Új Néplap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-24 / 119. szám

2013. MÁJUS 24., PÉNTEK KOZELET Hazai utazási-wercara gSR?8S8S^ TSSStíS-«-* Óvodai nevelés családi napközikben? parlament Ellenzéki módosítóval orvosolhatják a férőhelyhiányt, amit a kormányoldalon is támogatnak A családi gazdaságokat akarják tovább erősíteni Alaposan átíródik a földfor­galmi törvény azzal, hogy az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága által benyújtott mó­dosító javaslatokat szerdán a testület a kormánypárti kép­viselők többségi szavazataival elfogadta, és ezzel lényegében törölte a törvényjavaslathoz mindeddig ér­kezett csaknem 250 módosítót. A fideszes Font Sán­dor, a bizottság elnöke a szavazás után kijelentette: az új földtör­vény eredeti koncepciója nem változott. Továbbra is csak helyben lakó és életvitelsze­rűen mezőgazdasággal fog­lalkozó természetes személy szerezhet földet, és a családi gazdaságokat kívánják erősí­teni. Komoly változásokat lát azonban az új tervezetben Horváth Gábor. A Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők (MOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: „egyeztetés nélkül, az eredetileg ígért üzemszabá­lyozási és integrációs törvény nélkül nyújtottak be egy új szöveget, amely számtalan ponton hivatkozik végrehaj­tási rendeletekre.” A főtitkár szerint az új szö­veg „a családi gazdaságok előtt is kinyitotta a nagyüzem lehe­tőségét, hiszen 1200 vagy akár 1800 hektárt is művelhetnek. A javaslat szerint ráadásul a társas vállalkozásban dolgozók csak akkor minősülnek föld­művesnek, ha tulajdonrészük eléri a 25 százalékot. Ezzel az agráriumból élők felét kizárja a földvásárlásból a szabály” - vélekedett Horváth Gábor, aki összességében „tendenciózus­nak és durván részrehajlónak” nevezte a javaslatot. A főtitkár rámutatott: a bir­tokméretnek megfelelni aka­ró, és ezért szétváló gazdasági társaságok öt évig eredeti birtokmé­retüknek megfe­lelő korlátozás alá esnek. A javaslat­ban szerepel az is, hogy olyan társas vállalkozás, amelynek jogi személy a tagja, nem bérelhet földet. Horváth Gábor szerint aggályos az is, hogy az új tervezet megerősíti a földbizottságok beleszólását a bérleti viszonyokba. ■ B. L. Bírálatok ángyán József korábbi állam­titkár azt mondta: sokkal tisz­tességesebb lett volna, ha a kormány visszavonja a javas­latot és újat terjeszt be. BENCSiK János volt államtit­kár pedig a Facebookon írt ál­lásfoglalásában kifejtette: a tervezet „szélesre tárja a tár­sas vállalkozások számára épített kiskapukat, s tulajdon­képp megszünteti az eddig is csak virtuálisan létező felső birtokkorlátot. Ennek követ­keztében immáron semmi aka­dálya nem lesz annak, hogy a durva tőkeérdekek felül írják a vidéken élők megmaradás­hoz való jogát.” ■ A vállalkozás nem bérelhetne földet, ha van Jo­gi személy tagja A Fideszben is támogatást nyerhet el újabbn az az el­lenzéki javaslat, mely egyes településeken az óvodai fé­rőhelyek hiányát orvosolná. Éber Sándor A gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik élet­évét betölti, az óvodába járási kö­telezettségét családi napköziben (csana) is teljesítheti, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyúj­tó személy rendelkezik az óvoda- pedagógus munkakör betöltésé­hez előírt szakképzettséggel - ez áll abban a módosító javaslatban, amelyet a független Ertsey Kata­lin és Osztolykán Ágnes nyújtott be az Országgyűlésnek. Általá­ban az ellenzéki javaslatok nem kerülnek napirendre, de ezúttal az oktatási bizottságban is támo­gatást nyert a javaslat, melyet teg­nap lapzártánk után meg is tár­gyalt a T. Ház. Információink sze­rint több fideszes polgármester is szembesült azzal, hogy települé­sén nem lesz elég óvodai férőhely, így a csana intézménye orvosol­hatja a gondokat. általa nem ellátott feladat ellátá­sával” - hangoztatta a képviselő. Ertsey elmondta: korábban a kormány javasolta, hogy bizo­nyos feltételekkel a csanákban is legyen teljesíthető az óvodáztatási kötelezettség. A kormánypártban viszont azzal vétózták meg ezt a javaslatot, hogy „feszültséget kell teremteni ahhoz, hogy a kabinet végül kénytelen legyen óvodákat építeni”. Végül kimaradt a kedvez­mény, mondván a csana a