszlá­nokat nézhette és simogathatta meg, sőt, másik nagy vágyát is teljesítettük: megkapta ked­venc játékát. Persze, a „háttérben” is dol­goztunk: egy óvodai csoport például bohóc-előadást nézhe­tett végig, egy másikat az Abo- nyi Vadasparkba „vittünk el”, hatalmas élményt szerezve ez­zel sok-sok kisgyermeknek. Köszönjük mindenkinek a felajánlásokat, azt, hogy szeb­bé varázsoltuk a legkisebbek májusát!.. ív

Next

/
Thumbnails
Contents