szociá­lis ellátórendszer része, így nem helyettesítheti az óvodai ellátást, mivel nem alkalmas arra. Nemrég zárultak le azok a TÁMOP-pályázatok, amelyek a 3 éven aluli gyermekeket csalá­di és munkahelyi napközikben, egyéb, rugalmas lehetőségekben helyezhették el. Erre eredetileg 8 milliárdot szántak, de végül a forrást 10,4 milüárdra emelték. Eddig csaknem 90 pályázat nyert el körülbelül 3 milliárd forint tá­mogatást. A KSH szerint 2012-ben 1109 családi napközi, mintegy7500 fé­rőhellyel működött. A családi nap­közi működtetéséhez 2003-óta lehet állami támogatást igénybe venni, melynek összege 2013-ban 268 200 forint gyermekenként. 2014-től 3 éves kortól kötelező lesz az óvodai nevelés. A Klebels- berg Intézményfenntartó Központ korábban lapunkkal azt közölte, hogy országosan összesítve nem hiányzik férőhely, az óvodák át­lagosan 90-91 százalékos kihasz­náltsággal működnek. Egyes tele­püléseken, főleg nagyvárosokban és azok agglomerációjában gond lehet a férőhelyekkel. Az LMP szerint 25-30 ezer, a Magyar Óvodapedagógia Egyesület sze­rint 20-25 ezer férőhely hiányzik egyenlőtlen földrajzi elosztásban. Nemrég egy módosítással az óvodai csoportok létszámát is megemelték 25-ről 30 főre. A túl­Miért lett kötelező? A családi napközik kevés férőhe­lye nem fogja megoldani az óvo­dai férőhelyek hiányát - mondta lapunknak a Magyar Óvodape­dagógia Egyesület (MÓE) elnöke. Fábián Katalin szerint nem kellett volna kötelezővé tenni 3 éves kor­tól az óvodai nevelést, ha nem mindenhol vannak megteremtve az ehhez szükséges feltételek. úgy vélte, hogy a szociális szférá­hoz tartozó csana és a közoktatás tartozó óvodák között óriási kü­lönbség van a személyi és a tárgyi feltételekben is, a csana vezetésé­hez elég egy háromnapos tanfo­lyamot elvégezni „Az óvoda ugyanis a csanával szemben nem a gyermekmegőrzést tartja fel­adatának, hanem az iskolára va­ló felkészítést” - mondta Fábián. alakuló csanák normatív (az óvodáéknáél kisebb) támogatá­sát, ami viszont megnehezítené a működésüket. Vagy igen drágává válna azoknak a szülőknek, akik óvodai férőhely hiányában itt helyeznék el gyermeküket. „Az állam így azokat büntetné, akik az állam segítségére sietnének az | >» l ; i jí íiG-U jelentkezésről nincsenek központi adatok, mivel az óvodai ellátás ön- kormányzati hatáskör. Ertsey Katalin lapunknak azt mondta, a kormányoldal meg is szavazhatja indítványukat. Az LMP-s politikus olyan informáci­ókat kapott, hogy a döntés után viszont megvonnák az újonnan Az óvodás gyermekek és az óvodai férőhelyek száma Magyarországon (ezer) 400 31® óvodás gyermekek FORRÁS: HIRDETÉS Kishegyed CSALÁDI WESTEND CITY CENTER- 25-26. .«m I a’ÄeötoriT *$sg:j£gL, Színes családi és gyermeknapi *>/ programokkal en• valamint, \si kedvezményes vásárlási n lehetőséggel várunk mindenkit május 25-én és 26-án TO és 18 óra között a WestEnd Millennium udvarban! í í yf s % fí Á L / ; ' J>, </.*£< i ’V>í 1 / ' ti V k jL. ■. A További részletek a www.kiskegyed.hu/csaladinap oldalon! HÍRSÁV Megújul a korrupciós kockázati térkép frissíti korrupciós kockázati térképét az Állami Számvevő- szék. Célja, hogy az adatokból számított veszélyeztetettségi indexek segítségével ráirányít­sa a figyelmet a korrupciós veszélyekre, kockázatokra a közintézményeknél. ■ MTI Hajdú-Bét: javaslat a kárenyhítésre a hajdú-bét rt. károsultjainak információi szerint elkészült az a jogszabály-tervezet, amelynek alapján összesen 200 millió forintos vissza nem térítendő, de minimis káreny­hítési támogatáshoz juthatnak azok az élőállat-szállítók, akiknek 20 millió forintnál alacsonyabb összegű a köve­telésük. Kapin Albert káro­sult közölte: a ha elfogadják a jogszabályt, az együttesen mintegy 1,6 milliárd forint kárt szenvedett károsultak a felszámoló által regisztrált ösz- szeg meghatározott százalékát igényelhetik. ■ MTI EP-dicséret Macedóniának BOSZNIA-HERCEGOVINA MÉG mindig messze jár attól, hogy teljesítse az uniós társulási fo­lyamat elindításának feltételeit, de Macedónia készen áll a tár­gyalások megnyitására az Eu­rópai Parlament szerint. De szükség lenne a névvita megol­dására: Görögország nem haj­landó Macedónia néven tudo­másul venni az országot. ■ MTI

Next

/
Thumbnails
Contents